• Nie Znaleziono Wyników

GEOLOGISCHE UND AGROGEOLOGISCHE NOTIZEN AUS DEM KOMITAT SOMOGY

(Auszug des ung. Aufnahmsberichtes 1925— 1928.;

V on I. von M a r o s .

Begangen w u rd e n d ie K a r te n b lä tte r 1 :2 5000 Z 19 K o l X V I I SO , Z 20 K o l X V I I N O , SW, SO, die sämtlich auf das H ügelland des Komitates Somogy entfallen.

Stratigraphie.

3 P 1 i o z ä n e (pannonische und levantinische) Ablagerungen bilden das unmittelbare Fundament des Gebietes, treten jedoch nu r an verein­

zelten Stellen zutage. A n der Landstrasse Simonfa— Bôszénfa ist ein plastischer T o n anzutreffen, der tro tz des Mangels jedwelcher Fossilien auf G rund seiner Lage und Beschaffenheit aller W ahrscheinlichkeit nach in die pannonische Stufe gehört. Pliozäner S a n d ist in der Sandgrube S-lich der O rtschaft Magyaregeres aufgeschlossen. E r ist m itte l- bis fein­

körnig und zeigt diskordant parallele S truktur. D a er keinerlei Versteine­

rungen enthält, lässt es sich n icht entscheiden, ob er in die pannonische oder in die levantinische Stufe gehört.

P l e i s t o z ä n e. Ablagerungen: Löss und Sand. D er L ö s s bedeckt den weitaus grössten T e il des Gebietes. Im Liegenden des typischen Lös­

ses ist überall der durch Sand- und feinkörnige Schotter-Zwischenlagen charakterisierte, geschichtete „T allöss“ anzutreffen, der besonders bei der Belegi-Mühle gut aufgeschlossen ist. E r bildet einen Übergang von den pleistozänen Ablagerungen in den Löss und spricht dafür, dass das feuch­

tere K lim a des Pliozäns vom Steppen-Klima des Pleistozäns nicht p lö tz ­ lich abgelöst wurde.

Im typischen Löss sind vielerorts i — 3 Zwischenlagen von braunem Lehm anzutreffen, die sich kaum anders, als fossile Anreicherungs-(B-) H orizonte einstiger W aldböden deuten lassen. Dies spricht fü r zeitweise

11

JELENTÊS — BERICHT 1925— 1928 161

162 MAROS

Änderungen des Klim as, die den r — 3-mal wiederholten Wchsel der Step­

pen- und W aldwegetation zur Folge hatten.

Zwischen den Lössrücken von M arcali und Somogyvär, sowie in der Fortsetzung des „B ajom i N agy H o m o k“ (Grosses Sandgebiet von Bajom) ist das Gelände in breitem Streifen s a n d i g . (Besonders typisch N -lic h von der O rtschaft Kutas.)

Das M aterial der sandigen Gebiete wurde stellenweise vom Wasser aus den pliozänen Sedimenten herbeigeführt. D ie Ablagerung desselben erfolgte — wie erwähnt — stellenweise m it dem Löss abwechselnd. H ie r und da erlangte es das Übergewicht und verlieh dem Gebiet einen san­

digen Charakter.

D ie ausgedehnteren Sandgebiete haben jedoch eine andere E n tw ic k ­ lungsgeschichte. H ie r blieben die sandigen Ablagerungen des Pliozäns ohne Lössdecke, so dass sie der W in d angreifen und umlagern konnte.

In das H o l o z ä n gehören der bewegliche und v o r kurzem gebun­

dene F l u g s a n d , ferner die a l l u v i a l e n S e d i m e n t e der Täler.

D ie letzteren sind o ft tonig, w eil die Niederschlagswässer von den Hängen das feine M aterial am leichtesten herabschwemmen, das sich dann in den Vertiefungen anhäufen kann. In kleinem Massstab ist dieser Vorgang an solchen Stellen gut zu beobachten, w o Feldwege ein welliges Gelände durchqueren. A m H ügel zeigen diese Wege das rein gewaschene P ro fil des Bodens und Untergrundes, an den tiefen Stellen aber liegt humöser Lehm. In den Tälern gelangte vielerorts typischer Wiesenton zur Aus­

bildung.

T ektonik.

In Ermangelung tiefgreifender Aufschlüsse ist man bei einfacher Feldarbeit in Bezug auf die T e k to n ik viel mehr auf Folgerungen, denn auf unm ittelbare Beobachtungen angewiesen. Unverkennbare Fingerzeige lie fe rt der L a u f der oberflächlichen Gewässer. In meinem Bericht über 1920— 1924 erwähne ich die vom Bach bei der O rtschaft Gadany um ­ flossene Brachyantiklinale.

A u f dem gegenwärtigen Gebiet fä llt es auf, dass bei der O rtschaft M arcali die von N gegen S ziehenden T äler v o r ihrer Einmündung in die gegen den Balaton-See abfliessende „Berek“ -Depression sich gegen O, N O , ja sogar N wenden. Als symmetrisches Gegenstück biegt sich der letzte kurze A bschnitt der bei Somogyvär von N gegen S ziehenden T ä le r hakenförm ig gegen N W um. Ich erkläre diese Erscheinung da­

durch, dass das Wassersystem des Balaton-Sees am Ende des Pliozäns über die heutigen „Berek“ -Depressionen noch gegen S abfloss. Später

sank das Gebiet im N , wodurch dann in den Berek-Depressionen eine Wasserscheide entstand. Seither fliessen die hierher gravitierenden Wäs­

ser bereits in den Balaton-See ab, und die Mündungen der Seitentäler wendeten sich in die neue Richtung.

Gewisse Anzeichen deuten auf rezente tektonische Bewegungen hin.

Ich habe in meinem letzten Bericht (1920— 1924) erwähnt, dass in der Gegend der Ortschaften M arcali und Kethely die Erosion rapid rück­

wärts schreitet, wobei sich in die flachen Talsohlen neue Betten hinein­

schneiden, so dass hübsche Miniaturterrassen entstehen. Demgegenüber sind die Lössgräben im jetzt begangenen Gebiet veraltet, ihre U fe r sind bewachsen, die Talsohlen flach, ohne eingeschnittene Betten. A n einer Stelle, wo die um 1900 aufgenommene topographische K arte einen mehrere m tiefen, steilwandigen Wasserriss verzeichnet, befindet sich heute eine fla c h e , m it dem M aschinenpflug bearbeitete M ulde, was bei energischer Erosion w ohl nicht möglich wäre. In solchen veralteten Geländen arbeitet der menschliche Verkehr energischer, wie die fliessen­

den Wässer, so dass Lösswände nicht in den Tälern, sondern in den H o h l­

wegen anzutreffen sind.

D ie Tatsache, dass die Erosion in zwei benachbarten Gebieten m it ähnlichem R elief hier lebhaft, d o rt v e rfla u t ist, kann nicht durch k lim a ­ tische Unterschiede, sondern nur dadurch e rklä rt werden, dass das Gebiet im ersteren F a ll unlängst gehoben wurde, oder noch immer in Hebung begriffen ist, im anderen stagniert oder sinkt. Ich erwarte m it Interesse, wie w eit bei der K o n tro lle des Vermessungsnetzes die Änderungen der Höhenkoten m it meinen Folgerungen übereinstimmen werden.

H andgreifliche Beweise der postpleistozänen Bewegungen liefern kleine, 1— 3 dm messende Verwerfungen, die stellenweise im Löss zu be­

obachten sind.

Das heutige A n tlitz des Geländes kam während und nach der A b la ­ gerung des Lösses zustande. Ü berall, wo im Liegenden des typischen Lösses der „Tallöss aufgeschlossen ist, liegen seine Schichten flacher, wie die heutigen Hänge. Hieraus fo lg t, dass das Gelände zur Z e it der Lössbildung erheblich flacher w ar, und erst später z. T . durch tektonische K rä fte , z. T . durch Wasser und W in d gegliedert wurde. D ie W irku n g des letzteren ist besonders in den Sandgebieten a u ffä llig , deren durch K leinform en gekennzeichnetes R elief auf der topographischen K arte sehr deutlich zum Ausdruck kommt.

V on den B o d e n a r t e n ist hier der W a l d b o d e n nur in den sehr reduzierten und leider noch immer abnehmenden W äldern anzu­

treffen. Der K u l t u r b o d e n besteht aus verschiedenen Gemischen der

164 MAROS

verschiedenen H orizonte des ehemaligen Waldbodens (meist des rö tlic h ­ braunen, eisenhaltigen, kalkfre ie n B- und des hellfarbigen, kalkreichen C-Horizontes) und zeigt die Tendenz sich in einen S t e p p e n b o d e n zu verwandeln, ö s tlic h von der O rtschaft Geszti enthält der braune Lehm des vormals bewaldeten Gebietes Eisenkonkretionen, was nach P. T r e i t z den Buchenwald ausschliesst.

In den feuchten Niederungen liegt W i e s e n l e h m , oder h u m u s ­ r e i c h e r Sand. Beide sind im trockenen Zustand aschgrau, im feuchten pechschwarz.

D ie fe u c h te n S te lle n w e rd e n d u rc h e in N e tz v o n K a n ä le n e n tw ä s ­ sert, die schm alen T ä le r v ie le ro rts in te rra s s e n fö rm ig ausgebildete F is c h ­ teiche u m g e s ta lte t.

(Jelentes az 1925— 1928. evi felvetelekrßl.) Irta : S ü m e g h y J ö z s e f dr.

Csanad es Csongräd varmegye területenek fö ld ta n i tanulm inyozasat meg az 1924. evben kezdtem el. A k k o r a M . K ir . Földtani Intezet Igaz- gatösaga Szeged es környekenek feldolgozasaval b iz o tt meg, megbizatä- som kesöbben k ite rje d t a ket varmegye egesz teriiletdre. A z 1928. evig összegyüjtött temerdek adatot meg nem tudtam minden tekintetben fel- dolgozni, emiatt most csak elözetes jelentes form ajäban foglalom össze a ket varmegye fö ld ta n i viszonyairol megrajzolhato kepet.

A felszini kepzödmenyek tanulmänyozasdn k iv ü l nagy sulyt helyez- tem a m elyfurasi adatok összegyüjtesere, hogy segitsegükkel a melyebb altalaj felepiteset is megismerhessük. n o o -n a l több artezi- es m ely- fiira tu k u t különfele fö ld ta n i vonatkozasu adathalmazatat sikerült összeszednem a ket varmegye es a hozzajuk csatlakozo Csonkatorontal- es A rad megyek területeröl. A több m in t 1100 m elyfuras közül azonban csak 75 olyan, amelynel a füräsi mintasorozat, avagy legalabb a furasi szelveny meg v o lt s 25 olyan, amelynel a retegtani csoportositashoz o ly- annyira szükseges faunäkbol is van valam i.

Ennek a 75, meg eddig nem ismertetett melyfurasnak anyagat azon­

ban csak reszben lehet felhaszndlni, m ert csak az ü. n. szarazmödszerrel fu rt, regebbi ku ta k közet- es fauna-anyaga mondhatö megbizhatonak, ilyen pedig aranylag kev^s akad. Ily e n körülm enyek k ö zö tt termeszetesen nem lehet varni, hogy az A lfö ld legsurubben összefurkalt területenek melyebb altalajviszonyairöl valaha is elfogadhatöbb kepet rajzolhassunk s vele az A lfö ld termeszeti eröinek fetarasa ügyet elöbbre vihessük. Saj- nos, ebben az esetben is csak az a lfö ld ! artezi kutakra vonatkozö vfzügyi rendelkezesek hiänyossagaira, azok tarthatatlansagära m utathatok re i.

Furasi m intakat, szelvenyekct a következö közsegekben gyüjtöttem : Szeged, Sövenyhaza, Sandorfalva, Kistelek, Tape, A lgyö, Deszk,

166 SUMEGHY

.Mindszent, Szoreg, Kiskundorozsma, Szentes, Csongrad, Hodmezovasar- hely, M ako, Földeak, Kiralyhegyes, N agylak, Mezöhegyes, Csanadpalota, Csanadapaca, Magyarbanhegyes, Almaskamaras, Kevermes, N agykam a- ras, Elek (Lököshaza), Mezökovacshäza, Reformatuskovacshaza, N agy- m ajlath, Nagyszentmiklos.

H a az ismert furasok eredmenyeit nehany hossz- es keresztszelveny- ben vizsgaljuk, eloször is ketseget kizarölag azt lebet m egallapitani, hogy területünk altalajaban fo ly o v iz i leraködasok valtakoznak ta v i üledekek- kel s hogy az egesz sorozat a legmelyebbre k e rü lt pannoniai retegektol fei a jelenkorig, azonos körülm enyek kö zö tt keletkezett. Tehat a feldolgo- zo tt terület altalajaban olyan a medenceresz belseje feie iranyulo törme- lekkupok egymas fö lö tt es egymassal keresztben allo retegei helyezkednek cl, amelyek a medenceresz ritm ikusan megismetlodö süllyedeseikor a v iz - tömegükben meg-meggyarapodö es üjulo allovizeket a süllyedest felvalto nyugalm i idoszakokban ismetelten fe ltö ltö tte k, illetve allando gyarapo- dasukkal a medence süllyedeset kiegyensulyoztak.

M elyfurasi szelvenyeimbol azt is m egallapithattam , hogy a medence süllyedesevel lepest ta rtö feltöltodes egvreszt a m integy 40 k m -n y i hatal- mas sugarii Maros-törm elekkup, masreszt a D unantulnak foleg keleti reszeböl idetorkolo — amannal egyenkent kisebb, de összefolyva szinten nagy kiterjedesti — több törm elekkup anyaganak felhalmozodasaval következett be. A z eilenk ezo iranyokbol egymasnak ütközo törmelek- kupok k ia la k ito tt vapajaban £ - i es D -i iranyböl is kerülhetett be ugyan hordalek, de ez m ar csak m in t jarulekos lerakodas foghato fei. A z, hogy a teriiletem altalaianak felepiteseben resztvevo s m elyfurasokkal meg at- iitö tt pannoniai-, levantei- es pleisztocen-ko.ru iiledekkomplexus a D unantul felol kiala ku lo es a Marosboi szarmazo törmelekkup-rendsze- rek erintkezö vonalaban, a mai Tisza-menten van a legnagyobb mely- segben, bizonyara nem veletlenen m ulott. Fel ke il teteleznem, hogy a mai Tiszanak a feldolgozott területre eso szakaszan mar a pannon ota olyan melyedes v o lt, amely allandoan maga feie ira n y ito tta a törm elekkupok anyagät. M e rt amig az idosebb pannoniai es levantei iiledekek a medence­

resz K - i es N y - i szegelyhegysegeinek labanal a felszinre is k iju tn a k , addig a Szegedtol a Hegyeshegysegig aranylag surun következo, 945 m melyseget is elerö m elyfiirasok közül csak a legkeletiebbekben: az aljosi meg a zabalci furasban lehetett a pannoniai retegek jelenletet a medence kitöltesekent m egallapitani.1

1 W o 1 f H .: Geologisch-geographische Skizze der niederungarischen Ebene. — Jahrbuch d. K . K . Gcol. R.-A ., 1867. B. 17. p. 535— 537.

Jelentoseg tekinteteben azonban ugylatszik, a Maros oriasi tbrmelek- kupjae a foszerep te riile tiin k m elyfurasokkal is fe lta rt altalajanak kiala- kitasaban. A Csongrad es Csanad megyek N y - i reszevel hataros a lfo ld i reszben lem elyitett furasok is hiven visszatiikrozik ugyan az altalaj tavas es tormelekkupos szarmazasat, de a D unantul felol kiala ku lo tormelek- kup-rendszerben elsosorban a pleisztocen torm elekkupokat ism erjiik, ami- lyenek pi. az Ercsi aljaban kezdodo, vagy a Szekszard— Paks felol D lv fele gravitalo torm elekkupok is. A Maros torm elekkupjanak kialakitasat s vele a csongrad— csanadi medenceresz feltoltodeset azonban mar a pannon ota kdvethetjiik.

A z osi Maros a pannoniai emelet idejeben lep k i a hegysegbol. E ttd l az idotol kezdve a medenceben szerteagazo torm elekkupjanak elorehala- ddsa kozben m ind jobban es jobban fe lto lto tte a medencereszt. De ezt a feltoltodest a medence ritm ikus mozgasa kovetkezteben ta vi iiledekek lerakodasa altal jellemzett, csendesebb iiledekkepzodesi szakaszok ta rk i- tottak. A torm elekkupbol szarmazo es ta vi eredesii iiledekek valtakoza- sabol epiilt fel vegiil a mai terszin.

A szobanforgo medencereszbc melyen benyulo vingai pannontabla- nak retegsoraban, a Hegyeshegyseg £ - i peremen, a felsdpannoniaj kep- zodmenycsoportban ismert kavicsos homok, konglomeratum, lignites homok es agyag vekonyabb-vastagabb retegeiben, valam int a fedojiikben tobb helyen kinyom ozott, levantei kavicstakaroban az osi Maros-torme- lekkup anyagat mar meg lehetett allapitan i. S a w i c z k i 300— 320 m abszolut magassagban talalta meg a pannonkoru osi Maros tormelek- legyezojenek csucsreszeit a Maros attores magas terraszai kozott.2 A felso- pannoniai retegek tormelekkupban valo leiilepedesi fo rm a it, a fe lto lto tt allovizek iiledekeit Csongrad es Csanad megyek altalajaban, Ajjostd!

nyugatra azonban mar nem tudtam kovetni. M elyfiirasaink — ugy lat- szik mar a feldolgozott teriilet keletibb reszeben is o ly sekelyek, taunaban annyira meddok, hogy nem alkalmasak a melybestillyedt pan­

noniai retegek kinyomozasara. Pedig a kunagotai 570, az egyik mezo- hegyesi furas 500 m melysegig tarta it t fel az altalajt.

A levantei retegek felszine Szeged es M ako ko zo tt ij o m k o riili melysegben van. Innen keletnek ugyan lassan emelkedik az alaphegyseg fele, de meg A ljosnal es Zabalcnal is, az A lfo ld peremehez egeszen kozel, vastag pleisztocen reteg boritja. A levantei retegek fekujet csak a zabalci

S a w i c z k i , L.: M orfolog iai kerdesek Erdelybcn. F old rajzi Kozlemenyek.

X X X V I I I . kotet, p. 317— 333. Budapest, 1910.

168 SÜMEGHY

es az aljosi melyfürasokban lehetett k£tsegtelenül megallapitani. Egysó- ges, nagyobb horizontalis kiterjedesü retegeket ebben a retegösszletben m£g kevesbbe talalunk. A M aros törm elekkupjanak csücsanal, illetßleg annak a vingai pannontdblan szetterlilt, magasabban fennakadt szdrny- reszen meg durva kavics a levantei emelet üledeke, am it a törm elekkup lejtöjen aprobbszemü kaviccsa, durva homokka s vegül finom iszappa felaprozva talalunk meg. O tt melyebbre es melyebbre ju t es agyagos ta vi üledekekkel valta ko zik. A szlavoniaiboz hasonló also-, közepso- es felso alemeletet a levantei retegösszletben m egallapitani nem lehet. Faunaja nem ta v i, inkabb folyovizhez k o tö tt elemekbol tevodik össze. Ebben a tekintetben össze se hasonlitható a szlavoniai hasonló k o n i ta vi faunakkal.

A feldolgozott terület pleisztocen retegeinek szarmazasa a pannoniai es a levantei korüakkal azonos. Agyagos es homokos retegek szabalyos valtakozäsa ismerhetó fei ebben a retegkomplexusban is s azok is foleg az osi Maros törm elekkupjanak iiledekei, illetöleg ta v i eredesü üledekek.

Ebben a retegösszletben a faunak alapjan meg lehetett különböztetni az alsóbb es a felsobb tagot. A z inkabb fo ly o v iz i es folyóm enti, hajdam mocsarakat lako faunak a komplexus tulnyom ó reszeben felso pleisz­

tocen jelleguek. Csak a Maros— Tisza szögletben talalunk nehany mely- furasban io o —i j o m kö zö tt idosebb ple:sztocenre is utalo fajokat.

A z alsópleisztocen retegek területünknek csak a szegelyhegysegekkel hataros reszen ju tn a k a felszinre, m in t a levantei koru kavicsoktol nehe- zen szetvalaszthato oriaskavicsok, durva hom okok es agyagos üledekek.

Egyebütt a felsöpleisztocen üledeksor b oritja, melynek vastagsaga a medenceresz tiszamenti tajekan m integy io o m-re becsülheto.

A medence nyugati reszeben melyebbre ke rü lt felso pleisztocen-koru retegösszlet szarmazasa petrografia i tekintetben teljesen azonos az alatta elterülo idosebb üledekekkel. Felso reszeben, közvetlenül a legfelso pleisz- tocent kepviselo lösztakaro alatt, az alaphegyseg közeleben meg kavics- ból all, a medence belseje feie haladva, föleg durva homokból alló, egy- seges reteget talalunk, m ely 5— 15 m vastagsaggal a lösztakaro alatt m indenütt megvan. Anyagaból k e rü lt k i a M aros— Tisza szögletben sorakozó p a rti dünek homokja is. Kevermes, Elek tajekan pedig csupa- szon, takaró nelkül a ll k in t, nagyobb foltban. Feküje az alaphegyseg labandl baberces agyag, beljebb pedig lösz. A lösz a vingai pannon—

levantei tablan s a Hegyes N y - i meredek oldalaic fedo baberces agya- gon meg v a lo d i lösz. A valodi löszhöz közelallo löszfeleseg b o ritja a vingai tabla területünkre, M akó— Mezohegyes es Pecska közen csücs- szerüen beugró vegzodeset is. Egyebütt a lösz is epp ugy resztvett a

Maros tonnelekkupjanak kialakitasaban, illetoleg annak vegso elsinutd- saban, m in t akar a nalanal idosebb, eddig targyalt iiledekek.

A Maros torm elekkupjarol sugarasan szetfuto vizfolyasok a maga- sabb reszek valodi loszet atmostak a melyebb, v iz ja rta , mocsaras teriile- tekre, a Tisza melyebb vonala fele. Ez az atmosas masod- s harmadlago- san is bekovetkezett es a folyam at eredmenyekepp tomottebb, ossze- allobb loszfeleseg alakult k i belole. Se mocsdri-, se azott-, se atmosott losznek nem nevezhefo egyszeruen azert, m ert ez a loszhoz hasonld kozet m ar nem losz. A Tisza kozeleben lencseszerii retegekben fo lyo - homokkal, arteri iszappal es mocsari agyaggal keveredik, it t mar k iilo - noskeppen vegyes, k o riil nem irhato kozetfeleseg. Meg a legegyontetubb osszetetelu az a felesege, amely az o-alluvium ban a lakult k i a teriilet nagv reszen. Ez agyagos es iszapos frakcioju, erdsen meszes loszos iile- dek (silt), ellentetben a valodi losz tulnyomoreszt finom homokos fra k ­ cioju felesegevel.

DIE GEOLOGISCHEN VERHÄLTNISSE DER KOMITATE