BÁNYAGEOLÓGIAI FELVÉTELEK

A m. k ir. Pénzügyminiszter Ü r Onagyméltóságától jóváhagyott '•crvezetnek megfelelden az elm ult évben a fö ld i-o la j-, gáz- és kóso fel- Grását célzó kutatásainkat a iNagy M agyar A lfö ld É -i peremén vegez- tiik . E felv-ételeinkben összesen négy esoport vett részt, ú. m. a Tisza-—

Kraszna szogében F e r e n c z i I s t v á n d r . egyetemi m. tanár, osz~

tálygeológus, majd S c h m i d t E l i g i u s d r. kisérletügyi asszisztens vezetése m ellett H o r v á t h J ó z s e f bányamérnok. Tokajhegyaljan t e l e g d i R o t h K á r o l y d r . egyetemi ny. r. tanár vezetésével S t r a u s z L á s z l ó d r . és G o t t h a r d K á r o l y végeztek fel- vételeket. A Bükk aljának fö ld ta n i kutatására helyeztüik az idén a legnagyobb súlyt, ahol S c h r é t e r Z o l t á n d r . fogeológus mellett S z e n t e s F e r e n c d r . egyetemi tanársegédet, valam int D i n d a J á ­ n o s és G o t t h a r d K á r o l y bányamérnokoket foglalkoztattuk.

A M átraalja felvételével megbízott negyedik esoport élén V i g h G y ul a d r . osztálygeológus m üködött, aki mellé K u b a c s k a A n d r á s d r . múzeumi segédór és K r e t z o i M i k l ó s d r . v o lt beosztva.

H a tekintetbe vesszük azt is, hogy a székesfóváros megbízásából Budapest és H a tva n kö zö tt P á v a i V a j n a F e r e n c d r . fobánya- tanáesos, fogeológus és H o r u s i t z k y F e r e n c d r . egyetemi tanár- segédbol álló esoportunk dolgozott, m egállapíthatjuk, hogy fö ld io la j-, gáz- és sókutatásaink most már az A lfö ld egész É-i peremére, Budapest- tó l Szatmárig terjednek ki.

A m. k ir. Pénzügyminisztérium részére P á v a i V a j n a F e r e n c 5° m-es Craelius-féle fúrásokkal kapcsolatos beható szerkezeti kutatá- sokat eszközölt még Debrecen kornyékén is, mindezek .alapján kituzte az azota már elkészült és ugyancsak gázt és fo rró vize t szolgáltató I I —ik szamu mélyfúrás helyét.

A bányageológiai felvételek fóbb eredményeit a következokben fog- lalhatom össze:

6^'

es s ó k u t a t a s o k . A ) P e t r ó l e u m-, f ö 1 d i g ä z-

i- Kutatasok Csonka-Szatmar varmegye es Bereg varmegye területen.

A F e r e n c z i I s t v a n d r . m. k ir. osztalygeológus, egyetemi m.

tanär es H o r v a t h J ó z s e f bänyamernökböl alló felveteli csoport, csatlakozva a regebbi felvetelekhez, fo ly ta tta m unkäjät a ra p o lti terüle­

ten s az Ecsedi-läp videken, egeszen a N yirseg keleti peremeig. A cso­

p o rt vezeteset a felveteli ideny mäsodik reszeben F e r e n c z i I s t v a n d r. szabadsaga alatt S c h m i d t E l i g i u s d r . intezeti asszisztens vette at.

2. Kutatasok a Tokajhegyalja dęli reszen, a H ernäd es Boldva között.

A tokajhegyaljai csoport az elm ult esztendö folyam än ket elkülöni- te tt területen vegzett felvetelt.

A csoport vezetoje, t e l e g d i R o t h K a r o l y d r . egyetemi p ro - fesszor fo ly ta tta a R o z l o z s n i k P a l m. k ir. fógeológusnak a T o k a j- hegyaljan megkezdett felvetelet s ket hónapon keresztül a T o ka j, Bod- rogkeresztür es Erdobenye környeken vegzett kutatasokat. K im u ta tta , hogy Erdöbenyefürdo es N y - i szomszedsäga egy nyereg-, illetoleg bolto- zatszerü települes kiem elt közepen fekszik. U g y a n itt egy idösebb s rend- k iv ü l elbontott andezit-erupció termekeivel, eros elkovasodas s csekely ercesedes nyomai m utatkoznak. E z t a boltozatközepet felivben fogjak k ö rü l £-on, N y -o n es D-en az u. n. bazalis rio littu fa kepzddmenyei.

Kelet feie ez az egyseg E— D -i iranyu levetovel vegzodik s erre követ- kezik a m är kövületekkel is szärmäciaikorinak igazolható lazäbb, fia ta - labb riolittufa-sorozat. M egällapithatta azt is, hogy a szärmaciai kövüle- teirdl regóta ismeretes Barnamäj videken az andezit a szärmäciaikori üle- dekekbe lakkolitszerüen belehatolt s azokat gyengen kontakt-m etam or- fiz ä lta s felemelte.

A B oldva— H ernäd között, Szikszó környeken elterülö pannon- videket S t r a u s z L á s z l ó d r . es G o t t h a r d K ä r o l y d r . külsö munkatärsak tanulm änyoztäk G o t t h a r d K ä r o l y d r . Szikszótól D N y -ra m u ta to tt k i egy lapos brahiantiklin älist, S t r a u s z L á s z l ó d r. a Frank-hegytöl az alsdvadäszi legelöig szimklinälist, ettöl E -ra an tiklin ä list s vegül Szikszó es Aszaló kö zö tt teknöt. A brahi- antiklinälisok tengelyei K — N y - i iränyban fu tn a k le. A javareszt aknäk- ban nyert dölesek ertekelesenel p o zitivu m gyanänt kiem elik a meresek nagy szämät, negativum gyanänt a retegzesnek sok helyen tapasztalható

JELENTÉS 1933-RÓL 85 szabalytalan kifejlódését. Kóvületek az egész felvételi területról nem kerültek eló.

8 t r a u 5 z L á s z l ó d r . jelentéséhez hozzáfüzhetjük, hogy a szik- sz°i kórház elótt m élyített 177.5 m mély artézi k ú t a keresztezett rete- oek feljegyzett jellege alapján tényleg még a pannonban halad s a Sajó—

Boldva volgysíkságának keleti partján néhány feltárásban jelentkezó s Llrva (fia ta l pliocénkori?) kaviccsal elfedett rio littu fá t még nem érte e-- Ennélfogva a szikszóvidéki pannon minden valószínuség szerint a Pannon felsó szintájához tartozik, amelynek rétegzési viszcnyai mar nerti annyira kedvezóek, miint az alsó paranoné. A Sajó— Hernád kóze- l eben a Szerencsi-hegység és Bükk k o z o tt levó süllyedési árkot k-oll lá t- nunk, amelynek lesüllyedése a pannóniai lerakódások után is fo lyta tó d o tt.

3 - Kutatások a M átrához dél fe lo l csatlakozá pannóniai rétegek területén.

A z elm ult év folyam án Intézetünk megkezdte az A lfo ld m átraalji peremének felvételét is s ezzel a feladattal a V i g h G y u l a m. k ir.

osztálygeológus vezetése alatt K u b a c s k a A n d r á s d r . múzeumi segédór és K r e t z o i M i k l ó s d r.-ból alió felvételi csoportot bíz- tam meg. A felvételi m unkát a rózsaszentmártoni lignitbánya kornyékén indítottam meg egyrészt azért, m ivel a bányaüzem feltárásainak és melyfúrásainak tanulmányozása biztosabb kiindulási alapul kínálkozott, masrészt azért is, m ivel U 1 r i c h bányaigazgató a rózsaszentmártoni banyáról kozolt leírásában a fótelep hullámos lefutása és a felszíni dom borzati viszonyok kó zó tt szoros kapcsolatot v é lt megállapítani.

A felvételi csoport tanulmányai szerint a fótelep hullámos elhe- lyezkedeset részben az egyenetlen fenékhez simuló lerakódás okozta s az reszben a plasztiikus képzódményt ts átjáró tórések mentén keletkezett

flexurak s részben regionális gyuródés eredménye.

A rózsaszentmártoni medencéról illetve a fótelepról gondosan ósz- szeallított szerkezeti térikép tanusága szerint úgy a fótelep, m in t az ezt kiséro rétegcsoport hullámosan gyuródótt. A k ia la k u lt tektonikai fo r- mak igen laposak, a teknók és nyergek k ó zti szintkiilónbség kícsiny, maximálisan 20 m, az egyes antiklinális tengelyek egymástól való távol- saga pedig nem haladja meg a másfél kilom étert. A z em lített hullám ok szabalytalan lefutásúiak és elrendezésuek, és a D D N y — É É K lefutású redók szárnyain üló mellékredók benyomását keltik.

Megállapítást nyert az is, hogy a fótelep domborzata nem egyezik meg a felszín „ko n fig u rá ció já va l“ , m in t azt U 1 r i c h írta. A szíícsi—

ecsedi v ó lg ytó l keletre a gyóngyostarjáni bányáig lapos szinklinális

86 _{L ô c z y}

hüzodiik. Gyongyôstôl K -re a hatarozott torésekkel k ô rü lh a ta ro lt Sar- hegynek a medancébe messzire beszôgelô tômegét a pannôniai képzôd- mények kôpenyszeruen veszik kô rü l s a taie délre levô lignitbanyan at- fektetett szelvényben gyenge antiklinalisban települnek. Ez az a n tiklin a - lis lankas lejtéssel Visontâig is elhuzôdik. Egészben véve a pannon a zagyvavôlgyi andezitperemtol K , illetve D K , az északi peremtôl pedig D fêlé lankas redôzottsége ellenére is a mélység fêlé fokozatosan siily- lyed, ami m ellett del fele valoszinüeg — meg ezek az egyébként is gyenge râncok mindjobban elsimulnak.

Felemlitésre mélto V i g h G y u l a d r . mas alkalommail te tt ama megfigyelése is, hogy a Gyongyostôl D K -re Tarnaôrs, E rk, Zarank es Tarnaméra kôzségekben m egfurt gâztartalmu kutak a T arna folyasâval parvonalasan kozel egyenes D N y — Ë K irânyu vouai mentén sorakoz- nak. V i g h G y u l a d r. ebbôl arra kovetkeztet, hogy i t t nagyobb torésvonal huzodik végig, amely tores a Bükk-hegység déli peremtôré- sének délnyugati folytatasa volna. Em litést érdemel, hogy a vonaltol É N y-ra, a jàszârokszallasi artézi kutban is észleltek foldigaz-kiaram last.

A m atraalji terület fauna-elemei felsôpannoniai ko r m ellett tanus- kodnak. Ez annal feltunobb jelenség, m ivel a Zagyvatorésen tu l Paszton mar alsôpannont talâlunk s a bükkaljii pannonban kôvületekkel csak az alsopannont lehet kim utatni, m ig a felsôpannont csupan a fedô, kôvületmentes rétegekben sejthetjiik. A b ü kka lji és m atraalji pannon területek osszekotése s ôsszeegyeztetése a m atraalji felvevô-csoport 1934.

évi feladata.

Reszletesen tanulmanyozta V i g h G y u l a d r . a diatomaceàs palâkat tartalmazo szarmâciaikori gyongyôspatai ôblôt is.

4. A déli B ükkaljan végzett geologiai felvételek.

A kutatasi tevékenységet a m u lt évben fôleg erre a területre ôssz- pontositottuk. A S c h r é t e r Z o l t a n d r . m. k ir, fôgeologus veze- tese alatt allô csoport 1933 mâjus ho elejétôl kezdve november koze- peig, m integy JV2 honapon keresztül aknàzasokkal és furâsokkal egybe- ko tô tt, igen behato hegyszerkezeti kutatasokat végzett, ugyhogy a Bükk D -i elôhegységének részletes felvétele az egerbaktai H ideg- volgytôl K fêlé egészen a borsodgeszti vô lg y vonalaig elkészült.

A Bükk D -i elô'hegységében a bitumennyomok m ar 1908 ota isme- retesek, ugyanis „ M u n i c h K a 1 m a n, m ajd a Salgotarjani Kôszén- banya R t. ôsszesen hat szénkutatô fürassal, Bogacs és T a rd k o zô tt fekvo, kb. 2 R km hosszu és i A km széles elipszis alakü területen

JELENTËS 1933-RÓL ₈₇ j cientos bitum en-elófordulásokat m u ta to tt ki. A z alsópannóniai emelet legalso homokos szintjeiben, az ezek alatt fekvó vékony szármáciai réte- geken, valam int az utóbbi fekvójében települó rio littu fa legfelsó részé- ben, a külszín alatt, kb. io o — 230 m mélyen, 20— 22 m vastag réteg- csoportban m utatkozott a bitumen-impregnáció, amely átlag 2 m-es vastagságban oly dús v o lt, hogy a kitermelhetóség határát is megkoze- lítette. Kétségkívül e területen a m élyból felm igrált, besürûsôdôtt és

°xid á lt fo ld io la jja l á llu n k szemben, amelynek anyakózete a rio littu fá k alatt fekvó paleogénüledékekben sejthetó. A m in t arra mar tóbb ízben rLamutattam, elsósorban a kózépsó oligocén rupéli emeletébe tartozó kiscelli agyagok lehetnek nemcsak itt, hanem hazánk más helyein is a szenhidrogének anyakózetei, amelyek egyidósek a kárpáti homokkózóna 171sn ilitp a lá iva l.

A büfckalji petróleumkutatás szempontjából igen fo n t os eredmény v° lt, hogy az elm ult nyáron Sály kozségtól É-ra a la to rvízfo i, mcg 1883-ban készült, régi kutató táróban jelentos aszfaltolaj-szivárgásra találtunk. A kémiai vizsgálat a ta lá lt olajat foleg kenóolajban dús, jó- minciségu fdldiszuroknak határozta meg, amely a szálban alió felsó aligooén-agyagból az azt átjáró 280o felá 40o ala tt lejtó torési hasa- dekon szivárog eló. Ez újabb bitumenelófordulásból ugyancsak arra kôvetkeztethetünk, hogy az olaj az oÜgocénból származik. H a tekintetbe vesszük azt, hogy a sályi, la to rv íz fo i aszfaltolaj- mdikáció a bogács-tardi aszfaltos területtol légvonalban n km -n yi tavolsagban fekszik és m indkét elófordulási hely, valam int a kozbeeso terület megegyezó geológiai felépítést m utât, joggal feltehetjük, misze- rm t a Bükk D -i elóhegységében a szénhidrogének nagykiterjedésü ossze- függó területen képzódhettek.

Kedvezó jelnek vehetjük azt is, hogy a D -i Bükkaljon csaknem a teljes harm adkori rétegsor van meg, amelyben a szénhidrogének raktá- rozasara alikalmas, likacsos üledékek is szerepelnek. íg y a felsó oligocén k a ttia i homokkó, ,— amely helyenként egészen laza homokba megy át es lezaró agyagszintekkel is váltakozik, — johet elsósorban m in t raktá- rozo-kózet szóba. A szénhidrogének tárolására azonban alkalmas az eocen priabonai emeletébe tartozó, tóbbnyire igen hasadékos num m uli- nas mészkó is. De alkalmas rezervoárkózeteket tartalm azhat az alsó és kózepsó eocén kontinentális rétegcsoport is, amely kôzvetlenül a paleozoikus képzódmények fedójében települ. A szénhidrogének ra ktá - rozasara alkalmasak lehetnek végül a durván likacsos eruptivus tú fá k is, felteve, hogy pannóniai agyagokkal jó l le zártak. G e d e o n Tiham ér vegyeszmérnok meghatározásai szerint a helvéciai-emeletbeli fehér

88 _{L ô c z y}

andezittufa porustérfogata kôzepesen 36.27%-nak, m ig a horzsakôves rio littu fâ é 2 9 -8 j% -n a k bizonyult.

Nem hianyzanak a szobanforgo területen a jo l zéro, tôm ôtt, agya- gos képzôdmények sem, amelyek az olajakkum ulaciok megôrzéséhez okvetlenül szüksegesek. Ig y a kôzep-ohgocen rupéli emeletébe tartozô tôm ôtt kiscelli agyagok es az also pannoniai agyagok atnedvesedett alla- potban igen jolzâro rétegek.

A petroleum-Iehetôsiégek szampontjabôl egyik legfontosabb kôve- telmény azonban a kedvezô hegyszerkezet. S c h r é t e r d r . megâlla- pitasai szerint a D-ii B iik k a lja torcscs és gyurodéses szerkezetet niutat.

A szobanforgo területen k é t fô tektonikai irâ n y mutathato k i, amelyek egymasra merôlegesak. A hegyszerkezetet kétségkivül a D N y — É K iranyü hosszaniti vetôdések uraljâk, amelyek széles zonâban, a Bükkhegység paleozoikumânak csapasirânyâval parhuzamosan, lépcsôzetesen (DK-mek az A lfo ld fele) elvetettek a harmadkon kepzodményeket. M ig a hosz- szanti vetodesak tulnyom o resze az oltgocenvegi szavai és a miocénkozi stajer hegyképzôdési idôben keletkezett, addig a reajuik merdleges É N y — D K - i iranyu haranttoresek altalaban fiatalabb korüak, m inthogy azok nagyobbreszt csak a miocen és pliocén ko z ô tti a ttika i hegyképzôdési idoszakban alakultak k i. A szobanforgo területen a harm adkon üledé- kek tôbbizben enyhén meggyûrôdtek. Gyurôdés jatszodott le az oligocen vegan, az u. m. szavai, a helvetien es tortonien k o zô tti stajer, a miocén és pliocén k o z ô tti a ttik a i és a pliocén k o ri rhodaniai hcgy- mozgâsi korszakokban. A D -i b ü kka lji elôhegységet felépitô rétegcsopor- to k csapâsa D N y — É K -i s a rétegek uralkodô dôlése D K - i 10— 15°.

A D K - i iranyban az A lfo ld fêlé lépcsôzetesen m ind mélyebbre süllyedô idôsebb harm adkori rétegcsoportokat egyre vastagabb panno- niai üledéksorozat b o ritja , bar a bükkperemii felismert szerkezeti analô- giak utan itélve az is feltételezhetô, hogy tavolabb D K -re , a mélybe süllyedô idôsebb képzôdmények egy-egy hosszanti vetôdés mentén, lép- csôsen ujbol magasabb helyzetbe kerültek. ¡gy pl. a mezokôvesdi geofizi- ka i maxim um bôl egy ilyen felemelt tektonikai helyzetben levô sasbércre kôvetkez tethetünk.

A szénhidrogén-felhalmozôdasok nézôpontjabol ügy a gyürôdések, m int a vetôdések igen nagy jelentôségûek lehetnek. Nemcsak az anti- klinalis-felboltozodâsok, hanem a hosszanti és harantos vetôdésektôl kôzrevett rôgôk iis tartalm azhatnak gazdasagilag kihasznâlhato mennyi- segu olajfelhalmozodasokat, ha azokat a felszin fêlé agyagos képzôd- menyek jô l le zârjâk. Külônôsen a vetôdésektôl k ô rü lv e tt o ly rôgôk alkalmasak az olaj târolâsahoz, amelyeken b e liil a harm adkori

I

' " - i . ■ y fc M ** *

JELENTES 1933-RÓI. 89 kepzodmenyek domot form alnak. A vetödesi sikok, amig n y itv a van- nak, nagy mertekben elosegitiik az olajnak felfele való migräläsät, ellen- ken idövel csaknem minden esetben elzaralnak es eppen o ly szerepet jatszanak, m in t a zaró agyagkepzodmenyek.

Ugy a M ii n i c h-fele es a Salgótarjani Köszenbänya keszitette szenkutató furasok, m in t aknäink es a Graelius-fele tanulm anyi furasok

arra m utatnak, hogy T a rd es Bogacs kö zö tt egy EiNy— D K hosszten- 8e^yu, enyhen boltozott struktura van, amelyet hosszanti es harantos vetodesek ketoldalról horsztszeruen fo rm a lta k ki.

A terkepen je lö lt elipszis alaku területen belül az idosebb kepzod- aienyek felemelt tektonikai helyzetüek. Különösen a ta rd i N agy-

^ a jo r tajan levö E E N y — D D K - i iranyban haladó harantvetdde- sek td l K -re igen meredeken süllyed le az alsó pannon es az andezJittufa hatarfeliilete, több m in t 260 m melysegbe. A dóm E -i reszet ugyancsak melyreható töres, a nagybabaszeki hosszanti szegely-vetodes hatarolja, amelynek menten a D K feie levetodött eruptivus tu fa fedöjeben varat- lanul nagy vastagsagban a pannóniai retegek következnek. A D -i es N y - i oldalon az im ent em litett hata rfe liile t enyhebb szögben, redöszerüen süllyed ala, bar vetodeseknek a lehetösege i t t sinos teljesen kizarva.

Ketsegtelen, hogy az olaj a m elybol m ig ra lt fel a pannóniai- agyagoktól csak elegtelenül lezärt boltozatba. A z olaj feltöresenek utja t a boltozatrögöt k ia la k itó vetödesi sikok nagy mertekben elosegithettek, amelyek azonban egyuttal hozzajarultak ahhoz is, hogy azokon az olaj nagy resze el tu d o tt illa n i, amelynek következteben csak az aszfalt m aradt vissza. Magukban a durvän likacsos, nagy pórusterfogattal ren- delkezö eruptivus tufakban megfelelö elzaras hianyaban aligha Var- hatunk beszaradt aszfalt-olajon k iv ü l egyebet. M indam ellett megvan a remeny arra nezve, hogy a szekrenyvölgyi boltozatrög melyeben var- ható taroloközetekböl meg nyomas alatt alló folyekony fö ld io la ja t nyerhetünk. Ily e n lezart taroloközet värhato legelöször a miocenkori eruptivustufak fekvöjeben, m integy soo m -tö l 650 m -ig terjedö fel- szin alatti melysegben, ahoi normalis települesi viszonyok eseten a felsö- oligooen kattiai-emieletbeli, kö rü lb e liil 150 m összvastagsagu, tulnyo- ntoan homokos retegösszlet fejlödhetett ki.

M in th o g y ez a retegösszlet homokretegekkel valtakozo agyagosabb szm ttajakat is tartalm az, lehetseges, hogy m är i t t m utatkoznak az elsö jelentösebb folyekony olajnyomok. Szerencses esetben azonban kiaknazható mennyisegu olaj-felhalmazodäsokat talälhatunk a jó l zaró kiscelli agyagok fekvöjeben värhato nummulinäs meszkövekben es az ezalatt következö közep- es alsóeocen kontinentälis üledekekben is,

90 _{L o c z y}

amely szinttájak nyugodt település és normális rétegsor esetén 850—

1200 meter kö zö tti mélységben érhetók el. Bar látszólag ellentmondás- nak tú n ik fel, mégis feltehetó, hogy a szénhidrogének * anyakózetének tekintett kiscelli agyagok fekvójében levo, raktározásra alkalmas kóze- tekben is ¡lehetnek még olajfelhalmazódások. Számos k ü lfö ld ro l ismert analógiából ugyanis arra következtethetünk, hogy a horsztjellegú, magasabb tektonikai helyzetu, szekrényesvôlgyi boltozatrögnek idósebb tárolókózetei a rögöt létrehozó levetódési síkok mentén a lesüllyedt árokrészek anyakózeteiból o lajjai megtelhettek.

Tekintettel arra, hogy a mélyben az idósebb harm adkori képzód- mények aligha ¡lesznek o ly nyugodt településuek, m in t a felszíni pannó- niai képzódmények, hanem a büikkperemi részeik analógiái után ítélve, benniik legalább 15— 20°-os dôléseket várhatunk, kb. 1300— 1450 m mélységben remélhetjük a mezozoiíkus és paleozoikus képzódményekból felépített alaphegység megütését. Rá ke ll m utatnunk természetesen arra is, hogy andezit, vagy riiolitkocsányba beléfúrva, kellemetlen meglepe- tések érhetnek, sot a mélyben levo idósebb vetódések, melyek a pannont mar nem érintették, a v á rt fúrási szelvényt szintén m egváltoztathatják.

A z utóbbi korülm ény m ia tt a fú ró ly u k pontos kitíizésére nagy gondot kell fordítanunk. Annak lehetóleg minél távolabb k e ll esnie a boltoza- to t É -rol határoló hosszainá torési rendszertól, amely D K - i irányban lejtó vetosíkok mentén a Nagybábaszék m iocénkori vu lká n i túfaszint- je it a mélybe süllyesztette. H a a fúrást ehhez, a mélyben esetleg eny- hébb szögben le fú tó vetósíkhoz tú l közel helyezzük, úgy megeshetik, hogy jovial hamarabb elérjük a le nem zá rt paleogén rög a la tti mezozoikus- paleozoikus alaphegységet anélikül, hogy olajra találnánk. Ezért a fúrás a S e h r é t e r javasolta ¡boltozat búbjának az É K -i oldalán, a 182.2 m háromszogelési p o nttól D K -re volna kitüzendó, tekintettel a szekrényvolgyi boltozatot korülvevó vetódési síkok általában D K - i irányú lefutására.

A szekrényvolgyi boltozat részletesebb kinyomozását három-négy 150— 200 m mély tanulm ányi fúrás útján végezhetnénk, amelyek segélyével a pannóniai rétegcsoport alatt fekvó eruptivus tú fá k felületét, annak hajlását pontosabban megismerhetnénk. Tefointettel a magas koltségekre, valam int arra, hogy szerencsés esetben mar aránylag kis mélységben, kb. 6jo m kö rü l várható az elsó olajszinttáj, nem tartom indokoltnak e tanulm ányi fúrások elkészítését, hanem közv-etlenül egy mélyfúrást javasolok.

Jóllehet Bogács és T a rd vidékén is torténtak nehézségi-eró mérések, az izogammás képból a geológiali kutatások alapján kim

uta-JELENTÉS 1933-RÔL 91

A hegyszerkezeti izogammak T ai'd toi É-ra derékszbgben keresz-tCZJ a k im u ta to tt boltozat hosszanti tengelyiranyàt, valam int a

agymajori vôlgyben kinyom ozhato É É N y — D D K - i iranyu harànt- torest, amely utobbi mentén K fêlé W alàbh 2to — î n n m -pç Ip ^ iilv

-vetôdési rendszerek s azok dôlés-szogének, valam int az esetleg a m ély- ben rejtezo andezit- és riolitlava-tôm egek kinyomozàsara.

' Fentâeik alapjan tehât azt javasolom, hogy a bitum en-tartalm u bogacs tardi területet a szekrényvolgyi antiklinàlis bubjan kijelolendo, legalabb 1500 m nxélységûnek tervezett mélyfuràssal vizsgaljuk meg.

Még akkor is, ha megfelelo elzaro rétegek hijjàn, aszfalton k iv ü l kiaknazhato fô ld io la j vagy gazfelhalmozodasokat nem talalnânk, a furas mégis ren d kivü l fontos tudomànyos eredményeiket fog szolgal- tatni, m ivel az a tfu rt rétegsor megismerése a tovabbi kutatasokat nagy mértékben m egkonnyiti. A furàsbdl nemcsak a harmadkor külônbôzo emeleteinek vastagsagâra és kozettani kiifejlôdésére nyerünk megbizhatô adatokat, hanem a bitumen-im pregnadoknak a méiység fêlé valo elter- jedesere, illetôleg a bitumenes szintek rétegtani helyzetére nézve is.

Ezeknek az adatoknak ismerete biiztosabb alapot nyujthat a fu ro - lyiikak^ kituzésére a délebbre fekvô dombvidéken és a lfô ld i részeken.

U gy velem ugyanis, hogy ezeken a területeken tôbb reményiink lehet arra, hogy a lépcsôzetesen lesüllyedt, helyenként viszonylagosan maga- sabban elhelyezkedô horsztszerü boltozatrôgôkben jelentôsebb fô ld io la j vagy fôldigaz felhalmazôddsokat talaljunk.

5- A mezokôvesdi geofizikai maximum geolôgiai véleményezése.

A tovabbi szénhidrogénkutatas szempontjabol igen nagy jelentô- segu, hogy S c h r é t e r csoportja 30 m-es furâsok utjan m egallapi- totta, miszerint a Mezbkôvesd és Poroszlo k ô zô tti a lfo ld i sfkon a

pan-H a nem kellene attol tartanunk, hogy az i t t mar igen erasen tagolt

erô mérések megismétlését, kiilonôs tekintettel a felszinen kinyom ozott

92 _{L ö c z y}

noniai retegcsoport fedöjeben települö pleisztocen üledekek is enyhen redözöttek. Mezokövesd es Negyes kö zö tt összesen negy reddt sikerült kinyom ozni. Erdckes, hogy a furäsok tanusaga szerint Negyestol D K -re a pleisztocen redök le vannak nyesve es a denudaciös felületre a leg- fiatalabb pleisztocen üledekek ugyszölvan vizszintes települesben ra- ködtak le. Lehetseges, hogy ez a pleisztocenkori denudaciö egy oly E K — D N y - i csapasiranyu pleisztocenközi töresvonallal a ll okozati össze- függesben, amely az itte n i £ K — D N y -i iranyü, tehät a Bükkhegyseg csapasaval parhuzamosan fu to Tiszavölgynek is megvetette az alapjat.

Egy i ly D K -n e k ira n yu lo melyrehato fia ta l pleisztocenkori levetodesre következtethetünk abbol is, hogy a tiszaörsi melyfüras 1860 m mely- segben meg m indig limnocardiumos also pannöniai üledekeket ta la lt. A torzios-inga meresek ütjan keszült geofizikai terkepen is kiveheto, hogy Borsodivanka es Poroszlo k ö z ö tt az alacsonyabb erteku izogammak E K — D N y - i tengelyiranyu beöblösödest m utatnak, megpedig körülbelül azon hatarvonal menten, amelyen a pleisztocenkori denudacids hatar- vonal megallapitast nyert.

A Tiszatol E K-re fekvö a lfö ld i terület hegyszerkezetenek veleme- nyezese szempontjaböl igen fontos megfigyelesii adatokat szolgaltattak a mezokövesdi artezi furasak szelvenyei, amelyekböl S c h r e t e r cso- p o rtja megallapitotta, hogy a lignittelepeket is tartalm azo also pannö­

niai üledekek, amelyek i t t meg a falszin közeleben vannak, Mezokövesd E -i reszen az altalajban egy £ — D4 iranyban megnyult, D -nek jö l zarulö boltozatot form alnak. A boltozatot N y felöl egy £ f iN y — D D K - i ira n yu vetödes hatarolja, amelynek menten a D N y - i oldalon a vezerlö szintül valasztott legfelsö lignittelep atlag 30 m-el magasabb helyzet- ben van. A z atlagosan 116 m m ely artezi k u ta k segitsegevel sikerült a legfelsö lignittelep felsö hatarfelületenek izohipszait megszerkeszteni, m ialtal az itte n i also pannöniai retegek melybeni szerkezeteröl vilagos kepet nyertünk.

R endkivül fontos következtetesek vonhatök le az altalajnak szer-

R endkivül fontos következtetesek vonhatök le az altalajnak szer-