Magyarország függetlenségi harcza 1848-49-ben. Köt. 2

O / }

M A G Y A R O R S Z Á G

FÜGGETLENSÉGI HARCZA

1848

I R T A

G E L I C H RI KHÁRD.

T Á B O R N O K .

i l ia r Y T f t

HA k S

II. IÖ T E T ,

L B u d a p BUDAPEST,

A I G N E R L A J O S .

I.

A képviselőim?, és felső h áz k iá ltv á n y a M agyarország lak o saih o z, n o v e m ­ b e r 29-érőli — V. F e rd in á n d k irá ly leköszönése és I. F eren cz Jó z se f t r ó n r a lép ése. — I. F e re n cz Jó z se f m an ifesztu m a. — Az ország g y ű lés h a tá ro z a ta a tró n v á lto z á s ra von atk o zó lag deczein b er 10-éről. — G örgey A rth u r k iá ltv á n y a a feld u n ai h a d se re g n e v éb e n a tró n v á lto z á s a lk a lm á ­

ból deczernber 10-éről.

A képviselőház a novem ber 6-ki és 7-ki legfelsőbb ma- nifesztumokat, annyira fontosaknak találta, hogy azokat hall­

gatással nem mellőzhette. Kiáltványt bocsátott tehát ki, mely a íelsőház hozzájárulása által még nagyobb jelentőségűvé lett.

Ebben a kiáltványban ugyan semmi uj nem volt mondva, csak ismétlések foglaltattak benne, de az események fejlődésének előadásában igen tüzes és szenvedélyes hangon volt, szer­

kesztve, mi azt bizonyítja, hogy a dolgok m ár végletekig m en­

tek. E terjedelmes kiáltvány igy hangzott:

A nemzet képviselői s az ország főrendéi Magyarország népeihez.

A tyánkliai!

Az örökkévaló Istennek nevében szólunk hozzátok az igazságnak szavával.

Szólunk hozzátok, magyarok, németek, lótok, oláhok, ráczok, horvátok. szólunk elárult közös hazánk nevében, me­

lyet a királyt környező cselszövők gonosz hálóval körülke- ritettek.

Szólunk hozzátok szabadságtoknak n ev é b en , melynek hajnala alig derült reátok hosszas szenvedés után, midőn a szabadságnak esküdt ellenségei vérözönbe akarják azt fulasztani

G e lic li: f ü g g e tle n s é g i h a rc z . I I . k ö tő t. 1

MiI. gondolnak ők a nemzetnek szenvedésével, mit gon­

dolnak ők a népnek vérével, mit. gondolnak ők a felperzselt falvakkal s kegyetlenül elpusztított városokkal, csak hazánk függetlenségének semmivé tételét, s nem zetünk szabadságá­

nak m egdöntését elérhetnék.

Inkább akarják, hogy az egész ország egy nagy teme­

tővé váljék, csakhogy ők régi kényük szerint korlátlanul u ral­

kodhassanak rajta, s a temető sírjai közt ném án lézengjen egy szolga-nép.

De él az Isten, a nem zeteknek istene, ki védi az igazsá­

got és m egboszulja a hitszegést, ki nem azért terem té e szép országot, hogy — — — — udvaronczok zsákm ánya legyen, ki nem azért ta rtá meg századok veszélyei közt e nemzetet, hogy a megújult, szabadság reggelén essék áldozatul a hiI- szegésnek.

És él a nemzet még, él ép erőben egészségesen; él e nem zet keblében az em beri méltóság érzete, él a ’ hazának szent szeretete, él . a méltó boszankodás annyi árm ány, annyi árulás, annyi hitszegés felett., él a férfias elhatározás győzhetlen ereje, mely am int senkit meg nem támad, senkit bántani nem akar, bánt,almai, nem tűr senkitől.

A nép legyen önmagához, legyen hazájához h ű : és kis idő alatt a haza m entve leszen, és a m agyar összes nemzet neve kedves leszen isten előtt, és dicsőséges emberek előtt.

A tyám fiai! véreink! hallgassátok meg az országgyűlés szavait, melynek tagjait ti választottátok képviselőkul, s részint a törvény hívott, m e g : hogy hozzanak törvényeket, az or­

szág boldogságára, s megoltalmazzák a hazát idegen zsarnok­

ság ellen.

Mi egy levegőn nőttünk fel veletek, egy hazának va­

gyunk gyermekei, egy törvény uralkodik felettünk, szabadsá­

gunk közös veletek ; végezve törvényhozói tisztünket, vissza­

térünk soraitokba, osztozni veletek szerencsében, szerencsét­

lenségben , a mi sorsunk a ’ ti sorsotok, ’s ’a tietek a ’ mi

sorsunk is, ha mi titeket, megcsalnánk, m agunkat csalnók meg,

m ert a ’ m int egy istenünk van, úgy van egy hazánk s egy

szabadságunk.

— 3 —

Nekünk, mint nektek, e’ haza m ind en ü n k ; kívüle szá­

m unkra, mint számotokra, isten tág világán nincsen sehol hely. E’ helyen élnünk, e’ helyen halnunk kell veletek. E’

földben nyugosznak ezer év óta apáink szent hamvai, e ’ föld táplál minket, mint titeket; e’ földbe teendjük le örök nyu­

galomra tetemeinket, e’ földből tám asztand fel végítéletére az örök biró, kinek tetteinkről számolni fogunk; e’ földön akarjuk boldogoknak hagyni gyermekeinket, kiknek sorsa kö­

zös leszen a ’ ti gyermekeitek sorsával. E ’ földön minden ér­

dekünk közös veletek, mi a ’ ti számadó sáfáraitok vagyunk.

A mi ajkunkra nem szállhat irányát,okban az álnokságnak szózata.

Ellenben mit várhattok az idegenektől, kik béres zsoldo­

sokkal tám adták meg szegény hazánkat, kik a ’ törvényes sza­

badság ellen fellázítottak hor.vátot, ráczot, oláhot, kik vérbe borítják mezőinket, öldöklik társaitokat, nőiteket, gyermekei­

tekéi, felperzselik falvaitokat, kiragadják kezeitekből a ’ véres verítékkel keresett falat kenyeret, mit várhattok az ellenség­

től, ki fegyveres kézzel rohan be házatokba, m inden ok nél­

kül. hitszegben, istentelenül?

Mit várhattok azoktól, kik saját szülötte földükön a ’ leg­

virágzóbb fővárosokat, irgalm atlanul összelövetik, felgyújtják, kiprédálják s ’ kik seregenkint adják hóhér kezébe saját, hazá­

juk oltalm azóit?

Pedig a ’ föld, melyet pusztítottak, hazájok földje, a vá­

rosok, miket összelődöztek, hazájuk büszkeségei, a vér, m e­

lyet kiontottak, testvéreik vére volt.

Mit várhattok ti ezen istentelen ellenségtől, ha gyáván m egadván m agatokat, hazánkat elfoglalná? E! hazát, melly- hez őket a szeretetnek semmi köteléke nem köti, mellyel ők nem szeretnek, nem szerethetnek, m ert idegenek, melytől irigy- lik istennek áldásait, irigylik a ’ szabadságot, irigylik a ’ tör­

vényeket, melyek zsarnokságuknak útjában állnak?

Mit várhattok ti ezen ellenségtől, mely saját hazájával oly kegyetlenül b án t! — ’s mely mégis annyira megy a ’ szemtelenségben, hogy midőn édes hazánkban véres pusztító

l*

lázadást, okoz. midőn fegyveres kézzel tám adja meg orszá­

gunkat. midőn minden isteni s emberi törvényt lábbal tápod, ép akkor álnok hitegető mézes szavakkal azt m eri hazudni, hogy ő semmi rosszat ez országnak nem a k a r?

A rra m er fölhívni, hogy ne védelmezzétek magatokat, ne védelmezzétek szegény elárult hazánkat, melyet ők vérbe borítottak ’s fegyveres kézzel rohannak meg.

A tyánkfiai! válasszatok a ’ haza szózata ’s az ellenség álnok hitegetése k ö z ö tt!

Elmondjuk nektek röviden a ’ dolgok állását úgy, a mint van ’s hivatkozunk előadásunkban istennek és a világnak ítéletére.

A’ múlt tavasszal m eghozattak a ’ törvények, melyek a ’ népet szabaddá tették, ’s országunk törvényes függetlenségét újólag biztosították.

Országunk eme függetlensége nem uj szerzemény, ’s nem a ’ királyok ajándoka, hanem őseinktől öröklött legbecsesebb hagyomány.

Magyarország mindig független, szabad ország volt, ’s ezen függetlenség m egtartásának feltétele alatt emelte szabad akaratból királyi székére az ausztriai fejedelmeket.

És e’ függetlenség m egtartására a ’ királyok megesküd- .— _ — — — .—. r égi törvényes függetlenségét adták vissza nem zetünknek a' m últ tavaszi törv én y ek ; ez hát nem a király ajándoka, ez nem oly báb-játék, melyet m a adni, holnap elvenni lehessen.

A nép szabadsága pedig hasonlóképen nem királyi a já n ­ dék. A’ volt. jobbágyföld, mely szabaddá tétetett, nem a király tulajdona volt, a ’ robot, és dézsma, mely eltöröltetett, a ’ volt nemesség által lön feláldozva, a nép ja v á é rt ’s az igazságnak kedvéért.

Ha van áldozat e szabadságban, a ’ volt nemesség ré ­

szén van, — — — — — — — — — — —

A’ király szám ára gazdag u dvartartás rendeltetett ki a

nemzet vagyonából, ’s a ’ nép szabadsága felállittatott, hogy

legyen a ’ királyi .széknek rendithetlen tám asza, kinek esküjé­

hez hiven, a ’ nemzet atyjának kell lennie.

A’ király, kinek trónusát, valam int apáink sokszor, úgy most, mi a ’ törvényekkel m entettük meg az enyészettől, — családjával, fényes udvarával lejött Pozsonyba, ’s a ’ nép előtt szentül fogadva, hogy a ’ törvényeket, meg fogja tartani, áldás és szeretet által vétetett körül. Ki hitte volna, hogy a ’ kirá­

lyi esküfogadás perczében ’s a ’ becsületes nép öröm rivalgásai között m ár terv koholhatott azon törvények m egtörésére, melyekről a ’ jóhiszem ű m agyar azt hitte, hogy a ’ királyi széket, a ’ szeretetnek ujabb kapcsával csatolják nemzetünkhöz.

.fellachich e’ közben horvátországi bánn á neveztetett ki, törvénytelenül az udvari árm ány által kiforralt azon megbí­

zással, hogy lázadást tám asszon a ’ törvény ellen, melyre a ’ király megesküdött, és Magyarország népeinek szabadsága ellen.

.fellachich ezen vétkes lázadásnak tám asztásában eszközül használta azon nemzetiségi bujt,ugatásokat, melyeket az udvari árm ány a ’ népnek összevesztésére és kölcsönös elnyom ására esztendők óta szitogatott, ápolt, s védelmezett. Így tört. ki ré ­ szint ám ítással, részint, rettegtetéssel a ’ horvát. lázadás.

Hazánk felelős m inisztérium a nem hihetvén, hogy ezen istentelenségek a ’ királyi környezetből forrásoznak, ism ét és ismét, kérte a ’ királyt, jöjjön hazánkba, és jelenlétével m u­

tassa meg, hogy nem pártolja a ’ lázadókat, ’s meg akarja a ’ törvényt, tartani, melyre esküdött,

De a ’ király nem jött, sőt, inkább az udvari árm ány ál­

tal késztetve, Pécsből birodalm ának egy távol részébe vonult,,

’s mi védtelenül m agunkra hagyattunk.

De ha csak m agunkra hagyattunk volna m é g ! De nem hagyattunk m agunkra, sőt idegen tanácsosok pénzt, ágyukat, lőport, küldözgettek Horvátországba a ’ lázadóknak segitségére, mig a ’ király nevében szóval azt hireszt,élték, hogy ő rosszalja ezen lázadást.

E ’ közben hasonló álnok módon fellázít!attak a ’ ráczok,

és a ’ szomszéd Szerbiából való csoportok csődi ttettek be az

országba, császári hivatalnokok és főtisztek huj fogatták fel a ’

ráczokat, a ’ király iránti hűség szine alatt a ’ törvény ellen ;

’s kezünknél vannak a ’ leghitelesebb bizonyítványok, hogy ezen rácz lázadást, is Jellachich vezette, a ’ ki viszont a ’ királyi kör­

nyezet, által vezettetett.

És hazánk alsó részein egy irtózatos háború Iövi ki.

melynek kegyetlenségeit az elpusztított mezők, lem észárolt honpolgárok ’s felperzselt m agyar és ném et falvak iszonya­

tossága kiséré. <

Hazánk korm ánya kívánta a ’ királytól, hogy a ’ m agyar katonaság, mely ő általa külföldön idegen népek elnyom á­

s á ra haszpáltatott, haza bocsáttassák, az istentelenül vérbe borított hazát v éd en i: de ezl, meg nem engedték, söl az kivántatott, hogy saját hazánkat elhagyva, uj meg uj serege­

ket adjunk a ’ keserves nyom ás m iatt feltám adt olaszok legyő­

zésére.

Az idegen katonaság pedig, melynek kötelessége volt volna a ’ külföldön levő m agyar seregek helyett a ’ törvényt és rendet védni, a ’ p ártütő ellenséggel czimborált, ’s vezérei és sok tisztjei hazánkat gyalázatosán elárulták.

A’ m agára hagyott nép, h az ája szeretetétől ösztönöztetve, ezrenkint tódult önkéntesen a ’ haza védelmére, de a ’ haza ellenségeivel czimboráskodó vezérek árulása m iatt áldozat­

készségének nem lön sikere.

És a ’ fellázadt ráczok kegyetlenkedései m indinkább elha­

rapóztak; a ’ határőrvidéki katonák a ’ • császár nevében az ország ellen fellázadtak; és a ’ pártütő horvátok tengerpar­

tunkat elfoglalva, a ’ Magyarországtóli elszakadást kimondani merészelték.

Mind ezen istentelen merények pedig a ’ bécsi korm ány által pénzzel, fegyverrel segill.ett.ek.

E’ közben az ország m inisterei azt kívánták a ’ királytól, hívjon össze országgyűlést,, mely az ország védelmére kato­

naságról és pénzről gondoskodjék, ’s kívánta á ’ királytól, jöj­

jö n személyesen az országba, ’s királyi jelenlétével sikere- sitse az országgyűlés m unkálatait.

A király nem jött, de az országgyűlést összehívta, ’s kim ondván a ’ horvát és rácz lázadásra kárhoztatását, felhívta

— 6 —

*

a ’ nem zetei, hogy az ország védelme végett katonaságról ’s pénzről gondoskodj ék.

A nem zet képviselői, ism ervén hazafiui kötelességüket., országunk védelmére a ’ legnagyobb készséggel ajánlottak pénzt, és had erő t; de nyilván kimondták, hogy a’ honban a ’ törvényes rendnek és békének teljes helyreállítása u tán a ’ m agyar sereg idegen nemzetek leigázására soha ne fbrdittat- hassék.

És ez nem tetszett a ’ királyi környezetnek, ’s még inkább szí tóga tta a ’ horvál és rácz lázadást; ’s megengedte, hogy Pécsben felső tótvidéki gaz pártütők zsoldosokat toborz- zanak a ’ m agyarországi lólájku megyék fellázitására.

E ’ közben a ’ külföldön letartóztatott m agyar seregek segítségével az olasz nép legyőzetett, és ekkor m ár a ’ királyi udvar levet ette az álarczot, és szerencséjében el bizakodva, a' bécsi ministérivun által nyíltan m egiratott országgyűlésünk­

nek, hogy a ’ király nem fogja törvényeinket m egtartani, melyekre megesküdött, hanem kívánja, hogy a ’ m agyar kato­

nasággal, a ’ m agyar pénzzel, a ’ m agyar nép adójával és a ’ határvám ok rendezésével tovább is nem a ’ m agyar felelős m inisterek, hanem a ’ bécsi korm ány rendelkezzék.

Szóval: kiválttá, hogy M agyarország törül tessék ki az önálló nemzetek sorából, veszítse el függetlenségét ’s olvad­

jon bele az ausztriai birodalomba és legyen egy nyom orult szolganéppé: mert. hiszen azt tudjátok, atyánkliai, hogy Int vérünkkel és pénzünkkel idegen korm ány rendelkezhetik, úgy mi azon idegen korm ánynak rabszolgái vagyunk.

De még e z e n ... nél az udvar meg nem állapodott;

a ’ hazaáruló Jellaehichot, kit a ’ király, inig szorultságban volt, m aga is pártütőnek nevezett, m ost m ár kedves hívének nevezé, kegyelmekkel halmozá, és nyíltan felhívta, hogy elkez­

dett pályáján, azaz a ’ pártütésnek pályáján, tovább is meg­

maradjon.

Erre a ’ pártütő .Tellaehich hazánkba fegyveres kézzel

beütött, ’s minthogy a ’ királyi eskü szentségébe bizva, hazánk

védelm ére kószületlenek valánk , könnyű szerrel gondolta

—

s

hazánkat elfoglalhatni, szabadságunkat eltörölhetni ’s nemze­

tünket szolgaság já rm á b a verhetni.

Mi gyűjtők rögtön a' seregeket, de némely vezérek ’s némely istentelen m agyarok árulása következtében a ’ pártü tő ellenség pusztítva, rabolva nyom ult Fehérvárig ’s m ár a ’ főváros bevételével kecsegtetek m agokat hitszegő ellenségeink.

A’ nádor és királyi helytartó, a ’ királynak öcsese feí- szólittatott, az országgyűlés által, m enjen el kötelessége sze­

rint seregünkéi vezérleni. Ó . szép szavakkal szent Ígéretet tőn és elm ent a" táborba : de a ’ veszély perczében nádori kötelességét, m egszegvén, helyét elhagyta és az . országból eltávozott.

A’ király nevében pedig az udvari árulók azon szemte­

lenségre vetem edtek, m iszerint az országnak meg akarnák tiltani, hogy m agát védelmezze, meg akarnák parancsolni, hogy az egész nemzet gyáván nyújtsa oda nyakát a ’ mé­

szárlásra.

Soha a ’ történetekben ennyi gonoszságot még nem látott az emberiség.

Ámde szám ításukban gyalázatosán megcsalatkoztak.

Magyarország népe, melyről azt hitték, hogy m ár meg van ölve, felriadt álmából ’s a' hazaszeretet szent indulatától hevítve, sietett megvédeni a ’ szegény elárult hazát.

Az igazságnak istene győzelemmel áldotta meg a népet.

Vitéz hadseregünk ’s a ’ kaszákkal, vasvillákkal fégy vérzett nép karjai elölt porba hullott az ellenség, egyik tábora lü,000-ből álló, elfogatott, ’s m aga Jellachich főtáborával Sukorónál meg- veret.tet.ve, fegyvernyugvást. kért, de a ’ fegyvernyugvás alatt, hitszegően megszökött ’s boszankodó seregeink által űzetve futott lélekszakadva ki az országból egész Bécs alá.

De mielőtt megverettetett. volna, a ’ bizonyosnak vélt győ­

zelem rem ényében leküldötték Becsből gróf Lamberget, hogy mint. teljes hatalm ú királyi biztos uralkodjék a ’ nem zet fe­

lett, melynek alkotm ánya, függetlensége egy tollvonással eltö­

röltetett.

Ezen Lam berg a ’ kétségbeesett nép dühének esett ál­

dozatul.

De ennek következtében ’s mielőtt, még seregünk su- korói győzelme a ’ bécsi udvarnak tudtára ju to tt volna, annyira vitték az istentelenséget, hogy azon király nevében, ki az örök istenre megesküdött, hogy az országot minden ellenség­

től védeni fogja, m agát a ’ pártütő .lellaehichot, a ’ rácz rablók­

nak, ’s horvát pártütőknek istentelen vezéréi, kit mint. pártütőt előbb honárulási perbe fogatni rendelt, nevezték ki az ország teljhatalmú királyi helytartójának, ’s minden törvényt, m in­

den polgári hatóságot eltörülve a' rabló ellenség vezérét élet és halál korlátlan urává akarták lenni Magyarországon.

Ámde istennek igazságos ítélete ’s a' nép ereje előtt ezen pártütő zsarnok az országból kil'utárnodván, a királyi környezet, istentelensége annyira ment, hogy a Magyarország­

gal határos minden tartom ányok katonai parancsnokainak m eghag yták: üssenek be minden oldalról fegyveres kézzel M agyarországba és segítsék a ’ pártiitő .lellaehichot; megpa­

rancsolták a ’ m agyarországi várparancsnokoknak, hogy adják át a ’ várakat az ellenségnek, vagy segítsék őt, Magyarország elpusztításában.

Ezen istentelen parancs következtében lődözik az aradi vár­

ból Arad városát, ennek következtében lázadt fel Tem esvár vára az ország ellen, ennek következtében lazította fel az erdélyi oláho­

kat az erdélyi főhadikormányzó, ki a ’ magyar alkotm ányra meg­

esküdött ’s most mégis irtó háborút visel az erdélyi m agya­

rok ellen ; ennek következtében tört be Simunieh rabló csor­

dájával az országba, m aga .lellachieh pedig, m iután hazánkból kifizetve, a ’ Mécs alatt, összegyűlt császári seregek szárnyai alá menekült, a ’ császár fővezérei által nemcsak le nem l’egy- vereztetett, sőt. inkább Becsnek ostrom ára felhasználtatva, m iután a ’ szerencsétlen Bées elesett és lel prédái tat ott, most a ’ kegyetlen W indischgrácz parancsnoksága alatt ujra be akar törni szegény elárult hazánk elnyom ására.

A tyánkfiai! ez rövidbe foglalt hű képe a ’ m agyar nem ­ zet ellen elkövetett, gonoszságoknak.

Isten sok bajjal kisértette meg ez országot, ügy látszik, örök bölesesége szerint hazánk boldogsága végett szükséges­

nek látta ezen sok veszélyt, hogy országunk összes népét

erejének érzetére felébressze.

1.0 ^—

Isten úgy akarta, hogy hazánk szabadságát m unkával, áldozattal érdem eljük meg, m ert a nemzetek nem tudják be­

csülni azon kincset, mit alam izsna gyanánt kaptak ajándokul,

’s csak azon szabadság tartás, melyet fáradtsággal érdemel­

tünk meg.

És m ost halljátok meg atyánkliai a ’ legközelebbi m e­

rényi, mely a ’ sokai szenvedett nép elzsibbasztására kiko- holtatott.

A ’ királyt környező gonosz tanácsnokok, az Ő nevét fel­

használva, néha-néha egy szózatot intéznek a ’ népekhez, hogy a ’ királyi tekintélylyel megfélemlítsék, ’s a ’ nép elcsábításával vigyék ki azt, m it erővel nem bírnak kivinni : tudniillik Ma­

gyarország elnyom ását, törvényes szabadságunk eltiprását, ön­

állásunk megsemmitését, ’s a ’ régi kény uraságnak helyreál­

lítását.

Ilyen szózat intéztetett, m ost is Olrnücz városából a ’ ki­

rály nevében a' m agyar néphez.

Ezen tettét a ’ gonosz tanácsnokoknak isten soha sem fogja megbocsátani, mert ez iratban a ’ töm érdek istentelen- ség, m it ekkorig szenvednünk kellett, még gúnynyal, rágalom ­ mal tetéztetik, ’s oly igazságtalan vádak szóratnak az ország- gyűlésre és egyes hazafiakra, kik a nemzet parancsának en­

gedelmeskedve, hazafiui kötelességüket teljesítik, h o g y e vádak m éltatlansága felett elborzad az em beri sziv, lealacsonyittalik a királyi méltóság ’s lehetetlen, hogy meg ne gyengittessék az annyi vérrel, annyi hűséggel tanúsított ragaszkodásnak érzete.

Az van ugyanis az említett szózatban, hazánkfiai! m intha mi lázadtunk volna fel a ’ király ellen, mi kezdtük volna a ’ háborút, mi b ontanok vérbe és lángba az országot!

A ki a fentebbi történeteket olvassa, a ’ ki meggondolja mikép ’s mennyi oldalról tám adtalott meg szegény nemze­

tünk árulók, rablók, pártütők által, a ’ ki úgy tudja, m int ti.

hazánkfiai, hogy a m agyar nem zet békét, nyugalmat, óhajtva, csak kényszerülve nyúlt önélete fen tartásán ak védelméhez:

az szive mélyének legtisztább meggyőződéséből kénytelen fel­

kiáltani, hogy azon vád, m intha a magyarok lázadtak volna

—

11

fel, nem egyéb, mint. sértő rágalom és valóságos istenká­

romlás.

Ennyi szerencsétlenséget árasztani egy nem zetre, ily is­

tentelenül megszegni törvényt, esküt és mindent, a mi szent,

— 's még aztán az üldözöttet, a ’ védelemre kényszeritetlet vádolni lázadással, oly bűn, melyre az emberi nyelvnek még szava nincs.

De hiszen m aga ezen mesterséges koholm ány biztos zá­

logul szolgálhat; nektek, hazánkfiai, hogy M agyarország igaz ügyének győznie kell.

Országunk népe nem lesz sem oly oktalan, sem oly gyáva, hogy barátjának higyje a ’ pártütő ellenséget ’s m aga m agát m artalékul feladja.

A nemzet eddig készületlen volt, ’s még sem b irta ő t leverni a ’ sok ellenség; most vannak vitéz seregei, melyek őrt állanak szabadságáért. A nép pedig, valam int eddig tévé, úgy ezentúl is lelkesült készséggel sietend a ’ haza szent szabad ­ ságának védelmére, és s z a p o ríta n ia azon vitéz zászlóaljakat, melyeknek kétszázezer főre neveltetése a ’ nem zet által egy­

hangúlag el van határozva ’s melyek bajnoki kitartásából rövid idő alatt nemzetünk biztosított szabadsága és örök di­

csősége viruland fel kétségtelenül.

A haza szent nevében szólítjuk fel a ’ népet, hogy az országgyűlésnek a ’ hon m egm entésére intézett, gondjaiban tán- torithat.lán hazai szeretettel segítségére legyen.

Az országgyűlés az Ólmüczben e’ hónap 6-kán és 7-én kelt fenemlitett irom ányokat, m int különben is m inisteri ellen- jegyzés nélkül kelteket, és általában Isten, és em ber igazsá­

gával ellenkezőket, törvényteleneknek és érvényteleneknek nyi­

latkoztatja.

Az országgyűlés kijelenti, hogy ha W indischgrücz, vagy akárm ely más ellenség hazánkat és ennek az 1848. évi törvé­

nyék által biztosított szabadságát, függetlenségét ’s önállását m egtám adni merészli, vele a ’ nem zet m int jogtalan ellenséggel fog bánni.

Az országgyűlés kinyilatkoztatja, hogy a’ ki ezen ellen­

ségnek leggyőzésében a ’ korm ány és hadseregeink intézkedő-

seit elősegíteni elm ulasztaná, vagy épen azokat akadályozná, honárulási vétket követ el.

Az országgyűlés m egvárja a ’ haza népétől, hogy a hon m egm entésére semmi áldozatot nem kimélend, ’s viszont igén' a ’ népnek, hogy a ’ helyen, melyre a ’ né]> bizalm a és a ’ tör­

vény által állítva van, tántorithatlanul m egm aradand, miglen a haza megmentve ’s a ’ nemzet szabadsága biztosítva lesz.

A tyánkfiai! ott állunk, hogy élet és halál, szabadság és szolgaság között van a ’ választás. Mit késünk, ha kell, meg is halni, most még úgy, mint szabad em berek? A’ szolgaság váltságdíján megtartott, vagy visszavásárlott, élet gyalázatos.

Egyetértésre, erős k itartásra, kölcsönös bizodalom ra van szüksége hazánknak. Isten az igaz ügyet és az ártatlan ok at soha el nem hagy ja: bízzatok ő b enne; a kitürendő szenve­

dés és fájdalmak között is nem zetünknek azon tővalóság lesz m in d en e: a törvényesség, az igazság és szabadság istene.

Kell Budapesten, novem ber 29-én 1.848.»

A m agyar országgyűlés mind a két háza (így régóta javaslatba hozott m ásik manifesztumot is bocsátott ki, mely

Európa nemzeteihez volt intézve és a mely körülbelül ugyan­

azt tartalm azta, a mi a fennebbi kiáltványban el volt mondva, épen ezért tartózkodunk annak e helyen való közlésétől, mivel az nem lenne m ás m int a fenebbieknek m ás szavakkal való reprodukálása.

Deczember hava nagy világtörténelmi jelentőségű ténynyel kezdődött. I. Ferdinánd, a legjobbszivü m onarchák egyike, kik valaha E urópában uralkodtak, elhatározta, hogy m int Ausztria császárja és Magyarország királya lemond a trónról. Csalódva reményeiben, melyeket a népeinek tett legszabadelvübb intéz­

mények engedményében helyezett, L Ferdinánd, ki midőn a tavaszi vihar az eseménydus 1848. évben saját székhelyéi is megrengette, azon dilem m ába került, hogy vagy a bécsiek kí­

vánságát teljesítse, vagy az uralkodó forrongást fegyveres erő­

vel elnyomja, a rend és csend helyreállítására kiállott városi őrségnek határozottan megtiltotta, hogy lőjjön a népre*) és

*) M ár 35 év folyt le az id ő k gy o rs fo rg ásáb a n és m ég m indig n in cs föld erítv e, v á jjo n p a ra n c s ra v a g y a n é lk ü l lő tt-e a k a to n a sá g a Iá-

a ki a súlyos kihágások következtében ősei várpalotáját elhagyva, Olmüczbe tett útja alatt m inden rábeszélés daczára könyezve jelentette ki, hogy nem veheti vissza azt., mit népei­

nek engedett, hogy oly helyzet előtt áll, melyet testileg és lelkileg elgyengülve nem viselhet el többé s belefáradt az ural­

kodásba.

•/origókra. B ecsben. M int sz e m ta n u k k ép esek v ag y u n k ez e se te t a m ag a v a ló s á g á b a n fö lv ilág o sítan i. M árczius 13-án reggeli 9 ó ra k o r az A lser la k ta n y á b a n , hol 30. s z á m ú ezred ü n k , a 14. sz á m ú ezred és k ét u tász zászlóalj v o lt e lszálláso lv a, ria d ó t d o b o ltak . E n n ek o k a m in d en k i e lő tt is ­ m e re tle n volt. de m in t k a to n á n a k s e n k in ek se m le h e te tt a z zal töró'dni, h a n e m so ra k o zn ia k ellett. F él ó ra m ú lv a az egész bécsi őrség a József k ü lv áro si g lacin v o lt fö lállítv a h á ro m b arcz v o n a lb a ii. Á llott pedig e z : 0 g rá n á to s zászlóaljból, a N u g en t gróf 30. sz. és lira b o v sz k y I í. sz. ez- redekből, a í-ik . a D e u tsc h in e is ter n e v é t viselő so rg y a lo g ezred 3-dik z á s z ­ ló aljáb ó l. a kél. u tás z zászló aljb ó l, a 2. tü zérezred b ő l m egfelelő sz á m ú á g y u k ­ k a l, a,b o m b ász k arb ó l, to v á b b á a 4. sz. S á n d o r h u sz á re z red b ő l, és a 4. sz.

M engen v é rte s ezredből. D élu tá n a 60. sz. W a s a h erczeg so rg y alo g ezred is c sa tla k o z o tt az őrséghez és este m eg szá llo ttá a c sá sz á ri p a lo tá t. Alig v o lt az őrség a glacin fölállítva, m id ő n A lb re ch t főherczeg p aran csn o k ló tá b o rn o k a h o m lo k z a to n álló tá b o rn o k o k a t m ag áh o z h iv a tta és o sz tály tá- b o rn o k u n k W rlm a gróf n e m so k ára a Nugont. e zre d első z ászló aljáh o z lo v ag o lt és p a ra n c s o t a d o tt F ra n k n a k , az u tá s z k a r e zred esén ek , hogy azt egy u tász s z á za d d al élén so rb a á llíts a . W rb n a e h a d o sz lo p o t a b e lv á ro s­

n a k a re n d e k h á z a elő tt, az u ra k u tc z á já b a n gyülekező n é p tő l v a ló m eg­

tis z títá s á ra re n d e lte ki, a z o n m e g h a g y á s s a l , h o g y a v á r o s b a t ö l t e t l e n f e g y v e r e k k e l l é p j e n é s c s a k a k k o r h a s z n á l j a f e g y v e r é t , h a a n é p t é n y l e g m e g t á m a d n á . A belv áro sb ó l bo rzasztó zaj és zsibaj v o lt h a llh a tó . M időn a re n d ek h á zá h o z értü n k , ököl fenyegetésekkel és sz id a lm a z áso k k a l fo g ad tak b e n n ü n k et. F ra n k e zre d es a r e n d e k h á z a e lő tt álló ta n u ló k a t kö v etk ező sza v ak k a l szólí­

to tta föl a s z é to s z lá s r a : < lír a im ! P a ra n c so m v an a re n d e k h á z á n a k k i­

ü ríté sé re, tá v o z z a n a k békén, k ü lö n b en sz e ren csétle n ség tö r té n h e tik !» —

«Mi egy ta p o d ta t sem m eg y ü n k !* v o lt a v á la -z . M ost ro h a m indulót, d o b o ltak és a h a d o szlo p a k ih á g ó k a t az u ra k u tc z á ja közepéig űzte a n é lk ü l, ho g y fegyvert, h a s z n á lt v o ln a. E rre F ra n k e zre d e s ism ételte előbbi fö lsz ó litá s á t és a ta n u ló k u g y a n a z t a v á la sz t a d tá k . M ost rneg- u jilta lo lt a ro h a m és a kih ág ó k a M ih ály térig sz o ritta tta k . E zú ttal a zo n ­ b a n n em folyt le a dolog sim án . C zerm ák sz á za d o s fejéhez b o t rö p ü lt és ő v é rtő l e lá ra s z tv a földre z u h a n t. Az u tászo k e k k o r m in d e n p a ra n c s n é lk ü l m eg tö ltö tték lő feg y v ereik et és lő tte k n é m e ly m e llé k u tc z á b a is, s löv éseik ö t p o lg árt és ezek k ö zt S p itze r jo g á s z t ta lá ltá k , kik m eg is lial-

Ennélfogva m iután fivére, Ferencz Károly főherczeg.

lem ondott a törvényes örökösödésről, Ausztria és Magyarország koronáját 18 éves öcsé, Ferencz József főherczeg kezeibe tette le.

Ez ünnepélyes cselekvény 1848. év deczember 2-án m ent végbe az érseki palota koronázási term ében, az uralkodó ház valamennyi tagja és az állam legfőbb méltóságai jelenlétében.

Midőn a fiatal császár lelépő nagybátyja előtt letérdelt, ez jellemző egyszerűségében e szavakat intézte hozzá: «Isten áldjon meg kedves József, szívesen történt, viseld magadat, jó l.»

És -miután Ferencz József e megindító jelenet után visszalépett, halkan m ondá m agában: «Fialalságom, te oda v ag y !» De nem csak mélyen tisztelve szeretett m onarchánk ifjúsága volt, oda sok éven át, m ert az uralkodást egy testvérharcz küszöbén vette át, a melynek kiterjedését és következményeit senki sem lát­

h atta előre.

A m egtörtént trón változás Ausztria-M agyar ország népei­

nek az alább következő kiállványokban adatott, tu d tára:

L e m o n d á s i o k m á n y

Mi F erdinánd stb. Midőn boldogult atyánk Ferencz csá­

szár elhunyta után a törvényes örökösödés folytán tró nra léptünk, áthatva kötelességeink szentségétől és komolyságától, mindenekelőtt az isten segedelméért fohászkodtunk. Az igazság védelmezése volt, jelszavunk, A usztria népeinek jóléte volt u ral­

kodásunk czélja.

tak. M időn z á s z ló a lju n k c se n d esen á llo tt, v alak i egy h á z íViásodik em eleti a b la k áb ó l p iszto ly t s ü tö tt el, m ire egy k a to n a a h a d o szló p kö zep én el­

k iá lto tta m a g á t: «T ö lts é te k !» A fö lszólitás ism é te lte te tt és a legénység kész v o lt a feg y v erek tö lté sé re a n élk ü l, hogy figyelem be v e n n é a tisz­

tek fö lszó litását, hogy ezt n e tegyék. E jeli 10 ó ra k o r n é m e ly u ra k azo n h ir t h o zták , hogy M ettern ich m eg szö k ö tt és ő felsége az a lk o tm á n y t m eg­

a d ta . Az a h ír, hogy egy tű z m e ste r a M ih ály téren fö lállíto tt ü teg n é l ellen ­ szegült A lb re ch t fó'heyczeg a m a p a ra n c s á n a k , hogy lőjjön a n é p re, ko ­ h o lm á n y volt. Mi a m á so d ik ro h a m végén az üteghez jö ttü n k , m ely n ek u e m v o lt o k a a lö v ésre. E g y é b irá n t az a k k o ri tű z m e ste r m in t n y u g a l­

m a z o tt század o s 1868-ban e h ir t h a tá ro z o tta n m egczáfolta a YVehr-Zei- tu n g b an .

Népeink szeretete és köszöneté gazdagon jutalm azta

gondjait és fáradalm ait még a legközelebb lefolyt napokban is, midőn bűnös búj lógat óknak sikerült m onarchiánk egy részében a törvényes rendet megzavarni és a polgári háborút, fölidézni, a népek roppan! többsége m egm aradt köteles hűségénél az uralkodó iránt. A m onarchia minden részeiből érkeznek hozzánk e szomorú m egpróbáltatás alatl, bizonyságok, melyek megszomorodott szivünknek jól esnek.

De az események árja, államformánk nagy és kiterjedt átalakításának félreismerhetetlen és elkerülhetetlen szükséges­

sége, mely átalakítást folyó évi m árczius havában előmozdi- tani és annak u tat törni igyekeztünk, azon meggyőződést kel­

lette bennünk, hogy fiatalabb erők szükségesek e nagy munka kifejtésére.

Érett, megfontolás és a parancsoló szükség állal áthatva, a rra a lépésre határoztuk el m agunkat, hogy az osztrák csá­

szári trónról lemondjunk.

Ferencz Károly fenséges fivérünk és törvényes utódunk az uralkodásban, .ki mindig fii ven állott oldalunknál, kijelen­

tette és kijelenti ezennel ez okm ány közös aláírása állal, hogy ő is, még pedig u tán a a trónra jogosult fia, fenséges Ferencz József ja v á ra az osztrák császári koronáról lemond.

Midőn az állam összes hivatalnokait esküjük alul felold­

juk, az uj uralkodóhoz utasítjuk őket. ki iráni esküjük köte- lességeit. ezentúl hiven teljesítsék.

Vitéz hadseregünktől köszönettel búcsúzunk el. Esküjének szentségére emlékezve, mindig védfalunk volt külellenségek és belárulók ellen és inkább m int valaha trónunk szilárd tám asza, a hűség m intája, ellentálllvatatlan és haláltmegvelő, a szoron­

gatott m onarchia védője, a közös haza disze és dicsősége.

Hasonló szeretettel és ragaszkodással fog ez sorakozni

ural­

kodója körül is.

Midőn végre népeinké' iránl.unki kötelességeik alul felold­

juk és minden ide tartozó kötelességeket és jogokat ezennel ünnepélyesen és az egész világ szine előtt szeretett öcsénkre, mint törvényes örökösünkre átruházunk, népeinket az ,nr ke­

gyelmébe és Védelmébe ajánljuk. Adja vissza nekik a minden­

ifi —

ható újra a belbékét., az eltévedteket vezesse vissza köteles­

ségeikhez és az elám ítottakat m egbánásra térítse, a jólét ki­

apadt forrásait nyissa ú jra meg és áldását árassza birodal­

m unkra, egyszersmind pedig utódunkat I. Ferencz József c s á ­ szárt világítsa meg és erősítse, hogy m agas és nehéz föladatát saját becsületéhez, házunk nyugalmához és a rábízott, népek üdvére teljesítse.

Kelt Olmüez cs. kir. fővárosunkban, 1848. deczember hó 2-án, uralkodásunk 14-ik évében.

F e r e n c z K á r o ly . F e r d i n á n d . (P. H.) S c h w a r z e n b e r g .

M a n i f e s z tu m .

Mi első Ferencz József, isten kegyelméből Ausztria csá­

szárja, Magyar- és Csehország királya stb. Felséges nagybá­

tyánk Ferdinánd ausztriai császár, és Magyar- s Csehország e néven ötödik királya, a trónról való leköszönésénél, valam int fenséges atyánk Ferencz Károly főherczeg lem ondásánál fogva, az örökösödés rendjét megállapító pragm atika szankczió által hivatva m onarchiánk koronáit fejünkre illeszteni . ezennel ünnepélyesen tudatjuk m onarchiánk összps népeivel 1. Ferencz- József név alatti trónraléptünket.

Saját meggyőződésünkből fölismervén a szabad és kor­

szerű intézmények szükségéi, bizalommal lépünk arra a pályára, melyen m inket m onarchiánk üdvös átalakítása és megifjitása vezetni fog.

Az igazi szabadság s m onarchiánk összes népeinek tör­

vény előtti egyenlősége, nem különben a népképviselők részt­

vevőse alapján a törvényhozásban a haza újonnan föl fog emelkedni régi nagyságára, m egújított erőben, m int megin- gathatlan épület a kor viharai által a különböző ajkú nép ­ törzsek szám ára, melyek elődeink jogara alatt testvéri köte­

lékkel voltak egymáshoz fűzve.

Szilárdul elhatároztuk koronánk fényét árnyéktalanul, összm onarchiánkat csorbítatlanul fentartani, de készek is vagyifnk jogainkat bizalommal megosztani népeinkkel és szá­

m ítunk rá, hogy isten segedelmével és népeinkkel egyetértés­

— 17

ben sikerülni fog a m onarchia összes országait, és törzseit, egy nagy állam testté egyesíteni.

Nagy megpróbáltál ások várnak ránk. A béke m onarchi­

ánk löbb részében m egzavar látott,, egy részében pedig pol­

g á r h á b o r ú

tört ki. Minden intézkedés megtétetett, hogy a törvény iránti tisztelet m indenütt ismét, helyreállitíassék. A fölkelés elnyom ása s a , belbéke az első 'fö ltétele egy nagy alkotm ányos m unka szerencsés sikerének.

Bizalommal szám ítunk itt az összes né](képviselők

és őszinte közreműködésére.

Szám ítunk a vidéki lakosság józan és állam hű érzetére, mely a legújabb törvényes határozatok folytán a jobbágyi kötelékek m egszüntetése és a föld fölszabaditása állal az állampolgári jogok teljes élvezetéi nyerte el.

Szám ítunk bölcs államférfiainkra.

Örvendünk dicsteljes hadseregünk régóta bebizonyított vitézségének, hűségének és kitartásának. A mint eddig előde­

ink trónjának oszlopa volt, úgy lesz mosl a haza és a sza­

bad intézm ények ingathatlan ótalmazója.

Szívesen ragadunk meg minden alkalmat, hogy az érde­

met, mely nem ismer rangkülönbséget, m egjutalm azhassuk.

Ausztria népei! Komoly időben foglaljuk el apáink trón­

já t. Nagyok a kötelességek, nagy a felelősség, melyet az örök gondviselés ránk rótt. Isten védelme fog bennünket, vezérelni.

Ívelt, es. fővárosunkban. Olmüczben, 1848. deczember 2-án.

S c h w a r z e n b e r g . fi’. II.) F e r e n c z J ó z s e f .

A politikai mozgalom M agyarországon abban az időben, midőn a megtörtént, trónváltozásról szóló kiáltványok Ilire el­

terjedt, m ár abba a stádium ba lépett., melyben a kedélyek kirekesztőleg csak a haza védelmére irányzott gondolatokkal voltak eltelve, ennélfogva V. Ferdinánd lem ondásának és I.

Ferencz József trónralépésének ténye nem is keltett oly nagy fölindulást, minőt más körülmények közt felidézett volna. Igen term észetes, hogy a kedélyekre a törvényhozó testület m aga­

tartá sa is hatott, mely e nagyon fontos ténynek nyilvános tár-

(iellicli függetlenségi harca. I I . kiltot. 2

— 18 —

gyalásánál épen nem volt nagyon komoly. A m agán értekez­

leten, hol a két. ház tagjai deczem ber (5-án a trónváltozás kérdését határozathozatal által érdemileg elintézték, a tárgya­

lás komolyabb lehetett.

Pázm ándy elnök az alsóház decz. l()-ki ülésén jelentette a háznak, hogy Pozsonyból nyom tatott kiáltványok küldettek a honvédelmi bizottmányhoz, melyből kitűnik, hogy V. F er­

dinánd leköszönt és Ferencz-Károly főherczeg legidősb fia, Ferencz-József, m int legközelebbi trónörökös ja v á ra lem ondott.

Ennélfogva Ferencz József osztrák császárnak és M agyaror­

szág királyának jelenti ki m agát a m onarchia népei előtt. A honvédelmi bizottm ány elnöke, m ondá az elnök, beküldötte ezeket az iratokat a háznak, mely a tegnap délelőtti és esti m agán-konferencziában, melyen a főrendek is jelen voltak, azt a h atározatot hozta, mely m a m ár nyom tatásban osztatott szét a ház tagjai közt. Erre F erencz-József császár manifesz- tum a olvastatott föl, melynek végén az egész ház az uralkodó ifjú ko rára telt czélzásokkal oly derültséget tanúsított, mely az ország helyzetének kom olyságával a legnagyobb ellentét­

ben állott.

A tárgyhoz szólottak Kubinyi, M adarász József, Ágoston, Somogyi és M adarász László. Még több szónok is jeleni ke­

zeit, de az egész ház azt kívánta, álljanak el a szótól, mire a 'h atározat egyhangúlag elfogadtatott és igv h ang zo tt:

O r s z á g g y ű l é s i h a t á r o z a t.

Nehogy az országgyűlés hallgatását a rosszakarat a nem ­ zet jogainak k á rá ra félrem agyarázza, az ország törvényesen összegyűlt képviselői és m ágnásai, m int az alkotm ány őrei és m int törvényesen megalakult hatalom kötelességüknek tartják a nem zet nevében a fennem litett eseményekre nézve követ­

kezőleg nyilatkozni: A m agyar trón a nem zet előleges bele­

egyezése nélkül csak az átalános term észeti törvény, a halál által ürülhet, meg.

Az esetben, ha a törvényesen megkoronázott király

meghal, az, kit közvetlenül illet az örökség, koronázási szer-

—

19

ződésl, köteles kötni a nemzettel, fölesküdni a törvényekre, al­

kotm ányra és szent, István koronájával megkoronázhatni m a­

gát. A koronázás előtt gyakorolhat ugyan némely királyi jogokat, de csak a törvények értelmében. De ez csak az eset­

ben történhet, ha a király meghal, különben az országgyűlés előleges beleegyezése nélkül semmiféle változás nem történ­

het, a trón birtokára nézve.

Ezt bizonyítja az az eset, midőn I. Ferencz császár és király a nem zetet fölszólította fia V. F erdinánd m egkoronázá­

sára, az 1830-ki országgyűlés V. Ferdinánd m egkoronázásába csak azon világos föltétel alatt egyezett, hogy ez apja éleié­

ben a nemzet, előleges beleegyezése nélkül semmi királyi jogot ne gyakoroljon. — Annyival inkább szükséges ily előleges be- egyezés trónváltozásoknál akkor, midőn a trón birtokában még nem létező és a fölött még nem rendelkezhető föltétes örökös a dynasztia egy mellékágából, inig a király él, annak még nemzbelő gyermekei hátratételével a királyi trónt fiának adja át,.

Miután tehát, a fejedelem életében senki sem tulajdonít­

h a tja m agának a nemzet, előleges beegyezése nélkül a királyi jogokat és családi szerződések sem változtathatják meg önké- nyüleg az örökösödést, m iután a lem ondásnál a m agyar ki­

rály trón jával összekötött kötelességek a nemzet, előleges be- egyezését múlhat,lanül szükségessé teszik, m iután a m agyar király jogainak gyakorlata kölcsönös szerződésen alapul, mely­

nek egyik föltétele, hogy a nemzet, országgyűlésével kötendő szerződésnél fogva a törvények, jogok és az ország alkotm á­

nya eskü által megerősittessenek, és ez eskünél fogva a király m agát szent István koronájával megkoronáz!,assa, m iután abban az esetben, ha a megkoronázott király m agát az or- száglásra nagyon gyengének érzi, egyedül csak a nemzet, bir azzal a joggal, hogy ideiglenes korm ányzót nevezzen ki, és m iután a m agyar nem zet a deczember 2-án tö rtént trónle­

m ondásokra és a fejedelmi jogok átru h ázására nézve nem is lön megkérdve: ennélfogva az országgyűlés m int M agyarország és a hozzátartozó országok törvényes közege, kijelenti, hogy m iután az önkényes lemondás M agyarország és a hozzátartozó

<)*

%

20 —

országok jogain, függetlenségén és alkotm ányán ihitsem vál­

toztatott, ennélfogva senkinek nincs joga a m agyar trónról az országgyűlés tudta, beegyezése nélkül rendelkezni.

Az országgyűlés a- törvényes függetlenséghez, az ország alkotm ányához és sarkalatos jogaihoz ragaszkodván, ezennel a nem zet nevében minden egyházi, polgári és katonai ható sá­

goknak, hivatalnokoknak, csapatoknak és az ország lakosainak, valam int a Magyarországhoz tartozó részbelieknek tó m eghagyja és parancsolja, hogy az alkotm ány irán t tartozó hűségi köte­

lességükhöz képest senkinek hatalm át el ne ism erjék, senki­

nek ne engedelmeskedjenek, ki a törvény, az alkotmány, és országgyűlés által el nincs ismerve följogosítottnak, hanem hogy az ilyennek szándékolt beavatkozását, országunk ügyeibe idegen jogok bitorlásának tekintse és a haza iránt, legszentebb kötelességüknek tartsák, hogy a haza és az alkotm ány iránt, hű zászlók alatt harczoljanak és az országot minden bitorló­

tól, az ország ügyeibe való beavatkozástól, az ilyenek minden ellenséges túlkapásaitól megvédjék és ótalmazzák. Senkinek sem szabad honárulási büntetés terhe alatt ezen parancsolat ellen cselekedni. E határozat megküldése az összes hatóságoknak és csapatoknak az egész országban elrendeltetik és a jelen kö­

rülm ények közi az országgyűlés és honvédelmi bizottmány által ideiglenesen megbízott, korm ány ezennel oda ut.asitt.atik, hogy e h atározat pontos végrehajtása és foganatosítása fölött őrködjék.

Görgey A rthur szinte indíttatva prezte m agát, a földunai hadtest nevében kiáltvány alakban kibocsátott nyilatkozatában kijelenteni, hogy ő a honvédelmi bizottm ányt az ország tör­

vényes korm ányának ism eri el és a trónváltozásra nézve ugyanazon módpn nyilatkozik, mint a képviselőház ezt, a m aga határozatában tette. Görgey nyilatkozata elkülönítve áll. mivel a többi m agyar hadtestek nem bocsátottak közre pronuncia- m entókat. A kiáltvány, melyről nem sokára ism ét szólandunk, következőleg hangzott1:

A m agyar királyi feldunai hadsereg épen most tudta meg, hogy 1. Ferdinánd császár, M agyarország e néven V.

királya, az ausztriai trónról leköszönvén,/népeit személye iránti

— 21 —

kötelességeik alól feloldja. Azonban a király leköszönésének hírével és azzal, hogy alattvalói az iránta való hűség es kö­

telességek alól föl vannak oldva, egyúttal az is hinti esett, hogy még e király, valam int fiatalabb tivére Ferencz Károly főherczeg éleiében az utóbbinak 1 ia, a fiatal Ferencz József főherczeg egy Olmiiczben deezember 2-án Schwarczenberg osztrák m iniszter ellenjegyzésével kibocsátott kiáltványban, tró n ra lépését hirdeti. De a trónróli önkénvtes lemondás a m agyar nem zet sarkalatos törvényein legkevesebbet sem vál­

toztat. A nemzet beleegyezése nélkül a megkoronázott király életében senki sem bitorolhat királyi jogokat, még kevésbbé változtatható meg az örökösödés magán családi egyezke­

dés által.

A m agyar királyi méltóság kétoldalú szerződésen alapul, m elynek egyik lényeges oldala abból áll, hogy csak az lobét Magyarország királya, ki az országgal a koronázási szerződést megkötötte, az ország törvényeire az esküt letette, és a ki szent István koronájával m egkorqnáztatoü. És mivel mind e fennebb említett, családi egyezkedés utján történt lem ondá­

soknál és jogátruházásoknál a m agyar ,nem zet tíem kérdez­

tetek. meg, ennélfogva a feldunai hadsereg ezennel kijelenti, hogy most és soha sem ismeri el, hogy valaki az országgyű­

lés tu d ta és beleegyezése nélkül Magyarország királyságának birtokáról rendelkezhessen. A hadsereg kijelenti, hogy Magyar- ország törvényes függetlenségét és a m agyar nem zet alkotm á­

nyos jogait az országgyűlés parancsaihoz és az ez által meg­

bízott korm ány rendeletéihez képest szent kötelességéhez hí­

ven meg fogja védeni és óvni. Kijelenti továbbá, hogy az or­

szágnak és az alkotm ánynak fogadott hűségéhez képest senkit, sem ism er följogosítottnak, kit. az ország és az alkotm ány nem ism er e l ; hogy minden, bárki által szándékolt beavatkozást, az ország ügyeibe bitorlásnak tekint., hogy az ország és az alkotm ány iránti hűség zászlója alatt, az országot, az ország­

gyűlés törvényes tekintélyéi és az ez által kinevezett korm á­

nyét. is, minden idegen bitorlás, minden erőszak és tám adás

ellen utolsó csepp vérig védelmezni szándékozik. Ez értelemben

a hadsereg karját, vagyonát és véréi m int eddig, úgy jövőben

— 22 —

is a nemzet, rendelkezése alá bocsátja és a haza iránti szent kötelességeihez rendithetlenül hű m arad.

Pozsony, 184-8. év deczember 10-én,

A m agyar kir. feldunai hadsereg n ev éb en:

C s á n y L á s z l ó , G ö r g e y A r t h u r ,

k o rm án y b izto s. v e zé rő rn ag y .

A k ép v iselő h áz k é t ülése a L u d o v ik a A k ad ém ia és a Schliek elleni fő p a­

ra n csn o k s ág n a k M észáros á lta li á tv é te le ügyében. — A m ag y a r h a d ü g y m i­

n isz té riu m végleges szervezése. — Ilj h o n v é d z á sz ló a lja k fö lállítása . — A 43 - 6 2 . h o n v éd zászló alj,-p ara n csn o k o k nevei. — A h o n v é d lo v a sság s z e r­

vezése. — A h o n v é d h ad sere g uj e sk ü -m in tá ja és téritv é n y e k a tisztek r é ­ széről. — A h a d a p ró d i ra n g m eg szü n tetése. — A tü zérség szervezése.

— K ülönféle h ad ü g y ig azg ató ság i in té z k ed é se k . — R e n d e le t a h o n v é d és n e m z e tő r z á s zló aljak b e g y ak o rlás á ró l. — A n e m z ető rség rő l. — A m ozgó n e m z ető rsé g k é p zé sé rő l szóló re n d e le t. — G u erilla-c sa p a to k és n é p fö lk e lé sre v o n atk o zó re n d ele te k . — Egy len g y el d z sid ásez red fö lál­

lítá s á n a k m egkezdése. — Illetéki k im u ta tá s. — S zállításo k ró l.

Az alsóház két üléséről akarunk itt megemlékezni, a melyek katonai érdeknek. A deczember 9-iki ülésben Mé­

száros hadügym iniszternek egy hadi iskola alapítására v o ­ natkozólag benyújtóit terve került napirendre. Miután elnök fölszólította a házat, szólana hozzá a törvényjavaslathoz és átalányéve a központi bizottság véleményéhez, ez minden vita nélkül azonnal m egtörtént. Kubinyi szólalt fel. (), úgy­

mond, csak az intézet, elnevezésére nézve akar tisztában lenni, és azt. ajánlja, ne hívják azt, többé Ludoviceuinnak, m int az előbbi katonai iskolát, (Annak csak ja n u á r 7-én kellett volna életbe lépni. A szerző megjegyzése) m ert m ost az elvek is mások és nem nemesek is fölvétetnek bele, azt pedig határo­

zottan kim ondatni kívánja, hogy a Ludoviceum alapítványai ide tartoznak.

Mészáros hadügym iniszter, kinek élezés beszéde általános

derültséget idézett elő, azt mondotta, hogy ő nem volt baj-

landó az intézetet megkeresztelni s a kom aságot a h ázra hagyja.

Beismerte továbbá, hogy jav aslata bizonyosan hiányos lesz, mivel emberi m unka, de a tervet bizonyos elvek szerint dol­

gozta ki. Javaslatát azzal indokolja, hogy minden tanítványért évenként 500 frt. fizettessék, a mi m egm utatja mit vett föl alapnak a szám ításba és megváltja, hogy régi könyvekből és a Gorpus jurisból tudta, hogy a törvényhozás is alkuszik és ezért gon­

doskodott. előre erre nézve, hogy abból valam it leengedjen, mit m ost annál inkább tehet, m ert tárczája nincs a javaslathoz kötve (általános nagy derültség). Szónok bevallja, hogy az eddig m egállapított szám 50 ifjúra csekély, de a jolen körül­

mények közt lehetetlen többet felvenni, fia él és a jelen intéz­

m ény ezéjszerüségéről meg, fog győződni, a számot a lehető­

séghez képest szaporítani fogja.

A hadügym iniszter kívánsága szerint a ház egyhangúlag elhatározta, hogy a «Ludoviceum» elnevezés helyett, az intézet a < M a g y a r h a d i f ő t a n o d a * czimel, viselje.

Rövid vita után azon összeg, melyet, évenkint egy tanít­

ványért kellett lefizetni, 500 forintról 400 frt.ra m érsékelteiéit.

Ama kérdés fölött, vájjon oly ifjak is lát.ogalhalják az iskolát, kik nem vétettek föl az intézetbe, hosszasabb vita tám adt, melyben Deák oda nyilatkozott, hogy m ás ifjak is mehessenek az előadásra, de csak oly szám ban, hogy az előadás ezéli rá ny osságát ne zavarhassák.

Azon pont fölött, hogy külön tanító a kalm aztassék a tót nyelv la n to sá ra , a küzpopfi bizottság javaslata oda módosít­

tatott, hogy a lót nyelv helyett, minden Magyarországon honos nyelv tanítása tétetett. '

A vallás tanítót illető pont hosszas , vitát idézeti elő, melyei T ö r ö k képviselő azzal nyitói l meg. hogy a zsidó ifjak fölvétele mellett nagy hévvel lépett sorom póba és egy zsidó vallástanitó fölfogadása mellett szónokolt. P a l ó c z y kijelenté, hogy szívesen járu l a javaslathoz, hogy a zsidók ki ne rekesztessenek, mert. véleménye szerint m ár ideje, hogy a valláskülönbség megszűnjék, de átalánvéve ő a vallástanitók behozatala ellen van. Éppen nem akarja, hogy pap vagy val­

lástanitó alkalm aztassák. A növendékek mind csak az erkölcs­

tanban neveltessenek és ünnep- és vasárnapokon mindegyik templomba és saját vallástan it,ójához menjen.

M é s z á r o s kijelentette, hogy ő a zsidók kirekesztésére épen nem gondolt és hogy magától értetődik, hogy ott vallás­

tan épen nem jö h et tekintetbe. De Palóczv nézetét nem osztja.

Ma d a r á s z József l ’alóezyt tám ogatta és erre oly zaj tám adt, hogy az azonnali szavazást kívánták, minek eredm énye az volt, hogy a névszerinti szavazásnál 82 Palóczv javaslata mel­

lett. 69 ellene volt. he ,mivel a határozathozatalra szükséges 200 képviselő nem volt. jelen, elnök a házat határozatképte­

lennek jelentette ki' és a kérdést elnapolta, mely egyébiránt, úgy sem jö tt többé tárgyalás alá, mivel a döntő események

•egymást követték és a latdoviceumof is mintegy halva születeti gyerm eket hagyták a világra jönni.

p z alsóház deczember 1 ói-ki esti ülésében elnök kijelen­

tette, hogy az ülés a kormányelnök külön kívánsága folytán hivatott össze, ki a háznak némi közléseket, jelesül a kassai csatáról akar tenni. Csak annyi t tud. a mi a lapokban m ár jelentve volt, hogy Schlick 8 - 9 0 0 0 emberrel betöri és m ár Kassáig nyomult és hogy Mészáros hadügym iniszter fogja a Schlick ellen vonuló csapatok parancsnokságát átvenni. (Éljen.) De mivel a korm ányelnök még nincs jelen és a korm ánytagok egyike sem ismeri az elnök közléseit, a háznak várnia kell, míg ő m aga, vagy a korm ány valamelyik tagja az ő nevében lógna megjelenni, addig más tárgyal vegyenek elő vagy v á ra ­ kozzanak.

Erre M é s z á r o s hadügym iniszter hangos tetszésnyilvá­

n ítás és éljenzés közt, lépett a szószékre, de a zaj m iatt alig ju th ato tt szóhoz, végre az ő kedélyes m odorában szólam kez­

deti. «A ház derüli, hangulatán örvendek> úgymond «és nem kívánhatok egyebet, csakhogy ez mindig igy m aradjon. A honvédelmi bizottmány fölhívott, vegyem á t annak a seregnek parancsnokságát, mely Schlick ellen indul. Magam kínálkoztam volna, ha nem élnénk oly körülmények közt, hol mindenkit gyanúsítanak, s azt a mi a szerencsétől és körülményektől függ, em bernek tulajdonítják és a vállalat nem sikerülése esetében az illetőt azonnal gyanúsítják és schwarzgelbséggcl

— 25 -

— 26 —

vádolják. (Általános derültség.); A m it az isten nekem adott, m indent fölajánlok a hazának, a mi egyébiránt polgári köte­

lesség. Az ellenség elébe megyünk, nem csak m int Pompejus Ígérni fogjuk, hogy földből terem tünk hadsereget, hanem való­

ban nagy haderővel állunk az ellenség elébe. Ismerem az el­

lenséges vezért, volt szerencsém alatta szolgálni, de mégis remélem, hogy isten segedelmével végezni fogok vele, noha derék katona és s c h l ü c k e l n i f o g o m (elnyelni) azt a S c h l i c k e t . (De Schlick schlückelte őt. A szerző.) De ak ár­

hogy dől is el a dolog, í t é l j e n e k e l . de ne n e g y e d e l j e ­ n e k f el ! » (Éljen! általános derültség.)

K o s s u t h lépett ezután lelkesült éljenzés közt a szó­

székre és engedelmet kért, hogy későn é rk e z e tt; azt hitte, hogy az ülés csak 5 órakor fog kezdődni. Ezután Így folytat.fi: A kassai hadseregre nézve a ház valószínűleg m ár határozott.

(Nem, nem ismerjük a részleteket!) Nos, Schlick tábornok 8 - 9000 em berrel betört és mivel Pulszky parancsnok csupa nem zetőröket állított elébe, azok elüzettek. Megvallom, hogy ez meglepett. A nem zetőrségi intézmény jó eszköz lesz a szabad­

ság fentartására, de m ost még nem felel meg a várakozásnak, m ert nem volt idő szervezésére. De azt is el kell m ondanom , hogy a í-2-ik honvéd zászlóalj, mely utolsó volt a szervezés­

ben, a legnagyobb elismerést érdemié, midőn a nem zetőrség futását b átran fedte. A történelem meg fogja m utatni, hogy a honvéd elnevezés dicsőségünkre fog szolgálni. A hadügym iniszter m aga fogja a hadsereget Schlick ellen vezérelni és ez nekünk fegyverszállitóként, fog szolgálni.» Ezen és még m ás p ár mondat, ugyan inkább a néptömeghez illett s inkább ahhoz is volt intézve, m int a képviselőházhoz. Továbbá még ezeket, is mon­

d o tta: Minden oldalról be akarn ak rekeszteni, hogy legyőz­

hessenek. Egy idegen országba nagyon könnyű betörni, m ert m indenütt nem lehet a határokon őröket felállítani, mivel ak­

kor egy millió honvédet kellene tartanunk. Hurbán, a császári papi ezredes (tót pártvezető volt, de ezredes soha sem lehetett.

A szerző) is betört Trencsénbe Budatinnél, de megverték és C saczaig futott. Ezért a veszélyt ne keveset.]ük, de ne is be­

csüljük túl. Ha azt látnám, hogy az ország védelmezése lehe­

27

t el len. nyilván bevallanám, lm mindjárt a legnagyobb gyalazat érne is. Csak kitartásra van szükségünk ás a győzelem a mienk.

A korm ánybiztosok a viszonyok altal szükségesekké lettek, mert a rendes igazgatási rendszabályok nem elegendők és rendkívüli intézkedések váltak szükségesekké. A (első lab o r­

ban is többen vannak, de ők nem sokára vissza fognak jönni, Csányit kivéve, ki iránt, a, legnagyobb tisztelettel viseltetem (Éljen) és a kinek a hadseregnél az ország politikai irányát, kell képviselni.

Most nem kell a kormányt megtámadni. Ha nem felel meg feladatának, válasszon a ház m ást.; mi szívesen visz- szalépünk. Most összetartás szükséges, .leiszavunk legyen az ellenség m egsem m isítése; csak akkor van idő a. vitatkozásra, v a j j o n m e n y e z e t e s v á g y s z a, I rn a s z é k e n üljön-e az elnök. Most nincs időnk egymás közti versengésre. Egyébiránt a. korm ány m ár dolgozik biztosai Icevesbilésén, mert én is kívánom, hogy a képviselők töm öttebb sorban legyenek jelen.

És m ost még egy kérésem van. Igen rossz szolgálatot tesznek a hazának azok, kik most. érdekharezokat okoznak és bizo­

nyos legelői kérdésekkel ingerük az embert. A g y ő z e l e m u t á n m i n d e z r e n d e z t e l n i f og. Most azonban a had­

sereg javításáról kell gondoskodnunk. Zászlóaljakat kell föl­

áll i tanunk.*

Ezután a felsőház jegyzőkönyve olvastatott föl, mely sze­

rint. a nemzetgyűlés jav aslata elfogadtatott s küldöttség vá­

lasztatott annak m egvizsgálására, v á j j o n m e g v a n - e a k o r o n a ? A főrendek is választottak küldötteket és csak azt kérik, hogy m iután a szekrény kulcsa, melyben a korona és az ország kincsei őriztetnek, hiányzik és a szekrényt föl kell törni, előbb egy m ás szekrény készíttessék, melyben az ország kincsei eltétethetnek. (Álalános kaczaj és felkiáltás : Javaslatba kellene hoznunk, hogy az uj szekrénybe külön fiókok legyenek és ezekben a m ágnások történetileg nevezetes ezopfjait erek­

lyékként. tegyük el.)

A fennebbi országgyűlési tárgyalást nem akartuk félbe

szakasztani, és most hozzuk föl azt a nyilatkozatot, melyet a