(Auszug des ung. Aufnahmsberichtes 1925— 1928.) V on D r. K . R o t h von T e 1 e g d.
A m Südwestrand des Vertes-Gebirges lässt sich das Mitteleozän in der vom M orer Antal-Berg bekannten, kohlen führenden Ausbildung, jedoch in vereinfachter Form bis zum T a l von Puszta Köhanyas v e rfo l
gen. Es tauchen hier einige aus Dachsteinkalk bestehende Schollen des Grundgebirges empor, die unm ittelbar von jener Ostreen führenden Bank überlagert werden, welche im P ro fil von M oor die brackische Fornaer Schichtenserie nach oben abschliesst. D ie eozänen Bildungen nehmen hier auf einer von der Erosion eben erst aufgeschlossenen Stufe Platz und treten m it der Hauptmasse des Grundgebirges (meist obertriassischer H aup td o lo m it) an Verwerfungen entlang im Berührung. D er erste V o r- stoss des mitteleozänen Meeres w ar in der Südhälfte des Vertes-Gebirges auf kleine Backen beschränkt, eine weitere, allgemeine Transgression hatte dann die Entstehung der Zone des allgemein verbreiteten H a u p t- nummulinenkalkes zur Folge.
In diesen Jahren begann ich in der Gegend von Z irc das detaillierte Studium des am N o rd ra n d des Bakony-Gebirges in grösserer Ausdehnung bekannten jüngeren Mesozoikums (Jura- und Kreidebildungen). Bezüglich der am Lökuter Kavas-Berg kennen gelernten Schichtenfolge gewann ich den Eindruck, dass in derselben die ganze, ununterbrochene Jura-Serie bis inklusive T ith o n vertreten ist. In einem Steinbruch des Z ircer Pint£r- Berges konnte die Cephalopoden-Fazies der unteren Kreide nachgewiesen werden. Bedeutende orogene Vorgänge spielten sich nach der Ablagerung der Kreidesedimente, jedoch v o r der mitteleozänen Transgression ab. 15
15 id. L ö c z y L.: A Balaton körny£kenek geolögiai kipzddm cnyei stb. pag. 36.
126 ROTH V . TELEGD
Für den hierbei entstandenen Gebirgsbau sind besonders die horizontalen Verschiebungen bezeichnend.
D etaillierte Untersuchungen führte ich auch noch in den m itte l
eozänen Bildungen des nördlichen Bakony-Gebirges, namentlich im Kohlenrevier von Kisgyon-Inotapuszta und in dessen Fortsetzung gegen W eim-Puszta— Z irc, sowie auch in der Umgebung von Isztim £r, G ut- tamäsi und Fehervarcsurgö durch. A n der zuletzt genannten Stelle reichte die alttertiäre Sedimentbildung in das untere Oligozän hinüber. In der Gegend der Ortschaften Dudar, Oszlop und Csesznek ist das m ittlere und obere Eozän in der Fazies des Hauptnumm ulinenkalkes ausgebildet und lie fe rt ein ausgezeichnetes B ild über den im Vergleich zur kretazeischen Orogenese viel geringeren Massstab der nacheozänen Bewegungen.
(Geol. Kartenskizze im ting. T ext, pag. 119.)
irta : R a k u s z G y u 1 a dr.
(Jelentes az 1928. evi felv£telról.)
Baro N o p c s a F e r e n c dr. igazgató u r karbon m unkaim befe- jezese u ta n ra az erdelyi gosau-koviiletek feldolgozasat tiizte k i fel- adatomul. M iv e l ez a teriilet ma be nem jarható, idei felvetelem celjaul a dunantuli felsokreta kepzodmenyek tanulmanyozasat es kovuleteinek begyujteset jelolte ki.
A bakonyi felsokreta stratigrafiajava l ujabban id. L ó c z y L a j o s dr. foglalkozo tt reszletesebben balatoni monografiajaban (1913), A jka kornyeket R o z l o z s n i k P a l i s tanulm anyozta az utóbbi evekben (£ v i Jel. 1920— 1923). A tulajdonkeppeni Bakonyra yonatkozólag T a e g e r H e n r i k d r . felveteli jelentese (E vi Jel. 1914.) tajekoztat a felsokretakori kepzodmenyek kifejlódeserol. Óslenytanilag tulajdon- keppen csak az ajkai szensorozat faunaja k e riilt addig feldolgozasra.
( T a u s c h 1886, O p p e n h e i m 1892.)
Tanulm anyaim at a legjobban ismert es legvaltozatosabbnak mond- ható ajkai felsokreta vizsgalataval kezdtem, m ajd Siimeg kornyeken fo lyta tta m . A z eszaki Bakonyban Polany, Bakonyjdkó, Tapolcafo, Papa- kovacsi, Dobronte, Homokbodoge es Ugod kornyeket jartam be. Azon- k iv iil az alsókreta fóbb szintjeinek mtgismerese celjaból t e 1 e g d i R o t h K a r o l y dr. fógeológus u r vezetese m ellett a zirci medenceben vegeztem nehany kiranduldst.
A felsokreta kepzodmenyek szetszórt vo lta es eleg nagy kiterjedese m ia tt bejarasaim csak atnezetes jelleguek lehettek es meg nem is terjed- bettek k i az osszes elofordulasok megtekintesere sem.
A felsokreta m indeniitt diszkordansan telepiil a felsotriasz (dolom it es dachsteini meszko) vagy alsókreta (A jk a kornyeki urgon meszkovek) kózeteire, helyenkent meg egy bauxit-szint is kózbeekelodik (A jk a es Jako videken). Legalsó tagja A jk a n a koviiletdiis, jólism ert szensorozat,
melyet ma R o z l o z s n i k szerint a senonba sorolunk. Homokbödögc hataraban ennek a i a e g e r altal em litett felig sosvizi agyag felel meg, melynek egy toväbbi fäciesvältozatära az öregsednek egyik a Durrogós- tetorol lejövö mellekvölgyeben akadtam H a d ra x o n -i tartalm azó marga kepeben. Sümeg környeken ennek az also szintnek valdszinuleg az J927- ben a püspöki magtär m eliert vegzett furäsban eiert szenes pala es agyag felel meg.
Erre a sorozatra egy margas (gyakran Gryphea-k a t tartalm azó) retegcsoport következik, mely Bakonyjäko környeken eri el legnagyobb vastagsägät. Petrografiailag ez normalis märgäbol, gumós es agyagmärgä- ból, valam int margas meszköböl a ll es egy-ket lelöhely kivetelevel kövti- letekben meglehetösen szegeny.
Valoszinünek ke il tartanom , hogy az eszaki Bakonyban e sorozat legalsó tagjai b ra k k v iz i csoporttal egyidösek, vagyis annak nyilttengeri facieset kepviselik. T a e g e r ugyan ugyanezt a szerepet egy also H y p - purit-meszköretegnek szanta, de ez utóbbi felteves helyessegeröl meg nem a lit módomban meggyözödni, in e rt az e tekintetben legerdekesebbnek igerkezo terület — a tapolcaföi Tevelhegy környeke — felveteli idöm alatt tiizersegi gyakorlatok m ia tt le v o lt zarva.
A margacsoportra H yppurit-m eszko települ egynemü kifejlödesben es nagy vastagsägban. M in d e n ü tt sok kövületet tartalm az, melyek azon- ban igen nehezen gyüjthetok; eddig szamos H y p p u rit-töredeken k iv ü l csak Jako közeleben ke rü lt k i beiöle emlitesremeltó ko ra li, kagyló es csiga-maradvany. A csabrendeki Csucsoshegy D N y - i oldalan e meszkö egy ujabb, szinten valtozatosabb faunat tartalm azó elöfordulasdra akadtam.
Id . L ó c z y a sümegi Hyppurites-meszet az ajkaina.1 fiatalabbnak tartja, ezzel szemben valoszinunek velem, hogy a Bakonyban csak egy H yppurites-szintet ke il felvennünk. Ez persze csak a fauna feldolgozósa utan lesz majd eldönthetö.
A H yppurit-m eszko felett egy ujabb margas-meszes retegsor követ
kezik, melyre sztratigrafiai hezag utan mär az eocen települ. A jk ä n ez a felsö sorozat teljesen h iänyzik, o tt a H yppurit-m eszko nines is tip ik u - san kifejlodve (csak a esekuti Györhegyen), a margas szónfedu sorozatra Lutetien Nummulinäs-meszek következnek.
Legvastagabb ez a margas meszkö esoport (es valoszinüleg a H y p purit-meszko is) Sümeg környeken, viszont legegyhangubb es kövületek- ben legszegenyebb. Jellemzö kövületei a ritk a Inoceramus-ok, melyek ebben a esoportban Tapolcafö k ö rü l is megtalalhatók.
A z utóbbi területen valtozatosabb a fedüesoport kialakuläsa: az
1 2 8 RAKUSZ
Inoceramus-märgak mellett gumös es lemezes korallos meszkövekie is akadunk. T a e g e r az utobbit kövületmentesnek mondja, de az üjabb feltärasokban szep fauna ke rü lt k i beiöle. A fedücsoport tektonikailag erösen összetöredezett területen van feltarva Tapolcafö kö rü l, pontosabb vizsgalata r^szletesebb tanulm änyt igenyel.
A bakonyi felsökreta tanulmänyozäsära a julius i8 - td l szeptember 2-ig terjedö idöközt fo rdithatta m . A z Igazgatösäg utasitäsära azutän a Deutsche Geol. Ges. becsi diesem es alpesi kirandulasain, m ajd pedig a Paläontologentag budapesti diesem es dunäntüli kirandulasain vettern r£szt.
BEITRÄGE