(Vollinhaltliche Übersetzung des ung. Aufnahmsberichtes 1927.)
V on D r. I. F e r e n c z i .
Nach meiner Genesung von meiner schweren K rankheit, wurde m ir vom D ire k to r der K gl. Ung. Geologischen A nstalt, Baron F r a n z N o p c s a statt der Fortsetzung meiner Aufnahmen im Börzsöny- Gebirge eine leichtere Aufgabe gestellt, namentlich im Anschluss an die Aufnahmen des Gebietes von Budapest die geologische Untersuchung der Umgebung von Rakosszentmihaly und Sashalom, wo es m ir gelang, an der H a n d der Bauarbeiten zahlreiche zerstreute Angaben zu sam
meln, die sonst in Verlust geraten wären.
D ie älteste Bildung des begangenen Gebietes ist die aus grobem Schotter bestehende, stellenweise Konglomeratbänke enthaltende Sedi
mentgruppe, die im S-lichen A bschnitt der O rtschaft Rakosszentmihaly, unw eit der Grenze von Sashalom in grösseren Gruben abgebaut w ird . Die einzelnen Gerolle haben Durchmesser von i — 2 cm, doch kommen häufig auch kopfgrosse darunter vor. Das M aterial ist hauptsächlich Q uarzit, häufig sind kristallinische Schiefer und Granite, von Karbonatgesteinen fand ich aber in diesen Aufschlüssen keine Spur. H ie r und da liegen ver
einzelte Bruchstücke von Ostreen im Schotter. Das .Alter der Schottgr- gruppe muss ich nach den Analogien der Umgebung in die helvetische Stufe stellen.
Über dem schotterigen H o riz o n t des Helvetiens wurde durch die Neubauten und Brunnen der H o riz o n t des Biotit-führenden R h y o lith tu i- fes aufgeschlossen, den ich auf den Baugründen Räkosi-Strasse 19, Batthyänyi-Strasse 18/a und in der m ittleren Gegend der Ehman V ik t o r - Strasse beobachten konnte. F.r kom m t auch im Einschnitt der Ringbahn vor.
Das aus den Brunnen längs der Grenzstrasse zwischen Sashalom Budapest gegrabene M aterial zeigt über dem R h y o lith tu ff die Anwesen
heit eines Foram iniferen-Kalksteins, der an der Oberfläche nirgends sicht
bar ist und bereits zur Gruppe des Leithakalkes gehört.
Die Schichtenserie fä llt im begangenen Gebiet unter flachen W inkeln durchschnittlich in Richtungen um 14h ein und bildet den Flügel einer zwischen Rakosszentmihaly und Ä rp ä d -fü rd ö sich ergebenden Brachy- antiklinale. Im SW -lichen Flügel w iederholt sich jedoch die Schichten
serie infolge einer im Streichen verlaufenden Verwerfung.
i
REiTEGEINEK ISMERETEHEZ.
(Jelentes az 1925— 28. evi felvetelekrol.) I r t a : I I o z 1 o z s n i k P a l.
H a n t k e n M. es H o f m a n n K a r o l y vizsgalatai alapjan tu d ju k , h o g y a B u d a -K o v a c s i-i hegyseg o h a rm a d k o ri s o ro za ta tobb v o n is b a n k iilo n b o z ik a tobbi d u n a n tu li oharmadkori sorozatoktol. Jelen soraimban, amennyire mostani jelentesem szuk keretei azt megengedik, megkiserlem az eszaki Buda-Kovacsi-i hegyseg paleogenjenek fobb vona- sait roviden jellemezni.1
A paleocen, also es kozepso eocen sztratigrafiaja.
E sorozat elterjedese a hegysegnek csak kisebb teriileteire, a nagy- kovacsi— solym ari es a pilisszentivan— pilisvorosvari medencekre szorit- kozik. Nagykovacsi medencejet illetoleg mar H a n t k e n M . kozolt reszletes adatokat,2 tehat ezuttal inkabb csak a pilisszentivan— p ilis
vorosvari medencevel kiva n o k reszletesen foglalkozni.
A paleocent — m int az alabbi osszeallitasbol is kitetszik — arany- lag tetemes vastagsag jellemzi.
S z e n m e z o
A szenfekvo sorozat vastagsiga m
A szentartalmu sorozat vastagsaga m
A tiszta szen vastagsaga m
Osszes atlagos vastagsag m Pilisszentivani
Erzsebet-akna 30— 50 38-0— 59-4 14-6-19-4 88
Pilisvorosvari
Uj-akna 15— 21 41-0— 46-4 17-5—20-0 62
Nagykovacsi3 ? 29 -2-38-7 4'4- - 5-7
1 Minthogy felveteleimmel egyidoben, s reszben utana is, tobb oly fontos munka jelent meg, amely az it t erintett kcrdesekkel is foglalkozik, regi felveteli jelentcseim osszevonasanal a megirasuk 6ta megjelent szakirodalmat is figyelembe vettem.
“ H a n t k e n M i k s a: t j j adatok a buda-nagykovacsi-i hegyseg es az eszter- gomi videk fo ld - es oslenytani ismeretehez. £ rt. a termeszettud. korebol. X I V . Bp. 1884.
a H a n t k e n id. muve nyoman.
5
6 6 ROZLOZSNIK
A m i a szénképzódményt magát ille ti, teljes kifejlódése esetén a O — V jelü széntelepeket, ¡lletóleg széntelepcsoportokat külonbóztetik meg.4 A z osszefüggó szénképzódmény a O jelü teleptol a IV . számú telepig terjed (v. 6. az i . ábrát), míg a legfedóbb, o . j— 1.3 m vastag V . sz. telepet a IV . sz. teleptol egy 1— 3.5 m vastag édesvízi mészkóból, s 10— 12 m vastag agyagmárgából alió réteg választja el. A z agyagmárga általában a Tiaracerithium hantkeni-emelet ismert b ra k v íz i faur.áját tartalmazza. A z V . sz. telep kózvetlen fedüje hasonló b ra kvízi faunájú réteg, melyben pl. az Ú jakna területén a kovetkezo fa jo k fo rd u ln a k eló:
Anom ia (Paraplacuna) gregaria B á y á n , M odiola (Brachydontes) corru- gata B r g t., M e re trix sp., C erithium (Potámides) calcaratum B r g t., T ritonidea polygona L m. stb. Ebból a fedórétegból azután felfelé az operkulinás agyagmárga fe jló d ik k¡.
A H a n t k e n M . által a régi bányafeltárások alapján kitünóen ismertetett alsó és kozépsó eocént hasonló kifejlódésben keresztezte az 1923-ban mélyesztett solymártelepi akna. Ennek szelvényét, melyet K o v á t s S á n d o r bányamérnók úr a fó ldtan irá n t érzett nagy meg- értéssel és szeretettel á llíto tt óssze, jelentésem végén kozlom.
A z aknából részben igen szép megtartású fauna ke rü lt k i. Feldolgo- zását P a p p K á r o l y dr. egyet. tañar ú r kérésére B a n d a t H o r s t dr. úrnak engedtem át, k it eredményeinek kozlésében k ü lfo ld i utazásai gátoltak meg. Ennélfogva tanácsosnak tartom legalább a rétegsorozatot s legfeltünóbb kovületeit a helyszínén tórtént futólagos meghatarozas- ban ezúttal kozrebocsátani. Értesülésem szerint a fauna feldolgozását B o g s c h L á s z l ó d r . egyet. tanársegéd ú r fogja befejezni.
Osszehasonlítva a solymártelepi aknában keresztezett óharm adkori rétegsort az esztergomvidéki és tatabányai hasonló sorozatokkal, azt ta lá lju k, hogy benne a tengeri lerakodások aránylag kisebb szérepet já t- szanak. A mélyebb tengeri sorozatot (operkulinás agyagm árga+perforata rétegek) a rákm aradványokban való gazdagság jellemzi. A solymártelepi aknában a felso 66.o m tisztán édesvízi— b ra kvízi fáciesben van k ife j- lódve, s csak a legfelso 0.7 m vastagságú réteg ismét tengeri képzod- rnény. A tóbbi dunántúli szénteriilet hasonkorú képzódményeinek, E l a n t k e n ú. n. striata-emeletének tobb szintjében ismerünk ugyan hasonló fáciesü kozbetelepüléseket (az ú. n. fornai faunával), de ezeket tengeri képzódmények választják el egymástól, míg a Bakony eocénjé- ben tudvalevóleg az egész kozépsó eocén tisztán tengeri faciesü. Vég- eredményben tehát a pilisvórosvár— szentiván— nagykovácsi-i medencét *
* V . o, D r. P a p p K á r o l y : A raagyar birodalom koszénkészlete, p. 671.
az É N y felól transzgredáló eocén- nanak leirasát más alkalommal fogom kózolni.
/ N . kovácsiensis az esztergomi medence
6 8 ROZLOZSNIK
nyereg nyugati lejtojen talaltam meg. E helyen a harshegyi homokko- sorozat fekvo dolomitkonglomeratuma a la tt az Ostrea supranummulitica lumasel-jet, va la m in t kim a llva a N . perforata fa jt is talaljuk. A feltarasi viszonyok azonban nem o ly kedvezok, hogy beloliik pontos retegsorrend volna megallapithato.
Erdekes, hogy a kozepsoeocen itt, amennyire a felszini feltarasok- bol kiveheto, m ar koz.vetleniil a dolom iton nyugszik, m ert paleocen- retegek jelenletet nem allapithattam meg. Ez a jelenseg a kozepsoeocen fokozatos transzgressziojara utal.8
Fig. 2. ábra. Az Irma-aknai szárny csatlakozása az Erzsébec-aknai szénmezóhoz. (Társulati rajz nyomán.) A metszet csak a dolomitfeküc és a szcntelepet tünteti fel. Magasság: hosz- szúság = 1 :1 . — Anschluss des Irma-Schachter Flügels zum Kohlenfeld des Erzsébet- Scliachtes. (Nach einer Zeichnung der Gewerkschaft.) Der Schnitt veranschaulicht nur das
Dolomitliegende und das Kohlenflöz. H ö h e : Länge = 1 : 1 .
A paleocén, also- és kozépsoeocén tektonikai vonásai.
A tá rg ya lt képzodményeknek az infraoligocén kimosástól megkí- mélt, összefüggo m aradványai két teknot form álnak. A pilisvörösvar—
piKsszentiváni szénmedence K N y - i irányban kissé m egnyúlt tekno.
A szénképzodmény dolése a tekno nyugati részén, az Irm aakna szén- mezejében K - i és D K - i 20— 250 alatt, É -i folytatásában, az erzsébetaknai
8 V . ö. H o f m a n n K. és F e r e n c z i I s t v á n dr. Budakeszi kornyékén g y ü jtö tt adataival, pl. a F e r e n c z i dr. elcibb idézett munkájának 199. oldalán mon- dottakkal.
Homokostösz. (Sandiger Lö
ro ROZLOZSNIK
szénmezôben D K D - i 20— 35" alatt, É N y-o n a lipotakna i szénmezôben D N y D - i 15— 180 alatt, s végül D K -en, az üjaknai szénmezôben É N y -i 15° alatt. A teknô déli szárnyának túlnyom ó részét azonban nem ismer- jük, m ert helyét vetôdéses rendszerrel feldarabolt rész foglalja el, amely feltárását meghiusitotta.
A település részleteit a 2. es 3. ábra szelvényeivel mutatom be. A 3.
ábra szelvényére azonban meg kell jegyeznem, hogy a V I. szint a la tti széntelepeket ôsszefüggôen már nem tá rtá k fel, minélfogva a szelvényben feltüntetett viszonyok csak fúrási adatokon ala pulo feltevések. A m in t arra még alább rá fogok térni, a széntelepeknek bizonyos zavargasi övekben tapasztalható kivékonyodâsa és kihengerlôdése tektonikai folyam atok á lta la s jö tte k létre. Le keil szôgeznem továbbá azt a tényt, hogy ùgy az Erzsébet— solymártelepaknai területen, m in t a nagykovâcsi-i területen az északi szàrny az, amely zavartalanabb településben m aradt fenn szà- m unkra; a déli szàrnyat a nagykovâcsi-i területen még nem is ismerjük.
Felsoeocén.
A felsoeocén általában p a rti konglomerátumra, nummulinás— ortofrag- minás mészkôre és briozoumos mészmárgára taglalható. A régi kutatâsok alapjàn is tu d ju k, hogy az ebben az emeletben bekövetkezett hatalmas transzgresszió kôvetkeztében számos ùj terület, amely a kôzépsôeocénben még szárazulat v o lt, fokozatosan a tenger uralma alá került. A transz- gresszios képzôdményeknek egyik érdekes kifejlôdését a 4. ábraban mutatom be.
A felsôeocénnek a kôzépsôeocénre való településének jellegét a fö ld - felszini feltárások alapján nem tu d ju k eldönteni. A N agykovâcsi-i me- dence szelvénye (5. ábra)" azonban arra utal, hogy a kozépsôeocén—
paleocén sorozatnak meredek dôlésü teknôkbe gvürôdése a felsoeocén lera- kodâsa elôtt következett be1" (pireneusi mozgás!). A szelvény értelmében felsôeocénelôtti kimosást is ke ll feltételeznünk, bár a felsoeocén kavicsai- ban eocén- és paleocénanyagot még nem sikerült kim utatni. Ö sföldrajzi tekintetben ezekben a mozgásokban ta lâ lh a tju k meg azt az okot, amely a Buda— Kovacsi-i hegység eocén tengerét az esztergomvidékitol elkülöni- tette s a két terület felsoeocén faunájában mutatkozó külônbségeket eredményezte.
9 A szelvényben a régi Z w i e r z i n a-féle akna viszonyait H a n t k e n adatai nyomán, a medence belsejében lévô viszonyokat pedig a Budapestvidéki Kôszénbinya Rt. X . számú fúrása alapján tüntettem fei. Meg kell jegyeznem, hogy a X . számú fúrás a szelvény vonalától kissé K -re fekszik.
10 M á r H a n t k e n is megjegyezte: „ A mészkô és az utana kôvetkezô rétegek sokkal csekélyebb dôléssel birnak, m in t az alattuk fekvôk“ . (Ù j adatok a budanagy- kovâcsi-i hegység stb., p. 43).
4* szentivánra folyó Antal-árok kezdetén. — Profil der transgressiven Serie des Obercozäns N -lich vonNagykovácsi, am Anfang des nach Pilisszentiván fliessenden Antal- (Anton-) Grabens.
F e l s ö e o c e n . — O b e r e s E o z ä n .
4. 0"5 m dolomitkonglomerätum. — Dolomitkonglomerat.
5. 1*0 m meszmarga. — Kalkmergel.
6. 5*0 m dolomitkonglomerätum, felül agyagközbetelepülcsekkcl vältakozva. — Dolomit
konglomerat, oben mit Tonzwischenlagen abwechselnd.
7. 3*0 m dolomitkavics, aljan tarka szemeses szenkepzödmenyckkcl. — Dolomitschotter, an der Basis mit bunten körnigen Kohlenbildungen.
8. 0*5 m feher erupeiös tufa. — Weisser eruptiver Tuff.
9. 3*0 m tufäs anyaggal ätszött gurnös nummulinäs meszkö, közepen 0'1 m vastag tufa-reteggel. — M it tuffösem Material durchsetzter knolliger Nummulinenkalk, in der Mitte eine 0*1 m dicke Tuffschicht.
Durva breccsa, dachsteini meszkö- es nummulinäs meszközärvänyokkal. — Grobe Brekzie m it Dachstein- und Nummulinenkalk-Einschlüssen.
Vasasan mällö homokkö, rajta feher homokos agyag. — Eisenschüssig verwitternder Sandstein, darüber weisser sandiger Ton.
Breccsa (dolomiton k iv ü l kvarc- es tüzkökaviccsal). — Brekzie (ausser Dolom it noch Quarz- und Feuersteingerölle).
Feher, lägy, finom hornok es vasasan mällö homokkö. — Weisser, weicher, feiner Sand und eisenschüssig verwitternder Sandstein.
Breccsa. — Brekzie.
Meszes homokkö es vasasan mällö agyagos homokkö. - Kalkiger Sandstein und eisenschüssig verwitternder, toniger Sandstein.
72 ROZLOZSNIK
A felsóeocén nummulinás— ortofragm inás mészkóve legnagyobb vas- tagságát a Nagykovácsi-¡ medencében éri el, ahol a X . számú társulati furas adataiból meredek doles számításba vétele mellett is még n o m- nek számítható ki. Budapest kornyékén ismert vastagságai tudvalevóleg kisebbek. Ú gylátszik tehát, hogy a süllyedés még a felsóeocén idején is a N agykovácsi-i medencében érte el maximumát. A Budai-hegységben, külonosen N y - i részében a konglomerátumos—breccsás képzbdmények a nummulinás mészkovon belül is tobbszorosen ismétlódnek, pl. a Kissváb- hegy kófejtoiben is. A Kissvábhegy legfelso kófejtójében pedig egy, a briozoumos marga bázisán megjelenó konglomerátum— breccsa padban mar nummulinás mészkozárványok is vannak.11 A z alsó konglomerátum—
breccsa padon k ív ü l a fejtési fa l felsó részén, 12— 13 tn vastagságú briozoumos marga felett még egy 2 m vastag konglomerátumpad foglal lielyet, amely a briozoás marga nummulinája mellett briozoum okat tartalm az.
A Gellérthegy kornyéki s attól N y -ra levó területre igen találó S c h a f a r z i k F e r e n c dr. és V e n d í A l a d a r dr. ama jellemzése, hogy a p a rti konglomerátum sokkal szorosabban osszefügg a briozoumos és budai márgával, m in t a nummulinás mészkóvel.12 A z Ordógorom és a Rupphegy m ellett a dolom itra transzgredáló p a rti breccsa— konglomerá- tumképzódmények fedojében, amennyire azt a flexuras vetók m ia tt egy- általában m egállapíthatjuk, mar csak csekély vastagságú kovásodott márgapalák foglalnak helyet, esetleges tufapadokkal, amelyeket legfel- jebb csak a budai márgával lehet párhuzamosítani.
A p a rti konglomerátumból már S c h a f a r z i k F e r e n c is fel- cm líti a nummulinás mészkózárványokat s transzgredáló jellege alapján bizonyos diszkordanciára kovetkeztet a briozoumos marga és a num m uli
nás mészkó kozott.13
Oligocén.
H a az alsóoligocént H o f m a n n K á r o l l y a l egyetértve, a budai márgával kezdjük, ugy az alsóoligocén folyam án az északibb és a déli
11 V . 6. L ó w y B l a n k a : A budai Kissvábhegy fo ld ta n i viszonyai. p. 15.
A L ó w y B. kisasszony által feldogozott faunát egy adattal akarom kiegészíteni.
A legfelso kófejtó É -i sarkában a nummulinás mészkó tetejét alkotó márgásabb réteg- ben a N . fa b ia n ii s egyéb foram iniferákon k ív ü l a Pellatispira madarászi H a n t k e n sp. tobb példányát gyüjthettem, jeléül annak, hogy ez a fa j nálunk is, m in t másutt, már a felsó eocénban jelentkezik.
“ S c h a f a r z i k F e r e n c dr.— V e n d í A l a d a r dr.: Geológiai kirándulá- sok Budapest kornyékén. Bpest, 1929.
“ S c h a f a r z i k F e r e n c : Budapest székesfóváros legújabb geológiai térképe- zéséról. M ath, és Természettud. Értesító, X X X I X , 1922, p. 187.
74 ROZLOZSNIK
terülct kozott a felsóeocén folyam án fe nnállo tt magasságbeli elhelyezke- désben az alsóoligocén idején . nevezetes változás á llo tt be. M íg a Budai hegységben a rétegsor általában a budai márgával fo lyta tó d o tt, addig a N agykovácsi-i területen a nummulinás mészkónél fiatalabb tagot mar nem ismerünk. A z északi terület kiemelkedett a tengerból s az általam és munkatársaim által infraoligocénnek je lo lt kimosásnak v o lt alávetve.
A kimosás maximális értékét a pilisvorosvár— solymári medencében érte el, ahol az eocén-paleogén sorozat csak az ismert szénmedencékben maradt meg, míg túlnyom ó részében a kimosásnak teljesen áldozatul esett.
A régibb eocén és a paleocén elmosása, az elozó fejezet szerint, részben mar a felsóeocén lerakódása elott is ment végbe, míg az infraoligocén de- nudáció a felsóeocént is érintette. A pilisszentiván— vorosvári medencé
ben, hol a felsoeocén nem m aradt fenn, csak a két denudáció együttes mértékét adhatjuk meg. H a feltételezzük, hogy a 200 m vastagnak ismert paleocén— kozépsoeocén sorozatot még a felsóeocén mészkó is fedte, a
letarolt rétegsorozat vastagsága a 300 m -t is felülm últa.
A kimosást kóvetó ú jb ó li transzgresszió elsó üledéksorozata az ú. n.
h á r s h e g y i h o m o k k ó-sorozat, amely az eocénen tu l a triasz- hegységre is transzgredál. Tekintettel erre a transzgressziós településre, va la m in t arra a korülményre, hogy az infraoligocén kimosás a felsóeocén mészkovet is érintette, nvilvánvaló , hogy a hárshegyi homokkó és a felsó
eocén mészkó ko zó tt szogdiszkordancia van (I. a N agykovácsi-i medencc szelvényét az j. ábrában). A folafelszíni feltárásokban ennek a szog- diszkordanciának a foka nem nagy. A 3. ábra szelvénye szerint az Erzsébet-akna területen az oligocén a paleocén— kozépsoeocén sorozatra tetemes szógdiszkordanciával települ, az elozó fejezetben azonban a N agykovácsi-i medencében a paleocén— kozépsoeocén sorozatnak mere- dekre való állítását felsóeocén elótti eseménynek ismertük fel. M inthogy az Erzsébet-akna területén a felsóeocén hiányzik, nem tu d ju k eldonteni, vajjon a felsóeocén elott m egindult tektonikai folyam at az infraoligocén kimosás elott nem folytatódott-e? A Budai hegységben a budai marga is m utat bizonyos fokú gyuródéseket,14 amelyek esetleg ebbe a fázisba soro- landók, de ebben az oly változatos m ultú hegységben a külónbozo tekto
nika i fázisok eredményeit nem tudjuk m indig egymástól élesen elkülo- níteni. 11
11 Ezeket a gyuródéseket ismert szelvényében már H o f m a n n K . is érzékel- tette. (A M. K ir. Fóldtani Intézet Évkonyve. I, 1871, X I I I . tabla, I. ábra).
a) A h á r s h e g y i h o m o k k o f e k v ó s z á r a z f o l d i k é p z o d m é n y e i .
A hárshegyi homokkööszlet azokon a területeken, ahol a triasz- képzódményekre transzgredál, kontinentális képzódményeket védett meg az elpusztulástól. Ezzel a fekvósorozattal többek között mar t e 1 e g d i R ó t h K á r o l y dr.15 * és S c h e r f E m i l d r.10 is foglalkoztak. Ide tartoznak azok az agyagok, amelyeket Solymár, Pilisszentiván és Pdis- vorosvár kornyékén festékfoldnek és tuzálló agyag céljaira nyernek s bizonyos m intázó homokok is.17 18 P ilisvorosvártól N y -ra már b a u xitls is jelentkezik, mely tovább É-ra, Pilisszántó kornyékén túlsúlyba kerü!.
A Pilisszántó és Pilisszentkereszt k ö zö tti vízválasztón, a M a rtin i-ku n yh ó m elletti kófejtóben a bauxitrétegek vastagsága az j m -t is eléri. A ko n tinentális sorozat részben termális elváltozást szenvedett. A Pilisvoros
vá rtó l N y -ra levó dolom itterületról a hajdanta osszefüggó hárshegyi homokkósorozat nagyrészt már teljesen elpusztult s ez és fekvö rétegei csak keskeny — o lyko r alig néhány lépés szélességü — tektonikai árkok- ban m aradtak fenn. A z árkokat létrehozó vetódések rendes csapása 3— 4 h. A vetódések mentén bekövetkezett termális hatásokra a régi vetó- dési lapokat sokszor halloysit és vasbidroxidok kérgezik be; az átalakulás az árokkitoltés bizonyos rétegeire is átterjed s ezeket élénk sárgás és vörö- ses halloysitos anyag hálózza át.
b) H á r s h e g y i h o m o k k o .
A hárshegyi sorozat konglomerátumos— breccsás és hom okkó-képzód- ményeiben a kavics szerepét ismét túlnyom óan triász dolom it, mészkó s a dolom itból k im á llo tt tuzkó játssza. Helyenként a paleocén édesvízi mész- köve sem ritk a kavics benne (Nagykovácsitól É N y-ra ), sót a felsóeocén nummulinás mészkóve sem (Nagykovácsitól É-ra, új nagykovácsii lejtós- akna és Solym ári Várhegy). Különben a hárshegyi homokko a N agy- kovacsi s Pilisszántó között levó területen gyakran kövületes. M in t újdon- ságot beiöle csak a Lima szabói H o f m .-t (Pilisszentiván) és egy
Lepydo-15 T e l e g d i R o t h K á r o l y dr.: Paleogén képzodmények elterjedése a Dunán- tú li Kozéphegység északi részében. Földtani Közlöny, 1923, ( L i l i ) , p. 9.
111 S c h e r f E m i l dr.: H évforrások okozta kozetelváltozások a Buda-Pilisi hegységben. H id ro ló g ia i Közlöny, 1922, ( II) , p. 19.
17 Pilisvörösvaron a dolom ltpor, tíizálló agyag és mintázó homok nyercse 1927-ben 100 családot foglalkoztatott.
18 G e d e o n T i h a m é r egy a pilisvörösvari Vöröshegyrol származo kezi pél-dányt a következö eredménnyel elemezett meg: AI2O3 = 45.21, SiOa •1 ^;
I'Ci’O.i 16.98, TiO a = 1.75, Izz. veszt. 12.88. A z elemzés szerint tehat a hárshegyi homokko alján található vörös anyag osszetételc a tulajdonképeni bauxit es a voros agyagok között fog lal helyet.
r 6 ROZLOZSNIK
cycliná-1 (Solymári Várhegy) említek meg. Külónos v á lfa ja egy brcccsa, amely Nagykovácsitól É-ra fo rd u l eló. Ez a n a g y k o v á c s i i breccsa a rendes kavicson k ív ü l gyakran tartalm az erósen feldolgozott s kopta- to tt Osíretf-részleteket. Legérdekesebbek azonban beinosott Nummulina- fajai. A Buda-Nagykovácsi-i hegység eocénjében elóforduló N . perforata, N . fa bianii, N . ram ondiform is stb. fajokon k ív ü l elófordul benne a N , m illecaput megaloszferás alakja is, tehát o ly faj, amelyet a kozelebbi kornyéken csak az esztergomi medencéból ismerünk. Ez a tény arra utal, hogy a hárshegyi hom okko kvarcos anyaga délnyugatról jo tt, s útjában N . m illecapiit-ot tartalm azó meszeken is áthaladt. Ez az elgondolás teljes osszhangzásban áll a hárshegyi hom okko elterjedésével, amely arra utal, hogy lerakodásakor a felsóeocén elején feltételezett elválasztó gát, amely a Buda-Kovácsi-i hegység felsóeocén tengerét az esztergomi medencétól elkülónítette, már nem v o lt meg. A h á rs h e g y i homokko külonben nem m indenütt o ly kemény, amilyennek a felszíni kófejtókben talá lju k. A pilis- vorosvári bányamezó fedójében túlnyomórészt vízzel te líte tt s homok- betoreseket okozó folyós homok alakjában van jelen, melyben kisebb- nagyobb, mésszel osszecementezett hom okkótom bük vannak.19 A z Erzsébet- aknai széntelep hepehupás kimosási felületén átlagosan csak 0.5 m vastag konglomerátum fekszik, mely szénhompolyoket is tartalm az. Felette zsí- ros agyag települ. H o g y a hárshegyi homokkóósszlet teljesen hiányozha- tik is, azt a solymáraknai szelvényben láthatjuk.
A hárshegyi homokko sztratigrafiai beszintezésével újabban tobb szerzó foglalkozott. A n n y i bizonyos, hogy a hárshegyi homokko a Csúcs- hegy kornyéken briozoumos margara települ. Fontos e kérdés eldontésé- nél az Á rp á d fü rd ó tó l É N y -ra levó mészkóbánya feltárása is. A bányá- ban ortofragm inás— operkulinás— litotam nium os mészkovet találunk a N . fa bianii, N . ram ondiform is és N . chavannesi nunim ulinafajokkal.
Felsó része kissé márgásabb s Asterocyclinákon k ív ü l benne már gyér briozoum is jelentkezik. Erre a márgás mészkóre kózvetlenül egy, a hárs
hegyi hom okkóvel párhuzamosítható, kb. 2— 3 m vastag, vasasan málló homokos réteg kovetkezik, a mészkófejtó K - i falán tuzálló agyag is van.
Erre a homokos rétegre települ aztán vékony leveles, homokos, csillámos kiscelli agyag. M inthogy a szomszédos csillaghegyi míveletekben a flexurás- vetós ovben a briozoumos márgát és a budai marga bizonyos rétegeit is lát- juk feltárva,20 kozvetlen megfigyelésekkel is alátámaszthatjuk a H o f
-19 Meg kell azonban jegyeznem, hogy a szénképzodményre eloszor 10 m vastag- ságban szürke, apró-dolomitkavicsos agyag települ s csak e fele tt van a folyós homok.
20 A csillaghegyi fiird ó m elletti kofejtóket a Fóldtani Társulatnak 1929 június 5-én rendezett kirándulásán is bemutattam. (V. ó. Fóldtani K ózlony, 1929, p. 82.)
m a n n K à r o l y ć-tól alig eltérô üjabb nézetet, mely szerint a harshegyi homokkó a kiscelli agyag aljara s a budai marga fôlé helyezendô. D él- nyugat fêlé a harshegyi hom okkô szintje fàciesében minden bizonnyal m egvàltozik, de feltàrasok h ijja n szintjét biztosan kôvetni nem tudjuk.
A Szépvôlgy agyaggodreiben ellenben, m in t azt mar H o f m a n n és masok is leirtak, a kiscelli agyag a budai margaból tengeri faciesben fej-lô d ik ki.
c) K d z é p s ô és f e l s ô o l i g o c é n .
M ig a régebbi szerzôk a kiscelli agyag alsóoligocćn kora m ellett n y i- latkoztak, addig üjabban m indinkàbb té rt h o d it az a nézet, hogy tü l- nyomo részében a kôzépsdoligocént ke ll keresnünk. A harshegyi homok- kôvel b o rito tt területeken ez a nézet kézenfekvô dolog. B b g s c h L a s z 1 ó dr. két kiscelli faunanak ujabbi feldolgozasa révén arra az ered- ményre ju to tt, hogy az u jla k i agyaggôdrok faunaja (mely területen az elôzôk nyomàn tengeri âtmenetet sejthetünk a budai marga és a kiscelli agyag kôzôtt), a z a l s o - é s k o z é p s o o l i g o c é n h a t a r o s r é g i ó i r a utai, m ig a pontosan meg nem hatarozhato szintu pasaréti kis
celli agyag faunaja mar k ô z é p s ô o l i g o c é n.21 A pilisvôrosvari terü
leten szamos mélyfüras tanusaga szerint a harshegyi homokkôre települô kiscelli agyagsorozatot mar tôbb homokkôkozbetelepülés is szakitja meg, tehat m ar bizonyos facieskülônbséggel allunk szemben. A hom okkd a
leten szamos mélyfüras tanusaga szerint a harshegyi homokkôre települô kiscelli agyagsorozatot mar tôbb homokkôkozbetelepülés is szakitja meg, tehat m ar bizonyos facieskülônbséggel allunk szemben. A hom okkd a