BÂNYAGEOLÔGIAI FELVÉTELEK

JELENTÉS 1934-RÔL

167

m unkalatainknak. E m ellett földigazkutatasokat végeztünk Budapest Szekesfôvâros részére, és m egvizsgâltunk, a m. k ir. Kereskedelemügyi M in iste r tJ r megbizasâbol, szamos fontos hazai ka o lin és tûzâlloagyag-el ofordulast is.

A m. k ir. Fôldm ivelésügyi M in iste r ü r rendeletére ez évben is ream bulaciokat, barlangkutatasokat, agrogeologiai és term eléstehm kai felvételeket, ta la jvizvizsg â la to ka t, artéziviz-kutataso kat és paleontolo- giai gyü jtô u ta ka t végeztünk.

E llenôrzô utjaim on szerzett tapasztalatakn s az intézeti tagok elô- 2etes jelentései alapjan az 1934- év sorân végrehajtott m unkâlatain krol a kôvetkezôkben szâm olhatok be:

I. BÂNYAGEOLÔGIAI FELVÉTELEK.

A m. k ir . Pénzügym inister U r ônagyméltosaganak rendelete alap- jan 1934-ben a banyageolögiai kutatâsok 5 fe lvé te li csoportot vettek igénybe éspedig: T okajhegya lja déli részén, Erdôbényétôl keletrc

t e 1 ,e |d i R o t h K a r o 1 y d r. egyetemi ny. r. ta n a r dolgozo tt ta n it- vanyaival. A déli B ü kk aljan S c h r é t e r Z o l t á n d r. k ir. fô- geologus vezetése m a lle tt eleinte S z e n t e s F e r e n c d r . egyetemi tanarsegéd, m ajd késôbb D i n d a J a n o s fô isko la i tanarsegéd m ükô- d ö tt. E csoporttal kapcsolatban S c h m i d t E l i g i u s d r . fö ld ta n i intézeti asszisztens a mezâkôvesdi g eofizikai m axim um hegyszerkezeti viszonyainak felderitése végett tanuilm any fûrasokat végeztetett. A M a tra eszaki old al an, Parad és Recsk vidékén R o z l o z s n i k P a l m. k ir.

fôgeolôgus végzett részletes felvételeket, aki m ellé G o t t h a r d K a r o 1 y bànyam érnôk, m ajd késôbb S z e n t e s F e r e n c d r . egye- teni tanarsegéd v o lt beosztva. V i g h G y u 1 a d r. m. k ir. osztaly- geologus a M a tra to l délre esô dom bvidéken, F e r e n c z i I s t- v a n d r. m. k ir. osztalygeolôgus, egyetemi m agantanàr pedig Sos- h artyan kôrnyékén végzett behato geoldgiai kutatâsokat.

A ja n la to m ra az Eötvös Lorand ge o fizika i intézet a m i kutatasaink- ka l szerves kapcsolatban sûru allom âshâlôzattal igen részletes nehéz- segerô-méréseket végzett Bogacs, T a rd és T ibolddaro c kôrnyékén, vala- mmt a ta v a ly e lô tt k im u ta to tt mezôkôvesdi g e o fizika i m axim um terüle- ten- E zenkivül az 1933-ban megkezdett bükkailjai atnézetes nehézségerô- mereseket ke le ti iranyban, egészen M ezônyékig és Em ôdig terjesztette k i.

A Székesfôvaros anyagi hozzajarulâsaval, majd pedig a m. k ir.

Penzügym im sztérium megbizasabol Budapestrôl É K -re, fôleg Örszent- milclos és V acbottyan vidékén P a v a i V a j n a F e r e n c d r.

fô-lV ' / *

•• K

■A

168 _{L ö c z y}

banyatanacsos, m. k ir. fogeolögus es a hozzä beosztott H o r u s i t z k y F e r e n c d r . földtand intezeti asszisztens dolgozott. E zenkivül utobbi a nögradmegyei G algavölgyben Önällöan is vegzett retegtani vizs- gälatokat.

A m. k ir. Penzügym iniszterium reszere vegzett fe n ti bänyageologiai felveteleket az egesz ev folyam an m indvegig magam vezettem es eilen- öriztem . Evegböl m unkatärsaim at, va la m in t a geofizikusokat fe lve te li területükön többizben felkerestem, velük kutatasi te rü le tiik e t ismetelten bejartam es arra törekedtem , hogy az egyes felvetelezö csoportok ered- m enyeit egyeztessem es közös kepbe ällitsam . Elilenorzö utazasaim kere- teben azonban ¡modot ta la lta m arra is, hogy N o s z k y J e n ö d r . nem zeti muzeumi igazgato kisereteben atnezetesen bejarjam a nagy- bätony- es salgotarjanvideki oligocenterületeket is, amelyek a szenhidro- genkutatasok nezopontjabol ugyancsak figyelem re m eltdk.

A felv^te le k fdbb eredmenyeit az aläbbiakban foglalhatom össze:

d j P e t r o l e u m , f ö 1 d i g a z es s ö k u t a t a s o k . i . Kutatasok Tokajhegyalja deli reszen, Erdöbenyetöl keletre fekvö

videken.

A tokajhegyaljai csoport vezetöje, t e l e g d i R o t h K a r o l y agyetemi ny. r. tanar, ta n itva n ya iva l az e lm u lt esztendö folyam an egy hönapon ät E rdobenyetdl K -re fakvo területen vegzett felveteleket.

M iu ta n k itu z ö tt feladata regebbi felveteleinek lekerekitese v o lt, föleg arra törakedett, hogy az 1933-ban E rdöbenyefürdo m e lle tt k im u ta to tt, az e ru p tiv feltöresekkel kapcsolatosan, erosen elkovasodott es egy-ket helyen ercesedett, testet lehetöleg körülhataroilja, ami s ik e rü lt is. Meg- a lla p ito tta , hogy a irio littu fa -6 v az erdobenyefürdoi andezittöm eget — belsejeben az elkovasodott maggal — felkörbe fogja. A z eszaki r io lit- tufa-szegelynek N y -i reszen bazalis idosebb kem eny rio littu fa lep fe i, am elyet E-on a ttö r a Szokolya andezittömege, K-en Erdöbenye közseg környeken fiatalabb , üvegzarvanyos riolittufa-felese gek lepnek fe i, amelyeknek korat, a bennük Barnam ajnal ta la lt kövületes közbetelepe- desek alapjän, szarm aciainak hatärozta meg.

A z Erdöbenye es O laszliszka k ö z ö tt elterülo lankäs videken föleg e szarm aciai-kori fia ta l riolittufa-kepzö dm enyek uralkodnak. A piroxen- andezit-feltöresek i t t csupän egy-ket jelentektelen telerre es a H ubertus kobanya kis -la kko litjä ra szoritkoznak. A z Erdöbenyetöl K D K -re k i- emelkedö M ägla-hegyet h id ro k v a rc it e p iti fei.

JELENTÉS 1934-RÓL 169

Hegy.szerkczeti kóvetkeztetésaket Erdobénye kornyékén a rio littu fa gyakran. diszkordansan para lle l rétegzodése rn ia tt, sajnos nexn sike rü lt

vonnia.

2- Kutatások a Bükkhegység délkeleti oldalán elterülo dombvidéken.

A z e lm u lt évben a legrészletesebb felvételeket a petróleum ku tatas szem pontjából ismét a déii b iik ik a lji terüileten végeztük. A z it t dolgozó csoportot ezúttal is S c h r é t e r Z o l t á n d r . fogeológus vezette, aki jiwuus hó 2 -tó l szeptember hó; 30-ig megszakítás nélkül e teriileten m u- kodott. M ellé m ásfélhónapi idótartam ra S z e n t e s F e r e n c d r . egye- temi tanársegédet, m ajd késobb D in d a J á n o s fó isko la i tanársegéd, banyam érnokot osztottam be. S c h r é t e r d r. aknázásokkal egybe- k o tb tt igen részletes felvétel alapján a B ükk D K -i elohegységének a borsodgeszti v o lg y to l egészen M iskolcig terjedo részét 1:25.00o mérték- ben részletesen á tku ta tta és térképezte. E teriileten is teljesen hasonló kepzódrnényeket ta lá lt, m in t Bogács és T a rd távolabbi kornyékén.

S c h r é t e r kim u ta tta , hogy a kozépso miocén sajóvolgyi fáciesü agyagos-homokos rétegcsoportja M iskolc felo-1 D N y felé észre- vétlenül átmegy a Bükkhegység D K -i oldalán nagy kiterjedésben jelen- levó vu lká n i rétegcsoport felsobb rétegosszletébe, vagyis a felso andezit- tufaba és a rio littu fá k b a . A z eddig ism ert rétegcsoportok vastagságára mans ikinino tám pontot n y ú jto tt az víj ta rd i m élyfúrás, am ely- nek egyik fontos adata az v o lt, hogy ké t egymás fe le tti, 200 m-es függóleges távolságban levo rio litlá v a á r van jelen. Ennek alapján meg- a lla p íth a tó , hogy a Bükkhegység alján nem egy, hanem ké t o ly vu lká n i kitorési idószak v o lt, am ikor la va o m lo tt a felszínre. Ennek megfelelóen S c h r é t e r d r. ta v a ly e lo tti szelvényei módosításra várnak. A z a tk u ta to tt területet toréses vetódéses szerkezet jellem zi. Foként stájer idoszaki É K — D N y -i irá n yú hosszanti és erre meroleges É N y — D K -i a ttitk a i idoszaki harántos vetodések uralkodnak. A rétegek általában i — io ° -a l D K -n a k, D D K -n e k vagy K D K -n e k dolnek. Gyurodéses szer- kezeteket csak alárendelten lehetett m egállapítani. Ig y E n io d to l ÉK-'re a m ezonyéki országút mentón nemcsak a pannonban, hanem a fedojében tclepülo pleisztocén rétegcsoportban is gyñríídések nyom át észlelte.

A szénhidrogénkutatás szem pontjából S c h r é t e r legfontosabb hegyszerkezeti m egállapítása az v o lt, hogy az Emód kornyékén emel- kedo „K ish a lo m “ dóm nak, a N agyhalom és Sashalom pedig felem elt sasbércnek fe le l meg.

3- A mezökövesdi geofizikai maximum területên vêgzett furasok tanul-sdgai.

A ta v a ly i jelentésemben javasolt és a Tanacsado Bizottsaig 1934 mâjus ihô 29-i ülésén h o zo tt hatârozata alapjân is a jâ n lo tt mezökövesd- vid é ki tanulm anyi furasok vezetésével S c h m i d t E l i g i u s d r . m.

k ir. fö ld ta n i intézeti asszisztenst biztam meg. E tanulm anyi furâsoknak az v o lt a céljuk, hogy az ezen a területen szereplô alsó pannóniai leg- felsô lig n itte le p e k nyomozasaval a ta v a ly e lô tt k im u ta to tt g e o fizika i m axim um hegyszerkezeti viszonyaira nézve felvilagositâ st nyerjünk.

S c h m i d t a re a b izo tt fe la d a to t k iv a lo buzgalom m al és ügyes szerve- zéssel, felünôen csekély kôltséggel o ld o tta meg. Egy 300 m-es m otorikus meghajtâsu T ra u zl-fé le ga rn itu ra va l dolgozva, ju liu s 19-tól október 20-ig, azaz hârom hônap a la tt összesen 7 fu ró ly u k a t m élyesztetett le 1214.80 folyôm éteres összes mélységgel.

A furâsokat S c h m i d t a g e o fizika i m axim um on ké t egy- masra merôleges iranyban (É— D , ille tv e D D K és É K — D N y ), vagyis az uralkodo ké t b ü k k a lji hegyszerkezeti ira n n y a l pârhuzamos vonalak mentén telepitette. A n n a k ellenére, hogy a h a ra n to lt lignittelep eket azok gya ko ri kiékelddése fo ly ta n nem m inden esetben lehetett az egyes fu râ - soknal azonositani, a n n yit mégis sik e rü lt m egallapitani, hogy azok Mezôkôvesd ikôzvetlen kôrnyékén a legmagasabban fekszenek és ugy K , m in t N y fêlé jelentékeny mértékben mélyebbre süllyednek. Ig y Sziha- lom nâl, de különösen Füzesabonynâl a lig n itte le p e ke t jo v a l mélyebben harantolta k, m in t a ge o fizika i m axim um legbelsô területên. A furasok adatai alapjan S c h m i d t feltételezi, hogy namcsak a m axim um É -i, hanem annak D -i szârnyan is az altalânos dolés D -i ira n yu . Érdekes a fürasoknak az az adata, amely szerint a pleisztocén kavics N y -n a k , — Szi,halom fêlé, — mélyebbre süllyed és megviastagszik. Füzesabonytôl Szihalom ig a kavics fekvôje közel 75 m -t, É K fêlé pedig M ezôkôvesdig 70 m -t esik.

Le k e il szögeznem, hogy a fürasokkal n ye rt fentem lxtett nagyfon- tossagu hegyszerkezeti adatoknak ellenére, a mezökövesdi g e o fizika i m axim um nak geologiai értelmezése m indezideig még nem ja rt teljes sikerrel. A z csak tovabbi, ugy É— D -i, m in t N y — K -i ira n yu füras- sorozat ü tja n volna végleg tisztazható. E m ellett a fürasok kô zü l egyet jo va l mélyebbre, legalâbb 400 m -re kellene m élyeszteni avégbôl, hogy az e lm u lt évi részletes g eofizikai felvétel nyom ân fe lm e rü lt üjabb ké r- dések, ■— amelyekre az alabbiakban még részletesebben ratérek, — meg- v ila g itâ s t nyerjenek.

JELENTÉS 1934-RÔr.

171

4 - -A D é li B ükkaljân végzett g e o jizikai felvételek eddigi eredményeinek geologiai értelmezêse.

O rom m el k e ll m egallapitanom , hogy az elm ult évben az Eôtvôs Lorand baro G e o fizika i Intézet a m. k ir. F ô ld ta n i In té ze tte l az eddiginél jo v a l szorosabb kapcsolatban m ükôdott. A m. k ir. Pénzügym inisztérium eloterjesztésemre 1934-ben a kovetkezô feladatok elvégzésével b iztam eg a G eofizikai Intézetet:

1. Bogâcs, T a rd és T ibo ld d a ro c vidékén, a k im u ta to tt peremi hegy- szerkezetbôl k iin d u lv a , a felvétel D fêlé Mezôkôvesd iranyâban terjesz- tendo k i részletes m egfigyelési halozatta l. A terepviszonyokboz a lk a l- m azkodva, a nagym ajori volgyben a geologusoktol k im u ta to tt torés- v onal lefutâsa is kinyom ozandé. M egâllapitandok tovâbba a T a rd , T ibolddaroc és Felsôabrany kbrnyékén ta lâ lt felboltozédâsok.

2. A z 1933. évben M ezôkôvesdtôl D N y -ra ta la lt gravitacios m axi­

mum és a m ezokôvesd-poroszloi gravitacios m axim um sorozat részletes, surü àllom ashalozattal u jra megvizsgaiando.

3. A tâjékoztaté torziés inga-mérésak K fêlé M ezônyék, Emôd és Tiszakeszi iranyaban, egészen a T iszaig kiterjesztendôk.

E program m pontok kozül az elsô ke ttô teljesen elkészült, m ig a harm adikat csak részben lehetett kido lg o zn i, ,in e rt a tajékoztato torziés- inga mérések K fêlé csak Emôd vidékéig ju to tta k .

Ü g y magam, m in t a b ü k k a lji geologiai csoportot vezetô S c h r é- t e r Z o l t á n tobbizben felkerestük a geofizikai mérési m unkàlatok vezetôjét, S z e c s ô d y M i k l o s m. k ir. geofizikust és ugy a hely- szinen torténô megbeszélések, m in t allando levelezô osszekottetés utjâ n geologiai szempontbol ira n y ito ttu k fe lvé tcle it. Iranyitâsunik fôleg arra te rje d t ¡ki, hogy az E otvôs-féle torziôsinga mérések lehetôleg a m ar ism ert peremrészi hegyszerkezeti viszonyokbol, a haranttôrések le fu ta - sanak tekintetbevételével in d u lja n a k k i. A z eddigi geologiai felvételek alapjân m egjeloltük azokat a szelvényiranyokat, amelyek a varhatô geologiai csapasiranyokat merôlegesen harantolja k. E m ellett k ije lô ltiik azokat a teriile te ke t, ahol szükségesnek lâ ttu k a hegyszerkezet b iz to - sabb megitélése végett suru észlelô-hâlôzat u tja n a ta v a ly e lô tti mérés kiegészitését. Végül rendelkezésére bocsatottuk a b ü k k a lji geologiai kutatasaink ôsszes eddigi eredm ényeit a mérések in te rp re ta cio jâ t végzô F e k e t e J e n ô m. k ir. fôgeofizikusnak, a G e o fizika i Intézet ujonan m egbizott igazgatôjànak, akivel tobbizben fo ly ta ttu n k behato megbe- szeleseket a hegyszerkezeti problém âk tisztâzasara tôrekedve s ezzel a ke t Intézet együttmukôdése szorosabba v a lt.

172 _{L ó c z y}

A m u lt evi g e o fizika i felvetelek sok tekintetben különböztek az eddigie ktdl. A n e lk iil, hogy az a pontossag ¿s megbizhatosäg rovasara tö rte n t volna, a meresök nagymertekben m eggyorsittattak, ugyhogy naponta atlag 9 allomason vegezve eszleleseket, 104 m unkanapon ösz- szesen 902 allom ast vettek fe l. Idbnyeres celjabol a m u lt evben ke sziilt i:2 5.ooo-es g e o fizika i terkepen egyelore csak a gradiens-ertekeket tiin - te tte k fe l, m elldzve a hosszadalmas szam itasokat igenylo, de a nagy gradiens-ertekek m e lle tt g ya ko rla tila g elhanyagolhato karto g ra fiku s hatasok meghatarozasat. Ezeket kesobb m ajd p o to lja k . M iu ta n a S z e c s d d y vezetese a la tt m uködd geofizikusok a m u lt evben fd ke n t kis allom äsközöket kivano vonalak menten reszletes fe

l-vételt végeztek, az eddigi szokástól eltéroen az izogam m ák kiszám ítását is m ellozték. Ennek azonban még más oka is v o lt. Bizonyos ritk a esetekben az izogam m áknak o ly geológiai m agyarázatot is lebet adni, hagy a gravitados m áxim um redozést, a gravitados m ínim um pedig teknds szerkezetet jelent, ha a nagyobb sürúségü geológiai képzodm ényt a kisebb süruségú fe d i, m íg ellenkezd esetben a gravitációs m áxim um és m ínim um fo rd ítv a értelmezhetd. A m in t arra m ár ta v a ly i jelentésemben és az 1934 május 29-én ta rto tt geológiai tanácsadói bizottsági ülésen reám utattam , az eddigi a lfö ld i torziós ingamérések sematikus értelme- zését elhibázottnak tartom . Igazat k e ll adnom F e k e t e J e n o n e k , abban a tekimtetben, hogy a nehézségi-eromérések sablonos értelmezésé- td l e vidéken, különbözo okoknál fogva el k e ll tekinteni. U gyanis a na­

gyobb fa jsú lyú pannóniai rétegek a D -i Bükkaljáin fe d ik a könnyu rioliittU ifákat, am elyek fekvdjében ism ét nehezebb képzódm ény — az oligocén kiseelli agyag — következik, sót az utóbbi a la tt a még sürúbb felso eocén mészkd várható. Ennek fo ly tá n a gravitados m áxim um fe n t- e m líte tt szokásos értelmezését, — aniel y szerint az elso boltozódást, az utóbbi teknos szerkezetet jelent, — i t t nem fo g a d h a tju k el.

F e k e t e — igen helyesen — a ta rd i m élyfúrás eddigi szelvényei- neik ism ert adataira tám aszkodva, a gravitációs észlelési adatok magya- rázata végett — k ü lfö ld i m in tá ra — szelvény-szám ításokat végzett. A szelvényszámítást m egkonnyítette az, hogy a peremrészi geológiai fe l- vételek alapján a fó hegyszerkezeti irá n yo k is ismeretesek léven, az ész­

lelési szelvényirányok tobbé-kevésbibé megfelelden, azaz a várható álta- lános geológiai csapásirányra merolegesen v o lta k lefektethetok.

A z izogam m ák kiszám ítása h e lye tt tehát F e k e t e a fe lm é rt terü- leten á t hat, D — É és D , 30o K — É, 30o N y szelvényt fe k te te tt, amelyek közül az I. számút messze D K -re a tiszaörsi m élyfúráson á t meg- hosszabbította. A z I — V I. szelvényekben fdleg arra törekedett, hogy

JELENTÉS 1934-RÖL

173

azokat a hegyszarkezeti lehetôségeket tiintes.se fe i, am elycknek szâm i- to tt gradiensgôrbéje kie lé g itb megegyezést m utât a szalvény mentén eszlelt gradiens-értékekkel es amalyek az ism ert furâsi adatokkal és a varhato tektom kai szerkezettal nincsenek allentétben.

M ig a D -i b ü k k a lji területen az àltailanos grädiensirany D D K — E É N y, vagy ezzel allentétes, addig Bogacs és T a rd kôrnyékén k ife - jezetten D — É iranyü, am ibôl arra lebet következtetni, hogy it t a geo- l°g ia i csapasirâny k ö rü lb e lü l K — N y -i. E z e n k iv iil F e k e t e az észlelési v °nalak menten a grâdiensekben megnyilvdnulo m aximumok és m in i- mUfnok alapjdn arra következtet, hogy e területen a hegyszerkezetet nem anny ira enyhe redözesek, m int inkabb vetodések, lesüllyedések és rög- kiemelkedêsek jellem zik. A ta rd i m élyfurâs helyétbl D -re, körü lb e lü l 1 km -n yire a 8704., 8709. és 8710. szamu, tovâbba azoktol N y -ra a 8722. es 8723. szamu allom âsok grâdiensértékei alapjan a ké t àllomâs- csoport k ö z ö tt egy kiem elkedôbb rö g ö t feltételez. N a g ym a jo rto l 1 km - nyire N y -ra hasonlo mbdon ugyancsak egy baranttôrésrendszert m utât k i.

A D -i B ükkaljan végzett torzios ingamérések eddigi legfontosabb eredménye a M ezôkôvesdtôl D N y -ra ta la lt gravitacios m axim um vo lt.

A sUru allom ashalozattal u jb o l m egvizsgalt területen a gradiensekbôl a vasutvonaltol É -ra egy azzal és az altalanos hosszanti csapassal parhuza- mosan vonulo tôrésvonalat s ik e rü lt m egallapitani. A geologiai lebetôségek es a ta rd i m élyfurâs szelvényadatainak figyelem bevételével F e k e t e , a különben minden o ld a lrb l feltünôen szabaljms grâdiensektôl k ö rü lv e tt m axim um nak kétféle m agyarazatât ta rtja lehetségesnek. A z egyik fed- teves szerint a mezdkôvesdi m axim um boltozodasnak, vagy kiem elkedo rögnek fe le l nieg az I. szelvény szerint, m ig a m asik lehetséges értelm e- zes szerint nem ta rtja k iza rtn a k azt sem, hogy az egyes rétegszintek fo - kozatosan, lépcsôs torésekkel D D K -i iranyban süllyedtek le. A nnak el- döntesere, hogy a ké t m agyarazat kô zu l m e lyik a helyes, F e k e t e is foleg a szeizmikus reflexios modszer alkailmazasat ajanlja, amennyiben pedig kôltséghiany m ia tt az nem volna ma megvailosithato, javasoilja, kogy a kérdést egy 400 m-es tanulm ânyi furassal a pannbniai rétegek vastagsaga alapjan döntsük el, ügy vélekedve, hogy 400 m-en fe lü li pannoniai üledék esetén a boltozodas nem valoszinu. Egyelôre fo ly o éyi .

maJus ho végén F e k e t e az olcso és gyors fôldmâgneses mérések a lka l- mazasaval kiséreli meg a mezokôvesdi m axim um problém âjanak meg-fejtését.

^ Jollehet F e k e t é-nek a torzios ingamérések alapjan készült je n t- em litett hegyszerkezeti szelvényei — a geofizikai intézet eddigi

értelme-zésével szemben — örvendetes módon nagymérvü haladast jelentenek, azokat egyelore mégis csak kísérleteknek ke il tekintenünk. E ltekintve ugyanis a ttó l, hogy a szelvényszámítások alapján készült hegyszerkezeti szelvények geológiai szempontból még sok kifogás alá esnek — így töb- bek közt pl. a taré si síkok inkonzekvens megszerkesztése — a br. Eötvös- féle torziós mérések egymagukban a B ükk D - i dombvidékén nem elegen- d o k a hegyszerkezet biztos értelmezéséhez. Örömmel állapíthatom meg, hogy F e k e t e jelentésében maga is ugyanarra a véleményre konkludál, m in t amelyhez én is ju to tta m , vagyis, hogy a nehézségero-mérések értel- mezése céljából más geofizikai módszert, mégpedig a foldmágnességi méréseket, de foként a szeizmikus reflexiós módszert is segítségül kel­

lerte venni, amelyek a szénhidrogénes területek hegyszerkezeti kutatásai- nál eddig legjobban beváltak.

j . Beszámoló a ta rd i mélyfúrásról.

A Geológiai Tanácsadó Bizottság 1934. évi május hó 29-én ta rto tt ülésén hozzájárult a m. k ir . Földtani Intézet elóterj'esztéséhez és a ta rd i Szekrényes-volgyben egy i j o o m mélységig elóirányzott új tanulm ány- fúrás lemélyesztését javasoilta. M iután a javaslatot a m. k ir. Pénzügy- m inisztérium is elfogadta, 1934 július 28-án a fúrási m unkálatok meg- kezdódtek és mostanii jelentésem lezárásának napjáig, 1933 május 20-ig, a furas máris 1480 m mélységig h a to lt le.

A ta rd i mélyfúrás eddig is jelentos mennyiségu aszf-alt faitárását és több szintben bízcató földiolajn yom ok kiimutatását eredményezte, jó l- lehet a v a rva -vá rt p ro d u k tiv petróleum ot mindezideig még nem szök- tette fel.

M íg a Salgótarjáni Kószénbánya R .-T . IV . számú fúrása, — ameiy legközelebb fekszik a ta rd i mélyfúráshoz — 132.31— 13348 m közötti mélységben csupán egy 3.17 m vastag, elég dús földiszurkos rétegetha- rá n to lt, addig a ta rd i kincstári mélyfúrás ez a la tt a nívó alatt egészen 320.40 m mélységig, összesen 15 újabb, dús foldiszurok-telepet talált.

A szurok-impregnációkat 256 m -to l kezdve jelentos folyékony petró- leumszivárgások is kísérték. Ú g y az aszfalt, m in t a fö ldiolajn yom ok a miocén helvéciai emeletébe tartozó rio lit-a n d e z it- és dacittufákban, vala- m in t a riolitlávában léptek fel. 320.20 m -to l kezdve megszüntek az olaj­

es aszfaltnyomok, azonban az oligocénkori rupéli-emeletbe tartozó kiscelli agyag mélyebb homokosabb szintjeiból 11JJ.9 m -to l kezdve foldigázos vizek törtek elo. A z elemzések szerint a begyüjtött foldigázok

JELENTÉS 1934'RÓL 175 92 94-3% C H i-e t tartalm aznak. A legutôbbi fôldigaznyom ok 1333—

I 4 i6 m kô zo tt fe lta rt ho.mokkôr étegekb<5 1 szarmaznak.

A még in in d ig rupéli-emeletbe tartozo vékony homokkô-kôzbc- településekben 1464.50— 1467.10 m mélységben ismét gyenge kôolaj- nyomok m utatkoztak. A legjelentôsebb aszfalt-telepeket a fiiro 215.2065

320.40 m k ô z o tt harântolta. Igen érdekes, hogy 2/5.20 és 215.80 m kô­

zott egy 60 cm vastag, csaknem teljesen tiszta (80%-os) aszfalt-telepet talaltunk. A 215.20— 320.40 m kô zo tt fe lta rt, tôbb m in t 100 m-es, helyenkint aszfalttal dâsan im prégnait rétegôsszlet aszfalttermelés szem- pontjâbôl mar m egkôzeliti a p roduktivitâs hatarât. Tekintettel arra, h°gy a geolôgiai felépités utân itélve nines kizâ rva az sem, miszerint B°gâcs és Sâly k ô z o tt m integy 11 km hosszu és 2— 3 km széles terüle-

^ az aszfaltos rétegek hasonilo kifejlôdésben vannak meg, remélhetô,

^°g y a tria n o n i béke kôvetkeztében elvesztett bodonosi és dernai pro- duktivus aszfaltmezôk pótlasara u j aszfaltterületeket sikerül feltarni.

kliutan Bodonos és Derna vidékén atlag 8— 11% k â tra n y t tartalmazo homokot tenmalnek, a szekrényesvôlgyi mélyfurâs tanusâga szerint a tardi aszfaltos horizontok nemesak hogy megütik, de bizonyos szintek- ben jovial felül is m ü ljâ k ezt a kitermelési hatârt. A ta rd i Szekrênyes- vôlgy vidékén a banyaszâst m indam ellett egyelôre akadâlyozza az a kôrülm ény, hogy az itte n i aszfaltos rétegek hidrosztatikus nyornas alatt allô v iz ta rtô k a la tt települnek. A szekrényesvôlgyi mélyfurâs ugyanis 210 m m élybôl felszôko 120 peroliter vizet szalgâltatott, ami az aszfalt rentabiilis fô ld a la tti kitermelését lehetetlenné teszi. Amennyibcn azonban sikerülne a T ardon harântolt, aszfalttal im prégnait rétegeket masutt, a felszôko vizet adô horizont fe le tt is feltarni, abban az esetben az asz­

fa lt kiterm elhetô lesz.

A k ü lfô ld i petrôleumtarsasagok m intajâra megszervezett furâsi la- boratôrium unkban a ta rd i furâsbôl k ik e rillt anyagot nyomban feldolgoz- tuk, ugyhogy ezüttal a furâssal m indig lépést tarto ttu n k. A kiépitett szervezet munkajàban a kôvetkezâk vettek részt: K u l c s a r K a l m â n d r ., aki az iszapolâst s a m in ta k hom oktartalm anak mennyiségi meg- hatarozâsât végezte, M a j z o n L a s z l o d r . a fo ra m in ife ra -f aunât dol- gozta fel, Z a 1 a n y i B é l a d r. az ostracodaikat tanulmânyozta, S c h r é t e r Z o l t a n d r . pedig az ellenorzó paleontologia! és petro­

grafia! meghatarozasokat végezte és emellett az eruptivum okat is meg- hatarozta. A z olaj-, gaz- és aszfaltnyomok és a fe lta rt vizek elemzését, val ami n t a furom intak térfogatsuly- és sürûségvizsgâlatait a kémiai la- boratorium ban S z e l é n y i T i b o r és G e d e o n T i h a m é r

készi-176 Lóczy

tették el. A nyert eredményeket hetenként jelentésekbe fo g la ltu k és a m. k ir. Pénzügymimisztériummal azonnal közöltük.

tették el. A nyert eredményeket hetenként jelentésekbe fo g la ltu k és a m. k ir. Pénzügymimisztériummal azonnal közöltük.