(Jetantes az 192J— 1928. évi felvételckrôl.) Îrta : H o r u s i t z k y H e n r i k .
A z 192j . évben G y ô r v d rm e g y é b ô l m d r S o p ro n v d rm e g y e teriiletére léptem at és keleten megkezdve a felvételeket, nyugat fêlé haladtam.
Évente alig egy-egy honap a llo tt rendelkezésemre. A hullamos területen keresztül vagva, Sopron kôrnyékét éppen csak megkczdtem, m iért is a soproni hegységrol csak a jôvô évi jelentésemben szólok részletesebben.
Sopron közvetlen kôrnyékérôl, egészen röviden, csak a kovetkezôket akarom i t t megrögziteni
Sopron kôrnyéke az osztrâk hataron fekszik és az it t elterülô egyes kozetek a w ieni medence kôzeteinek m integy folytatasàt képezik. Fôleg a bddeni agyagnak a magyar földre valo atterjedését lehet it t megfigyelni, ami megfelel a szakemberek kö zö tt altalànossagban uralkodó azon felfo- gasnak, hogy Sopron kôrnyéke a w ieni medence tartozéka. H a azonban a viszonyokat pontosan atvizsgaljuk, arra az eredményre jutunk, bogy a k i s s o p r o n i m e d e n c e a K i s M a g y a r A l f ö l d e g y i k ö b 1 e, amely ahhoz hasonlóan pannoniai és levantei kôzetekkel is tel van töltve és csak széleit hatéroljak tengerparti üledékek: a szarmata és mediterran emeletek mészkôves és kavicsos kôzetei. A soproni öböl nyu- gati részén fordul csak elô a felsômediterran koru badeni agyag. A z egész területbôl azutan a gneisz és kristalyos palaféleségek emelkednek k i. E ttô l nyugatra, az É K — D N v iranyu két fôtôrési vonalon belül hńzódó hegy- vonulatban ta la lju k meg a két medence k ô zti hatârt, még pedig a K is- K arpatok, a Lajta-hegység és a S tajer-A lpok kiagazasaiból szârmazô, meg- szakitott hegyvonulatnak a vizvalasztôjaban.
Eszerint a V u 1 k a-p a t a k , a R é p c e - és a z J k v a- f o 1 y ó k e g é s z v i z g y ü j t ô t e r i i l e t e a K i s M a g y a r A l f ö l d t a r tozéka. A „C iv ita s Fidelissima“ huségét csak alatamasztom, am ikor azt
102 HORUSITZKY
bizonyítom , hogy Sopron kornyéke geológiai és hidrológiai, valaminc geográfiai alapon is m a g y a r f 6 1 d. E rro l bóvebben az 1929— 1930.
évi jelentéseimben fogok szólani.
A Fertó-tótól keletre, a Kis M a g y a r-A lfo ld belseje felé, az egész v i- déken a pannóniai rétegck szerepelnek alapkozet gyanánt, amelyek, bár hullámosan települnek, mégis igen sok, tobb irányú torés is konstatálható bennük, amely torési vonalak a terüietet sakktáblaszeruen tagolják. A hul- lámos település kelet felé süllyed és ehhez a süllyedéshez igazodnak az artézi kutak mélységei (33— 460 meter), valam int a geotermikus grádiens változásai is, mely utóbbi kelet felé fokozatosan nagyobbodik, úgyhogy nyugaton a grádiens a normálisnál ióva! kisebb (19— 20 meter), míg a R ába-folyó kornyékén már normális (26— 30 meter). E zt b izo n yítjá k a Ferto-tó partján kibuggyanó savanyú- és édesvizíí források is, va la m in t a kénes k u ta k vizei, amelyek valamennyien a vidék átlagos homérsékleténé!
valam ivel melegebbek (12— 14 C fokosak).1
A p a n n ó n i a i r é t e g s o r o z a t kemény, plasztikus, sárgás, majd szürkés-kékes agyagból, finom , aránylag sok csillám pikkelyt ta rta l- mazó, szürkés hom okból, hom okkopadokból és kavicsos üledékek'ból áll, amely utóbbia k i t t a pannon lcgfiatalabb kózetét képviselik. Ez nem csak a fúrási m in tá kb ó l, hanem a feltárásokban is konstatálható, ahol a kózetek egyes dom boldalakon és mesterségesen kiásott gódrokben k e riil- nek napfényre.
Egyes dom btetókon is pannon-kózetek képezik a felszínt, ahol ezek- nek málladéka kilú g z o tt, erdei típúsú te rm o ta la jt alkot, m elyet még ma is túlnyom óan erdók borítanak. Ezeket a k ilú g z o tt talajokat mészhiány és aránylag nagyobb vastartalom jellem zi, am iért is a k o tó tte b b talaj- típüsokhoz tartoznak. A z esóvíz sokszor hosszabb ideig megáll itt, kíiló - nosen a laposabb mélyedményekben.
A l e v a n t e i k o r ú k o z e t e k e t a z artézi kútfúrási m inták alapján a pannóniainál lazább, sárgás agyag és loszszeru, finom homok- fa jtá k képviselik, amlelyekben elszórtan kavicsnyom ok is észlelhetók.
A sorozat i t t megállapítható vastagsága 40— 130 meter. Ebból is tobb artézi k ú t n ye ri vizét. A felszínen elterjedó le va n tiku m o t az Ik v a folyró m indkét partían elterüló magaslaton, azaz a terraszokon egészen a Répce io ly ó ig húzódó kavicsos kózet képviseli, amelynek talaja ugyancsak az erdei zona talajféleségeihez ta rto z ik . A talaj erosen vasrozsdás.
A levantei rétegcsoport it t általában nem nagyon vastag. Feküje vizet át
1 Lásd: Sopron vármegye Csornai és K apuvári járásának artézi kútjai, a M. K ir.
Fóldtani Intézet kiadványa, 1929.
nein bocsatö pannon üledek. A kavicsot nagyon sok h e lyü tt binyasszak es foleg utak kövezesere hasznäljak. A sekely gödrök aljan m in d e n ü tt pannon agyag talälhatö, melyen a talajviz megäll.
A p l e i s z t o c e n k o r b ö l it t kavicsos- es homokos kepzod- menyeket es löszfelesegeket ismerünk.
A kavics reszint folyöterraszokat, reszint törm e le kku p o ka t alkot.
Tisztabb kavics csupän gödrökben vagy egyes partokon van feltarva, de altalaban ez a kavicsos fo ly a m i hordalek o tt is crösen agyagos.
A pleisztocen kavicsos hordalek is taplal artezi kutakat, melyeknek melysege 50— 124 meter es vizeik hömerseklete 12— 14 C fo k k ö z ö tt valtakozik. A pleisztocen kom plexus összvastagsaga az eddigi megfigye- lesek alapjan 50— 150 meter.
Ez a kavicsos folyö h o rd a le k hornok- es agyaglencsekkel valtakozva települ. Feltalaja elszörtan kavicsos, lazabb termeszetu, barna, homokos agyag, amely a mezdsegi talajfelekhez ta rto zik. A retegsor elterjedeset a Räba es Repce fo ly ö k között, eszaki lejtessel, 127— 117 meternyire a tenger szinc felett figyeltcm meg. A törm elekkup deli resze meg fel- vetelre szorul.
A masodik elterjedtebb pleisztocen közet a hom ok, amely reszint E N y — D K - i vonulatokban h iizödik, reszint a Fertö-tö menten par- tokat alkot, de legnagyobbreszt homokbuckak alakjaban fo rd u l elo. Leg- tö b b n yire holocen területböl emelkedik fci a h om ok es aszerint, hogy rrtagasabb-e az ille tö hom okbucka, vagy alig eszrevehetö terszini k iilö n b - seget m utat, humuszmentes, vagy humuszos term ötalajt szolgaltat.
Meszet m indakettöben lehet konstatalni. Tehat a helyi körülm enyek szerint lazabb vagy kö tö tte b b mezosegi feltalaj fo rd u l eld a särga hom ok altalajon. H elyenkent a h o m o k oly fin o m szemcseju, hogy az homokos lösznek veheto, amelynek feltalaja barna, kisse humuszos es meszes välyog.
A z a l l u v i u m csupan a melyedmenyekben, laposokban es a v ö l- gyekben fo rd u l elo. Ide ta rto z ik a F e rto -tö es annak a folytatasa: a H a n - sag. A Ferto-tö feneke hol kavicsos, hol a kö rn ye kro l b e fu jt meszes es sös talajnemekkel van feltöltve, ami azutan vagy erosen meszes, vagy szikes iszapot ad. Ez okozza a v iz helyenkent valtozö kem iai összetete- let is. A holocen kepzddmeny a tö feneken nagyon csekely vastagsagu, közvetlenül alatta pannon kepzodmenyek fo rd u ln a k elo.
A F e r t o -t ö v i z i n g a d o z a s a i r a vonatkozölag keil i t t meg valam it leszögeznem, am it az 1902-ben k ik ü ld ö tt bizottsag annakidejen figyelmen k iv ü ! hagyott. Ez pedig az, hogy a Ferto-tö idoszakonkent keletrdl kap nagyobb vizmennyiseget, azaz a Hansag felol. O lyankor
104 HORUS1TZKY
tö rte n ik ez, a m iko r az o tt összegyülendö vizek lefolyasa megakad, vagyis, am ikor az o tt levö vizeket a Duna vize visszaszoritja s talajviz- kent nyugatra tereli. Ez a vizmennyiseg idöszakonkent, a Duna vizallasa es a csapadek megoszläsa szerint valtozo. Ennek a szabalyozasa azonban nem kivih e te tle n .2
Visszaterve a holocen lerakodasokra — amelyek i t t altalaban m in - d e n iitt igen vekonyäk — eloször a Hansäg tozeget ke ll megemlitenem, amely et k i is term elnek, söt a kibanyaszott helyeken miezögazdasagi riövenyeket is termelnek, amennyiben azt a v i s s z a s z o r i t o t t t a l a j v i z nem akadalyozza meg. A környeken a tozeget fekete lap- fö ld helyettesiti, amely kom plexusnak a retegzeset figyelm en k iv iil hagyni nem szabad. A z altalanos szelveny a következo:
i . Szürkes fekete lä p fö ld : a m ostani term dtalaj, z. sziirkes, foltos agyag, az ugynevezett csapófold, 3. also, barnas-fekete läpföld, ó holocen- ko ru , 4. vasrozsdas, foltos, keinenyebb agyag, azutan köve tke zik j . a kavicsos, agyagos, vastagabb pleisztocenkoru folyam hordalek, amely kozę m egint k e t barna agyagreteg települ. Vegeredmenyben tehat negy bar- nas reteg fo rd u l i t t eló, amelyek bizonyos klim avaltozasra utalnak. Ezek a klim a tiku s valtozasok megfelelnek a ket interglacialis idoszaknak, am it a G yo r környeken Mtható nagy vandorkövek is bizonyitanak, amelyek glacialis tevekenysegre mlutatnak.3 A kavicsos reteg felso resze tehat a felso pleisztocenhez ta rto zik, amely mar az óholocenba benyuló poszt- glacialis idöszakkal vegzodik. A posztglacialis idoszak vegen egy sziirkes, vasrozsdas, foltos agyag iilepedett le, amire azutan a fe lü lrö l szam itott masodik barnas-fekete läpföld következett, am elyböl a c s o r n a i k ö - k o r i n u c l e u s k e rü lt elö. Ennek a kora a posztglacialis idöszak vegere, vagyis az also holooenba tehctö. A sztratigrafiai viszonyok sze
r in t a csornai nucleus az alsó holocenba ta rto z ik , ami megfelel a poszt
glacialis, erdei idöszaknak, illetve az A zylie n emeletnek.4
Hasonló korbeli öseink le p a ttin to tt koszerszamaira akadtam Bö- sarkanytól eszakra, a csatornan tu l, a Szałas nevezetu hom okbuckan,
2 Läsd: S z o n t a g h T . dr., M a r o s y P., A s b ó t h B. es H o r u s i t z k y H .:
A Fcrto-t.ó geológiai es mezogazdasdgi viszonyainak tanulmanyozäsara k ik ü ld ö tt bizottsäg jelentese, egy tdrkeppel, 1— 69. oldal. A Földmivelesügyi M iniszterium k i- addsa. 1903.
3 A G yö ri ip ar- es hajózócsatorna geológiai szelvenye. A m. k ir. Földtani Inte- zet K vi jelentese 1916-ról, 619— 627. old.
4 Ldsd: A csornai ko ko ri lelet, egy melleklettel. Em lekkönyv gró f A p p o n y i A b e r tnek, m in t a Szent Istvan Akademia elnökenek születese So. evfordulója emle- kezetere. K ia d ja a Szent Istvan Akademia, 55— 62. old.
12 1 meter magas ponton és ilyenek Koronezó kornyékéról és a G yór- szemerei kavicsbányából is ismeretesek.
A 1 á p f o 1 d ¡gen buja term ótalaj és kello kezelés m ellett bó termést szolgáltat. Figyelmeztetnem ke ll azonban az érdekelteket már most, hogy ennek a lápfoldnek nagy hajlama van az elszikesedésre, ami a víz lecsapolása kovetkeztében csak gyorsulni fog. A lecsapolás után gondoskodni kellene arról, hogy a te riile t megfeleló ontozéshez jusson, am-íg még nem késó.
A fekete lápfolddel fedett területek m ellett, a kissé magasabb része- ken szárazabb, humuszos, hom okos agyag fekszik, amely mezógazdasagi szempontból a leghálásabb foldek kozé ta rto z ik . A talajvíz i t t mélyeb- ben van, de nem o ly mélyen, hogy a novények gyokerei el ne érhetnék.
Kisebb elterjedésú talajféleség e vidéken az o n t é s f o 1 d, piszkos sarga, laza, vályogszeru féítalajjal, amely a Répce-folyó volgyének maga
sabb részeit borítja. Ez a k 'k o r keletkezett, a m iko r a Hanság a Répce iszapos vizé t be nem fogadhatta és az iszapot az áradmányos teriilete- ken lerakni kényszerítette. Ez is igen jó minóségu term ófóld, amely kelló mennyiségu meszet is tartalm az. Humuszban elég szegény.
A vblgyeket m ár nem b o rítjá k egyontetu talajok. T ó b b n yire hum u
szos és változó mészmennyiséggel bíró, homokos agyagot szolgáltatnak, amelynek tú ln y o m ó része rét és legelo. A volgyek altalaja a ko rn yé k kózeteinek felel meg. G yakoriak e volgyekben kisebb-nagyobb mélyed- m!ények, amlelyek vagy nádasokat, vagy idoszakos mocsarakat alkotnak.
Meg kell még végül emlékeznem a Fertorákos és Fertomeggyes hatá- rán (jelenlegi országhatár) levo M y t h r a s b a r l a n g r ó l , amely a lajtamészkóbe vésett, korülbelül négy meter átmérojü m e s t e r s é g e s ii r e g, részben k i is van falazva és három ajtószeríi nyílással bír. Igaz, hogy M y th rá t barlangokban a perzsák im ádták, de valószínü, hogy c vidéken a róm aiak is kovették példájukat és ez az üreg it t a rómaiak- nak szolgált M ythra-szentélyiil.
Nagyobb mennyiségu, torténelm i idókból származó cserepekre akadtam V itn y é d kozség és a hasonló nevü m ajor k o z o tt, valam int Esz- terháza kozségtol északra az U fk o n nevu dom bon (121 meter az A dria felett), ahol jelenleg Esterházy M ikló s herceg sírhantja áll.
106 HORUSITZKY
GEOLOGISCHES UND A6R0GE0L0GISCHES ANTLITZ