.-:vv
t t
A M AG YAR KIR ÄLyi FÖ LDTANIINTEZET
E V I JELEN TESEI
A Z 1933 - 35. EVEKRÖL.
I. K Ö T E T :
IGAZGATÖSÄGI JELENTESEK.
A M AGYAR K IR Ä L Y I P iN Z Ü O Y I ES IP A R Ü G Y I M IN IS Z T E R IU M T Ä M O G ATÄ S Ä VA L K IA D T A A M AGYAR K IR Ä L Y I F Ö LD M iV E L E S Ü G Y I M IN IS Z T Ä R IU M F E N N H A T SAGA
M. Km. FÖLDTANI INTEZET.
JAHRESBERICHTE
DER KGL. UNG. GEOLOGISCHEN ANSTALT 1 ÜBER DIE JAHRE 1933 - 1935.
. * * I. B A N D :
D I R E K T I O N S B E R I C H T E .
M IT U N T E R S T Ü T Z U N G DES K G L . U N O . F IN A N Z - U N D IN D U S T R IE M IN IS T E R IU M S HER A U S O EO E BE N V O N D E R D E M K G L . U N O . A C K E R B A U M IN IS T E R IU M U N T E R S TE H E N D E N
KÖNIGLICH UNGARISCHEN GEOLOGISCHEN ANSTALT
BUDAPEST, 1939
STÄD1UM S A JT Ö V Ä L L A L A T R E S Z V iN V T ArSAsXo
1 9 .1
FOLDMÍVELÉSÜGYI M. KIR. MINISZTER:
'V
nagykállói R Á E L A Y M IK L Ó S dr.
ÁLLAMTITKÁR :
w allerstaini M A Y E R K Á R O L Y dr.
az Országos Gazdasági Munkáspénztár kormánybiztosa, a II. oszt. M agyar Érdem kereszt, II. oszt. polgári hadi érdemkereszt, a Ferencz József«rend lovagkeresztjének és
az arar.y érdemkereszt tulajdonosa.
A Vil. CSOPORT VEZETÖJE :
U J H E L Y I A N D O R dr., m iniszteri tanácsos,
az ÁHandó Felülbíráló Tanács és a Mezógazdasági Kísérletügyi Tanács elnöke, az A lia n d o Központi T alajjavító Bizottság tag¡a.
A KÍSÉRLETÜGYI OSZTÁLY VEZETÖJE:
C Z IR E R A N D O R dr., m iniszteri tanácsos, a III. oszt. polgári hadi érdemkereszt tulajdonosa.
I* ' ■'
t - ccoLccii
1935. évi ¡anuár 1-i állapot.
IV
A M. KIR. FÖLDTANI INTEZET TISZTIKARA ES SZEMELYZETE.
Igazgató: l ó c z i L ó c z y L a j os d r . egyetemi ny. r. tanar, a K öz- gazdasagi Egyetem Geológiai Tanszekenek tanara es a Gazda- saggeológiai Intezetenek vezetdje, a K ir a ly i M agyar Pazmany Peter Tudomanyegyetem bölcseszeti karän a „T e k to n ik a i geologia“ magantanara, a Szent Istvan Akadem ia rendes tagja, az Orszagos Termeszettudomanyi Tanacs es az O r
szagos Ösztöndijtanacs kinevezett tagja, az Energia V ilag- konferencia M agyar Nem zeti Bizottsäganak tagja, a M agyar F öldrajzi Tarsasagnak, a M agyarhoni Földtani Tarsulatnak, a K ir . M agyar Termeszettudomanyi Tarsulatnak es hid ro ló - giai szakosztalyanak, valam int a Barlangkutató Tarsasagnak valasztmanyi tagja.
Aligazgatói teendokkel megbizva: E m s z t K a l m a n d r . kiserletiigyi foigazgató, a M agyar M ernökök Nem zeti Szövetsege kemiai szakosztalyanak elnöke, a M agyarhoni Földtani Tarsulat, a H id ro ló g ia i Szakosztaly, a Banyäszati es Kohaszati Egyesü- let valasztmanyi tagja, az arany erdemkereszt tulajdonosa.
T itk a r: k ó j i es d a n c s h a z a i J a m b o r Z o l t a n d r ., azigazgató- sagi osztaly vezetdje.
Fógeologusok: T i m k ó I m r e m . k ir. fobanyatanacsos, gazdasagi fo- tanacsos, fö ld ta n i intezeti igazgató, a debreceni Tisza Istvan Tudomanyos T arsulat rendes tagja es a kaukazusi Termeszet
tudom anyi Geografiai es A n th ro p o g ra fia i T arsulat rendes tagja, a 2. osz. polgari hadi erdemkereszt tulajdonosa;
L i f f a A u r e l d r . m. k ir. fobanyatanacsos, gazdasagi fo - tanacsos, fö ld ta n i intezeti igazgató, muegyetemi ny. rk. tanar, a M agyarhoni Földtani T arsulat alelnöke, az eziist es bronz
„Signum Laudis“ es a K a ro ly csapatkereszt tulajdonosa;
L á s z l ó G a b o r d r . a Szent Istvan Akadem ia rendes tagja, a M agyarhoni Földtani T arsulat valasztmanyi tagja, a 2. oszt. nemet vaskereszt tulajdonosa;
K a d i ć O t t o k a r d r . egyet. c. rk. tanar, a M agyar Bar
langkutató Tarsasag elnöke;
R o z l o z s n i k P a l a M agyar Tudomanyos Akademia levelezd tagja, a M agyarhoni F öldtani Tarsulat, a H y d ro ló - giai Szakosztaly, a Banyaszati es Kohaszati Egyesület valaszt
manyi tagja, az eziist es bronz „Signum Laudis“ tulajdonosa;
P a v a i V a j n a F e r e n c d r . m. k ir. fobanyatanacsos, a M agyarhoni Földtani T arsulat es a H id ro ló g ia i Szakosztaly-
V
nak, az Orszagos Banyaszati es Kohaszati Egyesület, a Balne- ologiai Egyesiilet valasztm anyi tagja, a H ollos Matyas T a r- sulat elnöke (beosztva a Penzügyminiszteriumbol);
m a d a r i K r e y b i g L a j o s d r . c. fogeologus, a ta lajtani osztaly vezetoje;
k o n y h a i e s k i s b o t s k ö i M a r o s I m r e , a hadiekit- menyes 3. oszt. katonai erdemkereszt, az ezüst es bronz
„Signum Laudis“ es a K ä ro ly csapatkereszt tulajdonosa;
S c h r e t e r Z o l t á n d r . a debreceni Tisza Istvän Tuda- manyos Tarsulat rendes tagja, a M agyar Földrajzi Tärsasäg es a M agyarhoni F öldtani Tarsulat valasztmanyi tagja.
Osztalygeologusok: V i g h G y u l a d r . a M agyarhoni Földtani Tarsulat valasztmanyi tagja, az österreichische Gesellschaft fü r H ö h len Forschung in W ien“ levelezö tagja;
F e r e n c z i I s t v a n d r . „sub auspiciis regis doktor, egyet. m. tanar, a M agyarhoni Földtani Tarsulat valasztma
n y i tagja; ^ ,
v e r e b e l y i M a r z s o L a j o s d r . a T u ra n i Tärsasag to- titk ä ra ;
S ü m e g h y J o z s e f d r .;
S c h e r f E m i l d r . a vitezsegi erem szalagjan adomanyo zo tt koronäs arany erdemkereszt tulajdonosa;
Asszisztensek: S c h m i d t E l i g i u s R o b e r t d r . okl. banyamernök, H o r u s i t z k y F e r e n c d r .
A ta la jta n i laboratoriumba szolgalattetelre beosztva: p e t h e n d i B u d a y G y ö r g y gazdasagi segedtanar (Földmivelesügyi m iniszterium bol).
Vegyeszek: E n d r e d y E n d r e d r . m. k ir. segedvegyesz;
E b e n s p a n g e r G y u l a kiserletügyi gyakornok;
S z e l e n y i T i b o r kiserletügyi gyakornok;
S c h i c k K a r o l y kiserletügyi gyakornok.
Kisegitö szakmunkaerok: M a j z o n L a s z l o d r . geologus, az IM SE valasztm anyi tagja;
K e ö p e c z i N a g y Z o l t á n d r . okl. felsökereskedelmi iskolai tanar;
W i t k o w s k y E n d r e d r . vegyesz, okl. mezögazda;
H a n F e r e n c közepiskolai tanar.
A. D . O. B. alkalm azottak: M o t t l M a r i a d r. paleontologus;
S z e n t i v a n y i F e r e n c d r . geológus;
S z ô r é n y i E r z s é b e t d r . paleontologus.
A fényképészeti laboratorium kezelóje: tapiószentmartoni D ö m ô k T e r é z okl: rajztanârno.
Preparator: H â b e r l V i k t o r szobrâsz.
Térképész: H e i d t D a n i e l irodatiszt.
Kisegitô térképrajzolô: R é d i g e r B ê l a ; B ö c k e r L a j o s.
Irodakezelô: P i n t é r G y u l a .
Irôgépkezelônôk: B ó z s ó J ô z s e f n é ; H o r v â t h L i d i a ; M i h ô k l r é n .
Kisegitó irodai alkalm azott: T a x T e r é z . Kapus: N é m e t h J a n o s I. oszt. altiszt.
Gépész: S z é c s i A n t a l I. oszt. altiszt.
Intézeti szolgak: P a p p L a s z l o I I . oszt. altiszt;
ö z v . K ö l ü s J e n ô n é I I . oszt. altiszt;
C z i n k ó c z i V i l m o s kisegitô szolga;
K e l l n e r J ó z s e f kisegitô szolga;
G é r é e s K â r o l y kisegitô szolga, hazmester;
B â r t f a i J ó z s e f kisegitó szolga;
L o v a s z i k S a n d o r napszambéres;
C z i n k ó c z i V i l m o s n é napszambéres;
i T a k à c s l s t v â n napszambéres;
K a t o n a J à n o s napszambéres;
H e g e I s t v a n napszambéres.
A M. KIR. FÖLDTANI INTÉZET KILÉPETT ÉS NYUGDÍJAZOTT SZAKSZEMÉLYZETE :
L a c k n e r A n t a l : 1906— 1907. I I . o. geológus. K ilépett.
P a p p K á r o l y d r . egyet. ny. r. tanár, v o lt osztálygeológus. 1900—
1 9 1 5. K ilépett.
J e k e l i u s E r i c h d r . I I . o. geológus, 1916— 1919. K ilépett.
J a b l o n s z k y J e n ó d r . I I . o. geológus. 1918— 1919. K ilépett.
K o r m o s T i v a d a r d r . osztálygeológus. 1908— 1922. N yu g d ijb a lépett.
T o b o r f f y G e z a d r . osztálygeológus. 1911— 1924. N yu g d ijb a
V II
i g l ó i S z o n t a g h T a m a s d r . udva ri tanácsos, k ir. tanácsos, fó - bányatanácsos, igazgató. 1889— 1924. N yugdíjba lépett.
o r u s i t z k y H e n r i k : h. igazgató, 1890— 1926. N yu g d íjb a lépett.
e n d l A l a d a r d r . egye^'-ny. r. tanár, v o lt osztálygeológus, 1912
— 1927. K ilépett.
l e g d i R o t h K á r o l y d r . m iniszteri tanácsos, egyet. ny. r.
tanár, v o lt fógeológus. 1910— 1928. K ilépett.
ü h n I s t v á n d r . vegyész. 1925 — 1932. K ilépett.
: n d i F i n á l y I s t v á n d r . vegyész. 1926— 1932. Kilépett.
A M. KiR FOLD AN! INTEZET ELHUNYT SZAKSZEMELYZETE.
y u l a i G a a l D e n e s geológus-gyakornok. 1870 aprilis 28 1871 szeptember 18.
o s z e g i W i n k l e r B e n o selmecbanyai foiskolai tanar. 1869 1871, segedgeológus, kilepett. Meghalt:
a v a i V a j n a E l e k ideiglenesen alkalm azott osztalygeológus. 1870 aprilis 8— 1874 majus 13.
c i i r z e n b a u m J ó z s e f segedgeológus. 1874 október 4 t88x augusztus 4.
o f m a n n K a r o l y d r . fógeológus. 1868 julius 5— 1882 januar 26.
a t y a s f a l v i M a t y a s o v s z k y J a k a b osztalygeológus. 1872
— 1887.
r u d n i k i H a n t k e n M i k s a igazgató, egyet. ny. r. tanar. 1868 julius 5— 1882 januar 26. M eghalt 1893 julius 26.
r i m i c s G y o r g y d r . segedgeológus. 1892 december 21 — 1893 augusztus 9.
d d a K a l m a n osztalygeológus. 1893 december 15 — 1900 december 14. M eghalt 1901 junius 26.
; t h ó G y u l a d r . fógeológus. 1882 julius 21— 1902 november 14.
a g y s u r i B ó c k h J a n o s igazgató. 1866 december 22— 1908 julius 13. M eghalt: 1909 majus 10.
G i i l l V i l m o s geológus. 1900 szeptember 28— 1909 november 18.
K a l e c s i n s z k y S a n d o r fovegyesz. 1883 junius 24— 1911 junius ^ R e i t h o f f e r K a r o l y m. k ir. terkeprajzoló. 1908— 1914. H ósi
h a la lt h a lt 1914 augusztus 25.
T e I k e s P a l konyvtaros. 1913— 1916. H ósi h alalt h a lt 1916 novem
ber 16.
V III
P o s e w i t z T i v a d a r d r . fogeologus. 1887— 1916. M eghalt 1917 junius 14.
T e r e b e s f e h é r p a t a k i G e s e l l S a n d o r fbbanyatanacsos, fo geologus. 1863— 1908. Meghalt 1919 november 17.
l ö c z i L ö c z y L a j o s d r . egyetemi ny. r. tanär, igazgatö. 1908—
1920. M eghalt 1920 majus 14.
P a l i n i I n k e y B é l a fogeologus. 1891 — 1897. M eghalt 1921 augusz- tus 31.
V o g l V i k t o r d r . osztalygeologus. 1909— 1923. M eghalt 1923 au- gusztus 23.
H o r v a t h B é l a d r . osztalygeologus. 1909— 1923. M eghalt 1923 junius 22.
S z i n n y e i-M e r s e Z s i g m o n d m. k ir. osztalygeologus. M eghalt:
S e m s e y A n d o r d r . tb. igazgatö. Meghalt 1923 augusztus 14.
H a i a v a t s G y u l a d r . fobanyatanacsos, fogeologus. M eghalt 1926 julius 28.
T e l e g d i R o t h L a j o s banyaügyi fotanacsos, fogeologus. 1870—
1913. M eghalt 1928 aprilis 16.
S c h a f a r z i k F e r e n c d r . muegyetemi ny. r. tanar, v o lt osztaly
geologus. M eghalt 1927 szeptember 5.
P a l f y M ö r i c d r . h. igazgatö. 1895— 1926. Meghalt 1930 augusztus hö id-an.
N a g y s u r i B ü c k h H u g ö d r . h. â lla m titkâ r, igazgatö. 1929— 1930.
M eghalt 1931 december 6.
R a k u s z G y u l a d r . geolögus. 1927— 1932. M eghalt 1932 januar 3.
T r e i t z P é t e r m. k ir. fôbanyatanacsos, kisérletügyi foigazgatö. 1889
— 1929. Meghalt 1933 januar 22.
KGL. UNG. ACKERBAUMINISTER:
D r. N IK O L A U S K Ä L L A Y von N agykallo.
STAATSSEKRETÄR:
D r. K A R L M A Y E R von W allerstain,
Regierungkomissär der Ländischen W irtschaftlichen Arbeiterkasse, Besitzer des ung.
Verdienstkreuzes II. K l., des bürgerlichen Kriegsverdienstkreuzes II. K I., des Franz JoseFOrden, Ritterkreuzes und des goldenen Verdienstkreuzes.
LEITER DER VII. GRUPPE D. KGL. UNG. ACKERBAUMINISTERIUMS :
D r. A N D O R U J H E L Y I, M inisterialrat.
Vorsitzender im Rate für ackerbauliches Versuchswesen und im „A lla n d o Felülbirälo Tanacs", M itglied der Allgemeinen Centralen Bodenverbesserungskomission.
LEITER DER SEKTION FÜR VERSUCHSWESEN:
D r. A N D O R C Z IR E R , Sektionsrat,
Besitzer des bürgerlichen Kriegsverdienstkreuzes III. K l.
X
PERSONALSTAND DER KGL. UNG GEOLOGISCHEN ANSTALT.
D ire k to r: D r . L u d w i g L ö c z y v o n L o c z , o. ö. U niversitäts
professor an der Lehrkanzel fü r Geologie und Vorstand des Volkswirtschaftlich-Geologischen Institutes an der volks
w irtschaftlichen F akultät der K g l. Ung. P alatin Josehp U niversität fü r Technische-und Wirtschaftswissenschaften zu Budapest, Privatdozent der T e kto n ik an der philosophischen F akultät der K g l. Ung. Petrus Päzmäny U niversität, ord.
M itg lie d der Sankt Stephan Akademie, ernanntes M itg lie d des Staatlichen Naturwissenschaftlichen Rates und des Staat
lichen Stipendialrates, M itg lie d des Ungarisch N ationalen Ausschusses der Energie-W eltkonferenz, Ausschussmitglied der Ung. Geographischen Gesellschaft, der Ung. Geologischen Gesellschaft, der kgl. ung. Naturwissenschaftlichen Gesell
schaft, sowie der Fachgruppe fü r Flydrologie und der Ung.
Gesellschaft fü r Flöhlenforschung.
M it den Agenden des Vizedirektors beauftragt: D r . K o l o m a n E m s z t, O berdirektor fü r Versuchswesen, Präsident der Chemischen Sektion des Ungarischen Ingenieur-N ational
bundes, Ausschussmitglied der Ungarischen Geologischen Gesellschaft, der Fachgruppe fü r H ydrologie und des Berg- und Hüttenmännischen Vereins, Besitzer des goldenen V e r
dienstkreuzes.
Sekretär: D r . Z o l t ä n J ä m b o r v o n K o j und D a n c s h a z a , Leiter des Direktionskanzlei.
Chefgeologen: E m e r i c h T i m k ö , K gl. Ung. Bergrat, O b e r-W irt
schaftsrat, ord. M itg lie d der Stephan Tisza Gesellschaft fü r Wissenschaften in Debrecen und der Kaukasischen N a tu r- wissentschaftlichen, Geographischen und Anthropographischen Gesellschaft. Besitzer des bürgerlichen Kriegsverdienst
kreuzes 2. K l.
D r . A u r e l L i f f a , K g l. Ung. Oberbergrat, W irtschafts
rat, em. D ire k to r der K g l. Ung. Geologischen A nstalt, a. o.
Professor an der Technischen Hochschule zu Budapest, V ize präsident der Ungarischen Geologischen Gesellschaft. Besit
zer des silbernen und bronzenen „Signum Laudis“ und des K a r l Truppenkreuzes.
D r . G a b r i e l v o n L ä s z l o ord. M itg lie d der Sankt Stephan Akademie, Ausschussmitglied der Ung. Geologischen
XI
Gesellschaft, Besitzer des Deutschen Eisernen Kreuzes z. K l.
D r . O t t o k a r K a d i ć , t it . a. o. Universitätsprofessor, Präsident der Ung. Gesellschaft fü r Höhlenforschung.
P a u l R o z l o z s n i k , korresp. M itg lie d der Ung. Akademie der Wissenschaften, Ausschussmitglied der Ung. Geologischen Gesellschaft, der Fachgruppe fü r H ydrologie und des Berg- und Hüttenmännischen Vereins. Besitzer des silbernen und bronzenen „Signum Laudis“ .
D r . F r a n z v o n P a v a i- V a j n a, k. ung. Oberbergrat, Ausschussmitglied der Ung. Geologischen Gesellschaft, der Fachgruppe fü r H ydrologie, des Berg- und H üttenm änni
schen Vereins und der Baineologischen Gesellschaft, Präsi
dent der Mathias C orvin Gesellschaft. (Vom Finanzministe
rium der A n sta lt zur Dienstleistung zugeteilt.)
D r . L u d w i g K r e y b i g v o n M a d a r , tit. Chefgeologe, Leiter der bodenkundlichen A bteilung der K gl. Ung. Geolo
gischen Anstalt.
D r . E m e r i c h M a r o s v o n K o n y h a und K i s- b o t s k ó, Besitzer des M ilitärverdienstkreuzes 3. K l. m it der Kriegsdekoration, des silbernen und bronzenen „Signum Laudis“ und des K a rl Truppenkreuzes.
D r . Z o l t a n S c h r e t e r v o n S z a n d a , M itg lie d der Stephan Tisza Gesellschaft fü r Wissenschaften in Debrecen, Ausschussmitglied der Ung. Geographischen Gesellschaft und Ung. Geologischen Gesellschaft.
Sektionsgeologen: D r . J u l i u s V i g h , Ausschussmitglied der Ung.
Geologischen Gesellschaft, korresp. M itg lie d der österreichi
schen Gesellschaft fü r Höhlenforschung in W ien, Ausschuss
m itglied des Verbandes der gewesenen Schüler und Freunde der Joseph Eötvös Realschule, Ehrenm itglied des Verbandes Ungarischer Ornithologen.
D r . S t e p h a n F e r e n c z i , sub auspiciis regis doctor phil., Privatdozent, Ausschussmitglied der Ung. Geologischen Ge
sellschaft.
D r . L u d w i g M a r z s ó v o n V e r e b e l y , Generalsekre
tä r der Turanischen Gesellschaft.
D r . J o s e p h v o n S ü m e g h y .
D r . E m i l S c h e r f , Besitzer des goldenen Verdienst
kreuzes m it der Krone verleiht am Bande der T apferkeits
medaille.
X II
Assistenten: D r . E l i g i u s R o b e r t S c h m i d t , dipl. Bergmann.
D r . F r a n z H o r u s i t z k y .
Im bodenkundlichen Laboratorium vom Ackerbaum inisterium zur Dienst
leistung zugeteilt: G e o r g B u d a y v o n P e t h e n d , W irtschaftshilfslehrer.
Chemiker: D r . A n d r e a s v o n E n d r é d y , Assistent-Chemiker.
J u l i u s E b e n s p a n g e r, P raktikant.
T i b u r t i u s v o n S z e l é n y i , P raktikant.
K a r l S c h i c k , P raktikant.
Wissenschaftliches H ilfspersonal: D r . L a d i s l a u s M a j z o n , Geologe.
D r . Z o l t á n N a g y v o n K e ö p e c z , dipl. Handels
schulenlehrer.
D r . A n d r e a s W i t k o w s k y , Chemiker, D ip l. L a n d w irt.
F r a n z H a n , dipl. M ittelschullehrer.
ADOB-angestellten: D r . E l i s a b e t h S z ö r e n y i , Paläontologe.
D r . M a r i a M o t t l , Paläontologe.
D r . F r a n z S z e n t i v á n y i , Geologe.
Leiter des photographischen Laboratoriums: T h e r e s e D ö m ö k v o n T á p i ó s z e n t m á r t o n , dipl. Zeichenlehrerin.
Präparator: V i c t o r H a b e r l , Bildhauer.
Kartographe: D a n i e l H e i d t , K a n zle io ffizia l.
Kartenzeichner: B ê l a R é d i g e r . L u d w i g B ö c k e r.
K anzlist: J u l i u s P i n t é r.
Stenotypistinen: Frau H e l e n e B ó z s ó . L i d i a H o r v á t h .
I r e n e v o n M i h ó k . K a n zleige hilfin: T h e r e s e T a x . P ortier: J o s e p h N é m e t h . M aschinist: A n t o n S z é c s i . Anstaltsdiener: L a d i s l a u s P a p p .
Frau M a r i a K ö l ü s . W i l h e l m C z i n k ó c z i . J o s e p h K e l l n e r . K a r l G e r e c s . J o s e p h B á r t f a i .
S á n d o r L o v á s z i k , Taglöhner.
Frau E s t h e r C z i n k ó c z i , Taglöhner.
S t e p h a n T a k á c s , Taglöhner.
J o h a n n K a t o n a , Taglöhner.
S t e p h a n H e g e , Taglöhner.
X III
DAS AUSGETRETENE UND PENSIONIERTE FACHPERSONAL DER KGL. UNG. GEOLOGISCHEN ANSTALT.
A n t o n L a k n e r : 1906— 1907. Geologe I I . K l. Ausgetreten.
D r . K a r l v. P a p p : O. ö. Universitätsprofessor, gewesener Sektions
geologe. 1900— 1915. Ausgetreten.
D r . E r i c h J e k e l i u s : Geologe I I . K l. 1916— 1919. Ausgetreten.
D r . E u g e n J a b l o n s z k y : Geologe I I . K l. 19x8— 1919. Ausgetreten.
D r . T h e o d o r K o r m o s : Sektionsgeologe, 1908— 1922. Pensioniert.
D r . G e z a v. T o b o r f f y : Sektionsgeologe, 1911— 1924. Pensioniert.
D r . T h o m a s S z o n t a g h v. I g l o : H o fra t, K g l. R at und Ober
bergrat, D ire k to r. 1889— 1914‘ Pensioniert.
H e n r i k H o r u s i t z k y : D ire k to r, 1890— 1926. Pensioniert.
D r . A l a d ä r V e n d l : O. ö. Professor an der Technischen H och
schule, gew. Sektionsgeologe. 1912— 1927. Ausgetreten.
D r . K a r l R o t h v. T e l e g d : M inisterialrat, o. ö. Universitäts
professor, gew. Chefgeologe. 1910— 1928. Ausgetreten.
D r . S t e p h a n K ü h n , Chemiker. 1925— 1932. Ausgetreten.
D r . S t e p h a n F i n a l y v. K e n d : Chemiker. 1926— 1932. Ausge
treten.
DAS VERSTORBENE FACHPERSONAL DER KGL. UNG. GEOLOGISCHEN ANSTALT.
D i o n i s G a a l v. G y u l a : Geologen-Praktikant. 28. A p r il 1870—
18. September 1871.
B e n j a m i n W i n k l e r v. K ö s z e g : Professor an der Hochschule in Selmecbanya. (Schemnitz.) 1869— 1871. Hilfsgeologe.
Gestorben.
A l e x i u s V a j n a v. P a v a : Provisorisch angestellter Sektionsgeologe.
8. A p r il 1870— 13. M a i 1874.
J o s e p h S t ü r z e n b a u m : Hilfsgeologe. 4. Oktober, 1874— 4. August, 1881.
D r . K a r l H o f m a n n : Chefgeologe. 5. Ju li, 1868— 21. Februar, 1891.
J a k o b M a t y a s o v s z k y v. M a t y a s f a l v a : Sektionsgeologe.
1872— 1887.
M a x i m i l i a n H a n t k e n v. P r u d n i k : D ire kto r, o. ö. U n ive rsi
tätsprofessor, 5. Ju li, 1868— 26. Januar, 1882. Gestorben am 26. Juni 1893.
X IV
D r . G e o r g P r i m i c s : Hilfsgeologe. 21. Dezember 1892— 9. August 1893.
K o l o m a n A d d a : Sektionsgeologe. 15. Dezember 1893— 14. Dezem
ber 1900. Gestorben am 26. Juni 1901.
D r . J u l i u s P e t h ö : Chefgeologe. 21. J u li 1882— 14. O ktober 1902.
J o h a n n B ö c k h v. N a g y s u r : D ire kto r. 22. Dezember 1869— 13.
J u li 1908. Gestorben xo. M a i 1909.
W i l h e l m G ü 11: Geologe. 28. September 1900— 18. November 1909.
A l e x a n d e r v. K a l e c s i n s z k y : Chefchemiker. 24. Juni 1883—
1. Juni 1911.
K a r l R e i t h o f f e r: K artograph. 1908— 1914. Gefallen im W e lt
kriege am 25. August 1914.
*
P a u l T e l k e s : B ibliothekar. 19x3— 1916. Gefallen im W eltkriege am 16. November 1916.
D r . T h e o d o r P o s e w i t z : Chefgeologe. 1887— 1916. Gestorben am 14. Juni 1917.
A l e x a n d e r G e s e l l v. T e r e b e s f e h e r p a t a k : Oberbergrat, Chefgeologe. 1863— 1908. Gestorben am 17. November 1919.
D r . L u d w i g L ö c z y v. L ö c z s e n .: o. ö. Universitätsprofessor, D ire k to r. 1908— 1920. Gestorben am 14. M a i 1920.
B e l a I n k e y v. P a l i n : Chefgeologe. 1891— 1897. Gestorben am 31.
August 1921.
D r . V i k t o r V o g l : Sektionsgeologe. 1909— 1923. Gestorben am 23.
August 1923.
D r . B e l a v. H o r v a t h : Sektionsgeologe, 1909— 1923. Gestorben am 22. Juni 1923.
S i g i s m u n d v. S z i n y e i-M e r s e: Sektionsgeologe 1912— 1921. Ge
storben am 16. A p r il 1926.
D r . A n d r e a s S e m s e y v. S e m s e : D ire k to r h. c. Gestorben am 14.
August 1923. '
D r . J u l i u s H a l a v ä t s : Oberbergrat; Chefgeologe. 1874— 1918.
Gestorben am 28. Ju li 1926.
L u d w i g R o t h v. T e l e g d : Oberbergrat, Chefgeologe. 1870— 1913.
Gestorben am 16. A p r il 1928.
D r . F r a n z S c h a f a r z i k : o. ö. Professor an der Technischen H och
schule, gew. Chefgeologe. Gestorben am 5. September 1927.
D r . M o r i t z v. P ä l f y : D irektor. 1895— 1926. Gestorben am 16.
August 1930.
XV
H u g o B ö c k h v. N a g y s u r : Unterstaatssekretär, D ire kto r. 1929—
1931. Gestorben am 6. Dezember 1931.
D r . J u l i u s R a k u s z : Geologe. 1927— 1932. Gestorben am 3. Januar 1932.
P e t e r T r e i t z : Oberbergrat. D ire k to r fü r Versuchwesen. 1889— 1929.
Gestorben am 22. Januar 1935.
BEKÖSZÖNTÖ
1 ó c z i L ó c z y L a j o s d r.-t ó 1.
Bevezetés és m e g e m lé k e z é s e k ... 1
Szervezeti, adminisztraciós és felszerelési ü g y e k ... 16
A gyakorlati és gazdasagi irànyü geologiai kutatasok . . . . 19
a) Petroleum- és fâ ld ig a z k u ta ta s o k ... 23
b) Érc, szén, sô, kaolin, tüzâllôagyag és egyéb banyâszati nyersanyagok k u ta tâ s a ... 26
c) H id ro lô g ia i és àrtéziviz k u ta ta s o k ... 27
Talajvizsgalatok és talajviztérképek készitése... 29
Sikvidéki geologiai k u ta ta s o k ... 31
Üjrendszeru talajismereti k u t a t a s o k ... 32
Tudomanyos kutatasok és re a m b u la c ió k ... 34
A z igazgatói je le n t é s e k ... 37
A z isteni gondviselésbe vetett h ittel, tôrhetetlen akarassal és hazam ira n ti mélységes rajongassal foglaltam el 1932. év ôszén a m. k ir. Fôld- tani Intézet igazgatoi székét, ahonnan elôttem a hazai tudomany leg- kivalobbja i irâ n y ito tta k a magyar fo ld geologiai kutatasat.
Ôszinte lelkesedéssel fogtam hozza nehéz feladatom megoldasahoz azzal az eltôkélt szandékkal, hogy dicsôségteljes m u ltta l b iro Intézetün- ket nemes tradicioinak és szellemének megôrzése m ellett ügy tudoma
nyos, m in t gyakorlati iranyban a mai k o r kôvetelményeinek megfelelôen teljes energiammal tovabbfejlesztem.
M indenekelott kegyelettel ke ll megemlékeznem a kôzelmultban elhunyt nagyjainkrol:
1931 deoember 6-ân ôrokre lehunyta szemét n a g y s u r i B ô c k h H u g o , akiben az Intézet a k tiv igazgatojat s a magyar fô ld ta n i tudo-
1
2 Lóczy
many egyik legnagyobb büszkeségét vesztette el. A trópusokon, nehéz geológusi felvételi munka kozben szerzett súlyos betegsége kiújulván, vittie sirba, ,az ailkotó ifé rfiko r dalén álló, k iv á ló tudóst, akkor, amidon eros kezzel fo g o tt a Fôldtani Intézet újraszervezéséhez.
B o c k h H u g o tudományos és g yakorlati eredményekben gazdag eletenek nagyrészét a tanári és a petróleumgeológusi pályán toltotte.
M in t az Intézet nagynevu igazgatójának, nagysúri Bockh Jánosnak fia, mar kora ifjúságában szoros ôsszekôttetésbe ju to tt az Intézettel s azzal m indig szívélyes kapcsolatot ta rto tt fenn.
B o c k h H u g o 1874 június ij- é n , Budapesten született. M iután egyetemi tanulm ányait a budapesti Müegyetemen és a budapesti T udo- mányegyetemen elvégezte, kozépiskolai tanári oklevelet nyert, majd Münchenben a filo z ó fia i doktorátust is megszerezte. Még nem v o lt 26 éves, am ikor 1899 ószén a Selmecbányai Bányászati és Erdészeti A ka - démia tañara lett. 12 évi tanári mukodése ala tt számos bányászt írá- n y íto tt a geológusi pályára és háromkotetes geológiai tankonyvet írt, amely még ma is a legjobb eredeti tankonyvünk.
Selmeci tanár korában a Fôldtani Intézet megbízásából 1903-ban a Kodru-hegységben, majd 1905— 1907. évek folyam án a Szepes— Gômôri Érchegységben végzett reambuláló felvételeket.
G ya ko rla ti ixányú geológiai mûkôdését a kissármási fó ld ig á zkú t fel- tárása után kezdte meg, amidon 1910-ben a Pénzügyminisztérium meg- bízta ót, hogy i d. L ó c z y L a j o s s a 1 az E rdélyi Medence foldigáz-
területeinek részletes tanulmányozását megindítsa.
A z o nevéhez fû zô d ik az egbelli olajmezó feltárása 1913-ban. Ez- után az m. k ir. Pénzügyminiszter 1914-ben m iniszteri tanácsosi címmel és jelleggel szolgálattételre a Pénzügyminisztériumba osztotta be. 1916- ban a Pénzügyminisztérium Bányászati fóosztályának vezetóje, majd 1918-ban a m. k ir. állam i bányászati m onopólium ok és bányászati kuta- tasok kozponti igazgatója lett.
E g yik legfóbb árdeme v o lt, hogy b á r ó E o t v o s L ó r á n t to r- ziós mérlegét a petróleumgeológiai kutatás szolgálatába á llíto tta és erre a k ü lfô ld i szakkôrôk figyelm ét is felhívta. E o t v o s L ó r á n t b á r ó halála után a tole a la p íto tt és rola elnevezett E o t v o s L ó r á n t geo- fiz ik a i intézetet B o c k h H u g o javaslatára 1919-ben a Pénzügyminisz
térium Bányászati osztályához csatolták és a bányakutatás szolgálatába á llíto ttá k.
Irá n y ító szerepre term ett egyénisége ritk a szervezótehetséggel és hatartalan energiával párosult. Tekintélyének erejével k itu z o tt céljait a legtôbbszôr sikeresen keresztül is tudta vinni. íg y B o c k h H u g o -
be kô szô n tô 3
nak kôszônheto, hogy a dunântuli és a horvâtorszâgi petroleumlehetôsé- gekre a figyelm et fe lh iv ta és fâradozâsai révén az Anglo-Persian és a D A rcy E xploration L td . 1921-ben szerzôdést k ô tô tt a magyar kincstâr- ral a D unântul szénhidrogénjeinek felkutatâsâra.
1923-ban m in t helyettes â lla m titkâ r kilé p e tt a magyar âllam szol- galatâbol és az A nglo Persian O il Company L td . geologusszakértôje lett.
Eleinte a tarsasag dunântuli kutatâsait irâ n y ito tta , majd Perzsiâban, Irakban, Guatemalâban, Columbiâban és T rin id â d szigetén végzett pet- roleumkutatâsokat.
A Fôldtani Intézet igazgatoi székét a magyar korm âny meghivâ- sâra 1929 oktober 8-ân foglalta el. Tôbb m in t kétéves igazgatoi m ûko- dése alatt Intézetünket teljesen âtszervezte és annak munkâssâgât foko- zottabb mértékben a gyakorlati élet szolgâlatâba â llito tta .
Jelentéseimben m âr mas h e lyü tt részletesen m éltatott célkituzéseivel és rô vid igazgatoi mükôdésével B ô c k h H u g o üj korszakot n y ito tt meg az Intézet életében. Sajnos, a kegyetlen sors nem engedte meg, hogy az Intézet âtszervezését befejezhesse és maga elé tû zô tt terveit megvaldsithassa.
B ô c k h H u g o egész életét sikerekben gazdag, sokoldalu alapveto munkâssâg jellemzi. Kutatâsai m indenkor kiindulâsi alapul szolgâlnak a magyar geologusaknak. Benne a magyar gyakorlati geologia egyik leg- nagyobb û tto rô jé t vesztette el.
1932. év alején ujbol gyâszba b o ru lt az Intézet. B lh u n yt R a k u s z G y u 1 a, az Intézet nagytehetségu, kivâ lo fia ta l geologusa, a k it ugy- szolvân munkâja kôzben, vâratlanul ragadott el a kegyetlen halâl. A z életerôs, fia ta l tudos az elôzo évben még egyfolytâban 7 h o n ap igtarto felvételi munkân vett részt, a gyilkos k o r azonban rô vid két hét alatt végzett vele.
R a k u s z G y u l a 1896 mâjus 21-én felvid é ki bânyâszcsalâdboi sziiletett. Érdeklôdése ôt mâr iskolâinak befejezése utân a geologiai pâ- lyâra vonzotta. Nagybâtyjânak, R o z l o z s n i k P â l n a k szeretet- teljes vezetése m ellett a budapesti Tudomânyegyetemen tanulva nevelô- d ô tt egyik legkivâlobb képzettségu geologusunkkâ, akinek korai elvesz- tése sulyos csapâst jelentett a magyar geologiâra.
Résztvett a vilâghâboruban. 1915-ben a harctérre vo n u lt s 1916-ban orosz fogsâgba esett. 1918 ôszén hazakerülvén, 7 éven keresztül a Jozsef Muegyetem Âsvânytani és Geologiai tanszékén, m in t asszisztens m ûkô- dôtt. 1923-ban megszerezte a filo z o fia i doktorâtust, m ajd 1924-ben el- nyerte a kôzépiskolai tanâri oklevelet, mikôzben egy évig tagja v o lt a bécsi Collegium Hungaricum nak is.
1*
4 Lóczy
1927 ben a Foldtani íntézethez nevezték k i és azonnal fontos fe l- adatokkal bízták meg. Ig y kozrem ükodott a lilla fü re d i mélyfúrás ügyeben elrendelt geológiai felvételekben, valam int a balatoni fü rd ó k vizellatasaval kapcsolatos hidrogeológiai kutatásokban. A rákovetkezó evekben S c h r e t e r Z o l t á n mellé beosztva, résztvett a bogácsvidéki szenhidrogenkutatasokban, majd a V illá n y i hegység nagyrészének rend- k ív ü l pontos müszeres geológiai felvételét is elkészítette a bauxitkutatá- sokkal kapcsolatban.
R a k u s z G y u l a legjdmagaslóbb tudományos óróksége azonban fó - leg paleontologiai munkassaga. A dobsinai folsókarbón kóvü- leteirol szolo kiva lo monografiaja, valam int az ezzel kapcsolatos sztrati- gráfiai kózleményei, az azokban fo g la lt nagyjelentóségü tudományos eredmenyei nevet nemcsak itth o n , hanem k ü lfó ld o n is ismertté tették.
Fo erdeme a bükki karbon korainak és paleogeográfiai korulményeinek a tisztázása volt.
1933 aprilis 25-en érkezett Bécsból az a mélyen elszomorító hír, hogy N o p c s a F e r e n c b a r ó, a Fóldtani Intézet v o lt igazgatója, a világhírd paleontológus és geológus orokre lehúnyta szemét. Fájdalom szoritotta óssze szivünket, m ert benne a magyar tudomány egyik leg- nagyobb ú tto ró jé t gyászoltuk.
Be kell érnem azzal, hogy a szukre szabott keretek kozt csupán életének fóbb állomásait ismertessem.
N o p c s a F e r e n c b a r ó 18 77 május 3-án született Szacsalon, fó u ri családból. A bécsi Theresiánumban nevelkedett. Családja Szent- peterfalvai kastelyanak parkjaban ta la lt k o v iilt csontlelet osztonozte elo- szor arra a fia ta l magnast, hogy oslénytani és fo ld ta n i tanulm ányokkal foglalkozzek. S u e s s E d v a r d , a nagynevú osztrák geológus biztatására fogott hozzá az oszteológiai és paleontologiai tanulmányokhoz. Csupán 22 éves vo lt, am ikor a bécsi Tudományos Akademia az erdélyi dinosau- rus-m aradványokról szóló elso m unkáját kinyom atta. Elso jelentósebb tanulm anyat róvidesen egesz sereg oslénytani munkája kovette, amelyek túlnyom ó része ugyancsak az ósgyíkokkal foglalkozott.
Egyetemi tanulm anyainak befejezese elótt már nagy utazásokat te tt nemcsak Europaban, hanem Kisazsiaban es Egyiptom ban is. Legelso útja a Balkanra vezetett. A kalandokert lelkesedo 22 éves ífjú érdeklódését külonosen, az akkor még kozépkori állapotban éló, albán nép „Europa fegyveres gyermekei“ — m in t ahogyan N o p c s a óket nevezte — kototte le. 1900 és 1912 kozt úgyszólván nem m u lt el egy év sem, hogy né- hány hónapot Albániában ne to lto tt volna. Külonosen a m erditákkal baratkozott ossze. K o ztü k el ve, nélkülózéseikben részt vett s nyelvüket
BEKÖSZÖNTÖ 5
is tökeletesen megtanulta, miközben Albania geológiáját, geográfiáját, etnográfiáját a legbehatóbban tanulmányozta. A lbániai kutatásai köz- ben Europa fontosabb egyetemi geológiai tanszékeit és fö ld ta n i intéze- tei t kereste fel és a k ü lfö ld i paleontológiai gyüjteményekben, — ame- lyekben érdekes oszteológiai anyagra ta lá lt, — m indenütt behato os- lenytani tanulm ányokat végzett. Különösen a londoni B ritish Museum
ban dolgozott szívesen, amelynek dinosaurus-anyagát is feidolgozta.
Nopcsa kimagasló oslénytani tudása csakhamar ismertté v a lt a k ü l
fö ld i tudományos körökben és Kow alew sky és D o lió m ellett a vilag egyik legnagyobb paleontológusának ismerték el. Tudományos rnuköde- sének elismerésében a k ü lfö ld m indig eiöl já rt. Megválasztottak a Zoological Society és a Geological Society o f London levelezö-, a ber- lin i Gesellschaft fü r Erdkunde tiszteleti-, a bécsi Geologische Gesell
schaft levelezö-, valam int a bolognai Akadémia tagjának. Tudományos érdemei elismerésben részesültek itth o n is. Ig y tagja v o lt a Magyar T u dományos Akadémiának és a magyar k irá ly i korm ány 1925-ben rneg- h ívta a Földtani Intézet élére. N o p c s a F e r e n c b a r o a Földtani Intézet igazgatói székét 1925 nyarától 1928 tavaszáig tö l- tötte be. A m in t azt jelentésemben máshelyütt részletesen ismertetem, N o p c s a új életre keltette az Intézetet. Vezetése alatt újra megindult a beható és élénk tudományos munka. Egymásután lá tta k ismét nap- világot az Intézetnek tartalom ban ugyancsak gazdag kiadványsorozatai.
E rdélyi birtokán a román tnegszállás utáni idöben, egy alávaló mereny- let kovetkeztében szerzett súlyos betegsége azonban meggátolta abban, hogy küldetését befejezze. Idegrendszerének osszeroppanása idönkent hosszú idöre az ágyhoz kötötte, úgyhogy 1928 tavaszán leköszönt az
Intézet vezetésérol.
Tudományos mükodésének eredményei rendkívüliek. Szakdolgoza- tainak száma 154, amelyek legnagyobb része paleontológiai, geológiai és albánológiai tárgyú. A dinosaurusok beható tanulmányozásán k ív ü l, — amelyeknek legkiválóbb ismeroje v o lt — egyik legnagyobb érdeme, hogy az osélettani kutatásokat a fizio ló g ia útjára terelte, ezzel meg- vetette alapját a paleofiziológiának.
Geológiai müvei közül kim agaslik a Geológica Hungaricában meg- jelent, A lb ániáró l szóló m onográfiája, amelyben az Albániában végzett egy évtizedre terjedö geológiai kutatásainak osszefoglalását nyujtja. A z A lbániáró l szóló tektonikai leírása új megvilágításba helyezte nemcsak Albániánaik, hanem az egész balkáni negyrendszernek szerkezetét. U gyan
csak nagyértéküek azok a geológiai tárgyú müvei, amelyek szukebb er-
6 LÔczy
telemben ve tt hazâjara, Erdély déli és délkeleti részére, Hàtszeg és Gyulafehérvar vidékérc vonatkoznak.
x933 aprilis ho 25-én tragikusan fejezte be életét. Benne az ôslény- tani és geologiai tudomany egyik legkimagaslobb, langeszu b u va rja t vesztettiik el, akihez hasonlôval kevés orszàg büszkélkedhetik.
1 9 35 elején ismét gyasz érte intézetiinket. T r e i t z P é t e r nyug.
kisérletügyi foigazgatot, talajtani osztalyunk v o lt vezetôjét szolitotta el kôrünkbol a halal.
T r e i t z P é t e r Kisujszallason született 1866 november 16-an. Isko- la it befejezvén, aM agyarova ri Gazdasagi Akadémian fo ly ta tta tanulm a- nyait. Érdeklodése hamarosan a term ôtalaj megismerése fêlé fo rd u lt és az agrogeologiâval kezdett behatobban foglalkozni. 1890-ben a m. k ir.
Foldtani Intézethez h iv ta k meg, ahol 1893-ban geologussa, majd 1909- ben fogeologussa neveztetett ki. 1917-ben fôbanyatanacsosi, 1926-ban gazdasagi fôtanàcsosi cimmel tüntették k i, majd 1928-ban a kisérlet- ügyi fôigazgatoi rangot nyerte el. Agrogeologiai munkassàga rendkivül sokoldalu vo lt. A talajnemek osztalyozasarol iro tt muvében mar az 1900-as évek elején ram utatott arra, hogy a term ôtalajoknak mehanikai ôsszetétel szerinti osztalyozasa a gazda igényeit nem elégitheti k i. Ugyan- ekkor foglalkozni kezdett a genetikai alapon felépülô orosz talajoszta- lyozasi rendszerrel s ezzel kapcsolatos vizsgalatai lépésrôl lépésre vezet- ték rea ôt a klim a és a talajképzôdés kô zô tti osszefüggésre. Részletesen foglalkozo tt a szôlôtalajokkal is, majd a talajgenetikai és a talajgeo- grafiai kérdésekkel. Külonosen a haboru utan igen behatoan tanulm a- nyozta a sos és szikes talajokat, amelyek megjavitasâra modszereket dolgozott k i. A z ô kezdeményezésére in d u it meg az allam i szikjavito akcio, amelynek keretében sokezer hold szikes szantofoldet sikerült ter- melésre alkalmassa tenni. Szikes kutatasaival parhuzamosan foglalkozo tt a talajgenetikaval is. A rra az allaspontra helyezkedett, hogy M agyar- orszàgon célszerubb a tailajok osztâlyozasat klim azonalis alapon ivé- gezni és elkészitette Csonkamagyarorszag 1:300.000 mértéku klim azona- lis talajtérképét.
T r e i t z P é t e r , W a h n s c h a f f e F . e l i x , R a m a n n E., G1 i n k a K o n s t a n t i n és H i 1 g a r d E. ."W. m ellett a talajtannak m in t független tudomanyagnak egyik megteremtôje vo lt. A z ô kezde
ményezésére h iv ta ôssze id. L 6 c z y L a j o s, a Foldtani Intézet néhai igazgatoja, 1909-ben Budapestre az elsô nemzetkozi agrogeologiai kon- ferenciât, ahol a talajtan, m in t a geologiatol külonallo uj tudomanyszak elôszor szerepelt.
BEKÓSZÓNTÓ 7
K iv á ló szaktudása revén neve k iilfb ld o n is ismertté vált. íg y a hor- va t> szerb és román korm ányok ta lajtani intézeteik felállításánál az 6 tanacsát kérték k i. H o g y m ilyen nagyra becsülték képességeit, m utatja, h°gy 1926-ban a Nem zetkozi T a la jta n i Társaság ót bízta meg Spanyol- ország talajtérképének elkészítésével.
T r e i t z P é t e r r e l a talajtani tudomány egyik megalapítója, leí—
kes és fáradhatatlan apostola és kiv á ló müveldje szállott sírba, aki egész eletén át han szeretett hazája term ofoldjének megismerésére és megjaví- tására torekedett.
E lhunytain k m indannyian elismerést és dicsóséget vív ta k k i a magyar tudománynak. Emléküket mindenkor kegyelettel fogjuk meg- orizni.
Kegyeletteljes elismeréssel hajoltam meg az Intézet elhalt k iv a lo fá k ly a v iv o i elott és nyom dokaikon haladva kezdtem meg nehéz és fe- leldsségteljes m unkám at azzal a reménységgel, hogy a háborús és az azt koveto években az alkotó m unkát erosen megbénító nyomasztó gazda- sági; helyzet javulásával jobb jóvo kovetkezik, am ikor a reám b ízo tt Intézetet derék munkatársaim vá llve te tt kozremííkodésével ismét fo l
ien díthetem.
A Foidtani Intézet igazgatásával tortént megbízatásom alkalmaval egyszersmind az a régi vágyam is teljesült, hogy minden erómet a hazai fo ld geológiai kutatásának szentelhetem. A multban, m in t a Foidtani Intézet külso munkatársa, hazánk geológiai viszonyaival már behatoan foglalkoztam . Részletes felvételeket végeztem az egész Dunántúlon, fo - ként a V illá n y i és Báni hegységben és a Balatonfelvidéken, valam int az Északnyugati K árpátokban és az E rdélyi Érchegységben. Igen részletes kutatásokat végeztem azonkívül a szomszédos országokban is, foként Nyugatszerbiában, m ajd késóbb a Keletgaliciai, B ukovinai és M oldavai K árpátok alján. 1920-tól kezdve H o lla n d i Keletindiában, Szumatrában, portugal T im oron, Celebeszben, majd Délamerikában, Ecuadorban és Peruban végeztem tobb éven keresztül petróleumgeológiai kutatásokat.
Ezenkívül még geológiai és tektonikai szempontból behatóan megismer- tem a N y u g a ti A lp o k a t és az olaszországi vulkánokat. 1926-tól kezdve a Kozgazdasági Egyetemen (1935 óta -Müegyetem) m in t a gazdaság- geológiai tanszék ny. r. tañara mükodom, ahol az alkalm azott és gaz- dasági geologia korébe vagó kollégium okat adom eló. Egyetemi profesz- szori elfoglaltságom m ellett azonban alkalmam n y ilt arra is, hogy spe- ciális petróleumgeológiai irányban múkodjek és szamos k ü lfo ld i expe- dició t vezethessek.
A m idon 1932-ben a Fôldtani Intézet igazgatói allasat elvâllaltam , k ü lfô ld i allandó petrôleumgeolôgus-szakértôi megbizatasomrôl lekô- szônve, anyagi aldozatot k e lle tt hoznom, de szivesen tettem, mert legfôbb óhajom az volt, hogy a k ü lfô ld ô n szerzett tapasztalatokat ha- zank javara, banyakincseinknek, fôleg pedig a petrôleumnak felkutata- sàra forditsam .
A m. k ir. Fbldtani Intézet érdemekben gazdag dicsô m u ltra tekint vissza. K iv a lo tagjainak faradhatatlan szorgalma és lelkiismeretes mun- kassaga fontos tudomânyos eredményekkel ja rt, amelyek Intézetünket a legelsô tudomânyos intézményeink soraba emelték. R en d kivü li nagy munkassaganak bizonysaga az eddig k ia d o tt geolôgiai térképei, gazdag szellemi vagyont felolelô kiadvanyai, valam int gazdag müzeuma is, arnely a foldikerekség egyik legtbkéletesebb hegyszerkezeti egységének
— Nagymagyarorszagnak — asvanytani, kozettani, ôslénytani és fejlô- déstôrténeti anyagat târja elénk.
A m. k ir. Fôldtani Intézet mukodésében, eddigi fennallasa ôta, nagyjaban véve négy korszakot lehet megkiilonboztetni. A z elsô a meg- alakulas és a kifejlodés korszaka vo lt, amelynek kiv a lo alkotasai prud- niiki H a n t k e n M i k s a és nagysuri B o c k h J à n o s nevéhez fu - zôdnek. A z Intézet alapszabalyszeru feladatahoz hiven 1869-tol kezdve egységes célkitûzéssel az orszàg minden részében megindultak a részletes fô ld ta n i felvételek és ezzel egyidejuleg megkezdodôtt azok eredményé- nek a tudomany, a fôldmivelés és az ipar igényeinek megfelelô módon valo ismertetése. 1899-ben semsei S e m s e y A n d o r tiszteletbeli igaz- gatô bôkezu adomanya fo ly ta n a fôvaros altal âtengedett telken di- szes uj hajlékhoz ju to tt Intézetlink; amely ettdl az id ô to l kezdve, fel- szerelését illetôleg, évtizedeken keresztül veteikedett a jôval nagyobb és gazdagabb k ü lfô ld i orszàgok hasonlo intézményeivel. B o c k h J a n o s igazgatasa alatt 1908-ig ôriasi területen fo ly t a geolôgiai térképezô munka. Elkészült az egész D unantul, a Banàti hegység, a Retyezat, va
la m in t a tagabb értelemben ve tt Bihar-Hegycsoport geolôgiai felvétele.
A z Intézet munkassaganak masodik korszaka a vilaghaborut meg- elôzô évekre esik. A hazai fô ld ta n i kutatasnak valôsâgos fénykora v o lt ez az idôszak, am ikor id . l ó c z i L ó c z y L a j o s igazgatasa alatt a régebbi geognôziai természetu felvételeket fe lv â lto tta a modem tekto- nikai-paleogeogràfiai iranyu térképezés és Intézetünk ténylegesen is k i- terjeszthette munkassagât a M agyar Szent K orona ôsszes orszâgaira, H o rv a t- és Szlavônorszagra, valam int Fiuméra. A z Intézet ugyanek- k o r megkezdte a dunantuli Kôzéphegységek és az Északnyugati K a r- pâtok tektonikai-m orfolôgiai iranyu tervszerû reambulaciôs felvételeit,
BEKÔSZÔNTÔ 9
amelyeknek eredményei nagymértékben hozzájárultak ahhoz, hogy a magyar fo ld geologia! alkatáról, valam int az alpesi hegyrendszerhez val° viszonyáról megbízható képet nyerjünik. A z 1909— 1916 koztm eg- jelent, tartalom ban rendkívül gazdag, vaskos jelentések, évkonyvek és az ujonnan m egindított „Geológica Hungarica“ -sorozat díszes kotetei t ^s2nek leginkább tanuságot arról a nagyarányú tudományos fellendü- esrol és imtenzív munkásságról, amelyet Intézetünk ekkor k ife jte tt. Jól-
^het az 1914-ben k ito r t világháború rendkívül bénítólag h a tott az In - tezet munkásságára, az a háborús évek alatt sem szünetelt, sót az egyre sulyosbodó viszonyok kozepette is továbbfejlbdott. Ig y 1917-ben az országos geológiai felvétel az ország 20 vármegyéjében fo ly t, sot k i- terjedt a M onarchia által megszállt Balkánra, Nyugatszerbiára, Monte- negrora és A lbániára is, ahol az Intézet geológusai id. L ó c z y L a j o s vezetese alatt ugyancsak maradandó értókü, fontos eredményeket értek el. A haboru okozta nehézségeknek ellenére is, id. Lóczy Lajos nyug- dijbavonulásakor magas színvonalon alió, hatalmas Foldtani Intézetet hagyott maga után. Ebben az idoben nemcsak, hogy magas dotácioval vegezhettek az Intézet tagjai a rendszeres geológiai felvételeket, de még nagyszamu kiilso munkatárs munkábavonására is v o lt elegendo fe- dezet
A vilàghaborut kôveto ôsszeomlas, forradalom , roman megszallâs, m ajd a rankszakadó trianoni béke, — amelynek kovetkeztében orszâgunk területének kétharmadrészét dvesztettük, — Intézetünk nagyaranyu, ha- boruelótti program m janak keresztülvitelét is megakadalyoztak. A bolse- vizmus alatt, m ajd annak leverése utan, sulyos idôszak kovetkezett el, amely az Intézet életében nagymérvû hanyatlassal ja rt. A z orszagos fel- tordulas és bizonytalansag szülte légkor nem v o lt alkalmas nyugodt, tudomanyos kutatasok végzésére. A z allamhaztartâs egyensulyanak helyreallitasaról szóló torvény takarékossagi elvei egyre tobb és tôbb âldozatot koveteltak, ugy a létszaimapasztast, m in t a dotaoiô tetemes csofckentesét. Ig y tortént, hogy m ig i9 i8 -b a n intézetünknek 24 kinevezett geolôgusa és 12 külsô munkatarsa v o lt, az 1925. év kezdetén mar csupan 14 kinevezett tisztviselô aillt rendelkezésére.
A z uj igazgató kinevezéséig, az 1920— 1923-ig terjedô idôben at- menetileg i g l ô i S z o n t a g h T a m à s d r ., majd 1923— 1925-ig L a l f y M ô r i c d r . vezették az Intézet ügyeit, a kik minden igyeke- zetük és jôszandékuk ellenére śem tudtak az Intézet munkassagat az elejük tornyosulô nehézségek kovetkeztében a régi kerékvâgàsba vissza- teritem . A z 6 nevükhoz fûzôdik azonban a p roletardikta tura utân ma- ra d t rom ok eltakaritasa. A teljesen fe lfo rg a to tt muzeumban a rendet
10 Lôczy
helyreâllrtottâk. A tôrténekni Magyarorszâg erdélyi 1:500.000 rnéretû lapjanak elsô tervezetét elkészftették. À külszini felvételeket — bar szerényebb keretben, — m eginditottâk. A târcakôzi Orszâgos Szénbizott- sag anyagi és erkölcsi tâmogatâsâval az Intézet 5 tagjâval elvégeztet- ték az orszâg tôzeg- és szénvagyonânak felbecsülését s ezzel sikerült a szénkonjunktura idején m egnyitott kis bânyâk adatait megmentenf.
Ezekben az évekiben a nyomaszto fedezethiany fo ly ta n sajnos, a kiad- vanyok sem lâ tta k o ly mértékben napviilâgot, m in t ahogyan az a m u lt- ban tôrtént.
1925-ben b â r o N o p c s a F e r e n c neveztetett k i a Fôldtanî Intézet igazgatojâvâ, aki a tudomanyos munka fellenditésével m indent megtett, hogy Intézetünk magas szinvonalat és k ü lfö ld ö n elismert régi jo nevét és tekintélyét helyreallitsa. Jöllehet az igazgatoi székben eltöl- tö tt rö v id idô (harom év) és az orszâgra nehezedô sulyos pénziigyi helyzet okozta allandb kôltséghiany m ia tt k itû z ô tt céljat nem tudta megvalositani, mégis az ô igazgatasanak ideje m ar uj fellendülési kor- szak kezdete vo lt. N o p c s a F e r e n c b â r o vezetése ala tt a tudo
manyos anyag feldolgozâsa üjbol erôre kapott. Ismét napvilâgot lâ tta k az intézeti kiadvânyok, évkônyvek, térképek és a Geologica Hungarica sorozatban megjeleno nagyszabâsu m onografiâk, amelyek a k ü lfö ld fi- gyelmét ismét reânk irâ n yito ttâ k.
N o p c s a F e r e n c b â r o elsôsorban a m ultban végzett geolbgiai felvételek anyagânak feldolgozâsâra törekedett és ezért az egységes re- ambulâlo felvételeket csak a restancia megszünése utân ohajtotta fo ly - tatni. M inden erejével arra törekedett, hogy szellemi prioritâsunka t az elcsatolt területeken biztositsa és ezért fol eg arra serkentette geolögu- sainkat, hogy a M agyar Szent K orona Orszâgai délkeleti részében vég
zett kutatâsaik eredményeit monografikusan dolgozzâk fel. A z 6 ér- deme v o lt az is, hogy a p ro le tâ rd ikta tu ra ala tt megszünt agrogeoldgiai laboratorium ot h e lyre â llito tta és a muzeumi anyag leltârozâsât és fe l- dolgozâsât megkezdte. Sokat te tt a nagyon elhanyagolt k ô n y v tâ r fe j- lesztése és a k ü lfö ld i tudomanyos kapcsolatok ujboli kiépitése érdeké- ben is. M eginditotta az intenzivebb paleontologiai munkâssâgot. A z In tézet gyakorlati irânyü tevékenységének kiépitését ugyancsak programm-
jâba vette. N o p c s a F e r e n c b â r o az- Intézetben tudomanyos geo- logiai, furâsi és vizügyi, bânyageologiai, agrogeologiai, végül muzeumi osztâlyt â llito tt fo l. Ugyancsak ô szorgalmazta elôszôr az 1910 ota a pénzügyminisztériumban mukôdô Bânyageologiai O sztâlynak a Föld- tani Intézetbe vald beolvasztâsât, eréllyel hangoztatvân, hogy mig a legtôbb hatalmas orszâg megelégszik egy fö ld ta n i intézettel, addig
BEKÔSZÔNTÔ 11
Csonkamagyarorszagnak két âllam i geologiai intézete van. Jollehet
^ ° p c s a gyakorlati iranyu te rve it nem tu d ta megvalôsitani es sulyos betegsége ôt tobbizben az intézeti adminisztràcio vitelében is megakadà-
^y°zta, mûkôdésének éveirôl sz61o feljegyzéseink m indenkor kimagaslô f eszét fogjâk alkotni Intézetünk tôrténetének.
A z 1929-ben bekôvetkezett rô v id interregnum a la tt T i m k 6 I m r e ka p o tt megbizatâst az Intézet vezetésére, aki N o p c s a F e r e n c bârotol m eginditott m onografiak kiadasat biztositotta.
M i g N o p c s a F e r e n c b â r o elsôsorban tudomânyos ira n y - ban fejlesztette aZ; Intézetet, addig az igazgatoi széket 1929 ôszén âtvevô n a g y s ü r i B o c k h F l u g o d r . az orszagra ugyancsak fontos koz- gazdasagi kérdések megoldasat szolgalo gyakorlati irânyu kutatasokra helyezte a fôsulyt.
B o c k h H u g o erélyesen nozzalatott az Intézet atszervezeséhez és elkészitette annak altalanos ügyrendi és kezelési szabalyzatât. N agy érdeme v o lt az is, bogy m egvaldsitotta a pénzügyminisztériumi Banya- geologiai Osztâlynak a mar N o p c s a barotôl kezdeinényezett beol- vasztasat a Fôldtani Intézetbe, ezzel az Intézet jelentôs munkatobblet- hez ju to tt, de ugyanekkor lényegesen b ô v ü lt az Intézet munkakore az agrogeologianak az okszeru mezôgazdasagi termelés iranyitasaba vald bekapcsolasaval, valam int az évente szaporodo egészségügyi és gazda- sagi vizügyek, tovabbâ talajcsuszamlasi kérdések tanulmanyozasa rêven is. B ô c k h H u g o ezekhez az uj gyakorlati iranyu felvételekhez szük- séges anyagi erdket biztositani tudta az Intézet részére s ig y az évek ota pango geologiai felvétel teljes erôvel u jra m egindult. U gyan
ekkor a régi rendszerû tudomânyos reambulacioik megszüntek. M iv e l a gyakorlati célu m unkalatok a geologusok idejét és az Intézet kôltség- vetési hitelét m ind nagyobb és nagyobb mértékben vették igénybe, az intézeti kiadvanyokra is egyre kevesebb ju to tt. Elvesztvén legértéke- sebb bânyakincseinket, az orszag sülyos pénzügyi helyzetében B o c k h H u g o erôsen gyakorlati iranyu célkitûzése sok tekintetben in d o k o lt vo lt. Ilym odon B o c k h a legfontosabb m unkaterületeitôl megfosztott, hanyatlasnak in d u it Fôldtani Intézetet ismét a felviragzas u tjâra ve- zette. Sajnos, a tropusokon szerzett siilyos betegsége fo ly tâ n bekôvetke
zett korai halâla megakadalyoza munkatervének keresztülvitelében.
1931 ôszén E m s z t K a l m a n d r . m. k ir. fôvegyész nyert at- menetileg megbizast az Intézet vezetésére, aki a banyageologiai felvé- telek irânyitasaval m egbizott R o z l o z s n i k P a l m . k ir. fôgeolôgus kôzremûkôdésével a B o c k h altal kidolgozo tt m unkaterv fo ly ta to la - gos keresztülvitelét biztositotta. A m in t arrôl az Intézet 1932—-1935.
12 L ó c z y
évi jelentése is tanuskodik, mindketten dícséretreméltó, odaadó m unkáf végeztek az Intézet további fejlódése érdekében.
A m id o n 1932 ôszén az Intézet igazgatói tisztét átvettem, nehéz munka és súlyos elhatározások elott állottam . Teljesen megváltozott viszonydk k d z t k e lle tt irá n y t szabnom és programimot adnom. Édesatyám idejében még nagy országterületen tudományos irányban fo ly t a kutatás.
M egcsonkított hazánkban egyre inkább a gyakorlati célú bányageológiai felvételek jutottaik elotérbe. Annak ellenére, hogy elvesztettük magas hegyvidékeink túlnyom ó részét, ahol a igeológusnak legtobb alkalma nyí- lik a munkálikodásra, megmar.adt terülctünkon annál behatóbb munka in d u it meg. A vá lto zo tt viszonyoknak és feladatoknak megfeleloen m egváltozott természetesen az Intézet munkássága is. E tekintetben a gyakori igazgatóváltozás nem v o lt elônyôs az Intézet tudományos pro- duktivitása szempontjából. R o vid idon belül N o p c s a és B o c k h más és más célkituzéssel fo g o tt az Intézet talpraállításához. M íg N o p c s a F e r e n c a háború elôtti Fôldtani Intézet célkituzéseit szem elott tartva, kifejezetten tudományos irányban fejlesztette az Intézetet, addig B o c k h H u g o úgy az agrogeológiai, m in t a bányageológiai kutatásokat teljesen gyakorlati alapokra helyezte és a reambulációs fel- vételeket szüneteltette. I ly módon az Intézet átszervezése, a geológiai felvételek, valam int az utóbbival ¡kapcsolatos bolso tudományos munká- la to k m induntalan más és más elvek szerint tôrténtek. E korülm ény elsosorban az Intézet kiadványaira gyakorolt káros befolyást, bár N o p c s a F e r e n c b á r ó a tudományos m onografiák és átnézetes geológiai térbépek kiadását újra m egindította és az e célra be á llíto tt pót- hitelból szép számú és nagy terjedelmu értékes m onografiát jelentetett meg. N o p c s a , m in t azt az 1926. évról szóló jelentésében maga is le- szogezte, elsosorban lezárt, kész m onografiák kiadására tórekedett, elden- ben az évi jelentéseknek régi alakjukban való megjelentetését beszün- tette. M ár pedig a legtobb geológiai feladatkor sokszor 5— 6 évi meg- feszített m unkát igényel, míg az teljes befejezést nyer. Konnyen eló- állhat vagy betegség, vagy elóre nem látható egyéb korülm ény, így pél- dául a geológus kényszeru másféle beosztása stb., amely okok m ia tt a tervbevett feldolgozás sohasem jut el a befejezésig és m inthogy a rész- leteredmények kozreadása elmaradt, igen gyakori eset, hogy sok év m unkájának eredménye, valam int a reá fo rd íto tt koltség kárbavész és az a koz részére tobbé nem menthetó meg.
Késóbb a helyzet még rosszabbodott. A z intézeti tagok idejét egyre nagyobb mértiékben vette igénybe a gyakorlati felvétal, a szakvólemé' nyek kidolgozása, az új adminisztráció, valam int az angol olajgeológu-
BEKÓSZÓNTÓ 13
s°k pedáns felvételi módszerének bevezetésével járó igen jelentos munkatobblet, úgyhogy a felvételeken g y ü jto tt anyag beható tudomá- ny°s feldolgozására mar nem v o lt m ódjuk. A Bockh H ugo által 1929-ben meg indított gyakorlati célú muszeres felvételekkel teljesen lekotott Intezeti geológusok ily módon még régebbi kutatásaik eredményeinek kozléséhez sem ju to tta k hozzá s így sok szellemi érték veszett el.
Pelos, hogy a K árpátokra és Erdélyre vonatkozó orokségünk, valam int az A lfo ld o n készült tobb évtizedre visszanyúló talajtani felvételek anya- ganak nagy része már nem lesz tobbé megmenthetó. A z adminisztrációs tnunka túlzásba hajtása és az alkalm azott irányban végzett rendkíviil mtenzívus tevékenység kovetkeztében, sajnos, az intezeti kiadványok
tnegjelen tetóse is nagy mértékben háttérbe szorult.
A m ik o r 1932-ben az Intézet igazgatását átvettem, az v o lt a hely- zet, Hogy a németnyelvü jelentések 1917 ota, a magyarnyelvuek pedig 1924 ota elmaradtak. A részíetes geológiai térképek kiadása is teljesen megakadt. 1914 ota mindossze egy 75.000-es méretu, magyarázó szo- veggel e llá to tt térképkiadvány lá to tt napvilágot.
Elsósorban e hiányok pótlását határoztam el. A legalkalmasabbnak látszott az elm ult idószakról ro v id íte tt és surített jelentésekben beszá- m olni. Bar a geológiai kutatási módszerek i ly hosszú ido alatt sokat fej- iodtek, aminek kovetkeztében az elkésve kozolt jelentések egy része idószerutlenné vált, sot a modern geológiai kóvetelményeknek sem felel- tek meg teljesen, mégis szükségesnek tarto tta m az áthi dalas és a fo ly - tonosság kedvéért azokat kozreadni.
A m in t azt „ A csonkamagyarországi só- és szénhidrogén-kutatások iranyelvei és celkitüzései“ cimú 1933-ban k e lt eredeti beadványomban (lasd 403. oíd.), kifejtettem munkatervemet, alkalm azkodtam az idók kovetelményeihez és B o c k h H u g o nyomdokain ha- ladva, a gyakorlati irá n y t fenntartottam és továbbfejlesztettem, de ugyanakkor torekedtem a itudományos irányú reambuláció és belsó munika visszaállítására is, rnert állandóan a szemem elótt lebegett az a tudat, hogy a gyakorlati célú kutatás sikerének legfóbb alapja a regio- nalis jellegú, tudományos geológiai térkép-felvétel és hogy a m ultban vegzett térképfelvételek eredményeiból tu l soká már nem meríthetünk.
A z abbamaradt reambulációk újbóli megindításához egyelore, saj
óos, koltségfedezet és geológushiány m ia tt nem foghattam azonnal hozzá. A nehézségek áthidalását tehát oly módon kíséreltem meg, hogy a Pénzügyminisztérium megbízásából végzett bányageológiai kutatások- nal az addigi túlzottan pedáns topográfiai mérések és az egyes szel- vények készítése helyett, a felvevo geológusok inkább a terület szélesebb-
14 Lóczy
kö ru és részletesebb bejárására törekedjenek. Ez a módszer igen eredmé- nyesnek bizonyult, elsósorban maguknak a bányageológiai kutatásoknak a szempontjabol, m ert a tektonikai viszonyok felderítését sokkal na- gyobb mértékben szolgálta, m in t a muszeres szelvénykészítés. Másrészt a szénhidrogénkutatások, valam int az egyéb gyakorlati célú (vízkuta- tások) felvételek jóvoltábó l az A lfö ld északi peremhegységei nagy részének tudományos reambulációját is sikerült ily módon elkészítenünk, úgyhogy ai ,még kim aradt hézagterületek (andezitvonulatok) térképezé- sének pótlásával rövidesen igen nagy összefüggo területek i:7j.ooo-es geológiai térképei, magyarázókkal együtt, kiadhatók lesznek.
A v á lto zo tt viszonyoknak megfelelóen a legideálisabb helyzet két- ségtelenül az le tt volna, ha az Intézet munkakorének kibovülése ará- nyában a szaktisztviselok létszáma megfeleló mértékben felemeltetett volna. A z ország súlyos pénzügyi helyzete fo ly tá n ennek sajnos, éppen az ellenkezoje tortént. A világháború befejezése ota rendkívüli módon megcsappant az Intézet tagjainak létszáma, elhalás, eltávozás és a meg- üresedett állások be nem toltése, valam int a mindezek ellenére keresz- t ü lv it t létszámcsokkentés kovetkeztében.
A Földtani Intézetnek, m in t speciális szakmában dolgozó külön- álló, független tudományos Intézetnek 1918-ban még 24 kinevezett szaktisztviselobol álló k ü lö n státusa vo lt. 1926-ban státusunk egyesítte- te tt a Meteorológiai Intézetével, m ajd 1929-ben m indketto beolvaszta- to tt a foldmívelésügyi kísérletügyi intézmények közös státusába.
A z egyesítés rendkívül súlyos kovetkezményekkel já rt a Földtani Inté- zetre nézve, m ert jóllehet némi elónyt n y u jto tt ugyan az idósebb ko r- osztályú tisztviselok jó l megérdemelt gyorsabb és elónyosebb elorehala- dásának nézópontjából, azonban annál súlyosabb csapást m ért az ala- csony ifizetési osztályba tartozó fia ta l geológusokra, amennyiben clore- bal adásuk a t re n d kívü l meglass-ította, s így a természetes utánpótlás is nagy mértékben csorbát szenvedett. A kísérletügyi közös status meg- teremtése ota ugyanis a Földtani Intézetnél megüresedett állásokat a legtöbb esetben nem tö ltö tte k be, hanem m inthogy a pénzügyi korm ány újabb állásokat nem engedélyezett, azokat az újonnan megszervezett kísérletügyi intézmények nyerték el.
A status egyesítés legsúlyosabb kovetkezméhye az vo lt, hogy a több- éves gyakorlattal rendelkezó geológusokat is elobb m in t napidíjaso- k a t alkalmazzák Intézetünknél és csak hosszú évek elteltével nevezték k i gyakornofcká, ezután pedig sokszor 5— 6 év is eltelik, míg reájuk kerül a sor és X l-e s vagy a X-es fizetési osztályba elólépvén, véglege- síttetnek. A z 1929. év elótti állapottal szemben, am ikor az Intézet szak-
