(Jelcntcs az 1925— 1928. évi fôlvételekrôl.) Irta : L i f f a A u r e l dr.
A z 19.25. évi geolôgiai lelvétel alkalm aval a T elkibânyatô l É-ra fekvô hatàrmenti területen, 1926-ban az ehhez D felôl csatlakozô s néhai P a l f y M ô r d r . palhàzai felvételéig terjedô területen, 1927-ben a H 0 II6 - hazâtôl É K -re fekvô hatàrm enti: Pusztafalu— Komlôsig huzôdô, 1928-ban pedig az ehhez D felôl csatlakozô: Kom lôs— Palhaza között elnyulô s a hatarig terjedô területen végeztem részletes geolôgiai fel- vételeket.
A fennebbiekben k o rü lirt egész terület az Eperjes— to k a ji hegység centralis részének a tartozéka, amely déli felével az 1:25000 méretu tér- kép Z 12, K o l X X V É N y jelu, északi felével pedig a Z 11, K o l X X V D N y jelu lapjaira esik.
1. T crszini s geomorfolàgiai viszonyok.
A z iméntiekben nagy vonâsokban kô rü lh a tâ ro lt terület tulnyomôan eruptiv képzôdményekbôl allô, erdôvel b o rito tt hegységet alkot, amely csupan Pusztafalu, Komlôs, N y ir i, K a ja ta s Radvany kö zö tt vesz körül egy kisebb kiterjedésü, n y ito tt és a Bôzsva völgye fêlé lankasan lejtô, hullamos dombsagot. N y felôl Alsôkéked— Panyok tajan izülnek hozza alacsonyabb és a H ernad vôlgyéig huzôdô dombok.
A hegységnek különösen a hatar mentén fekvô részc jelentckeny magaslatokat alkot. Legmagasabb pontjai kôzül kiemelhetôk — nyugat- rôl kelet fêlé haladva: a Szurok hegy 645 m, a N a g y H ra b o v hegy 601 m, Laszlo tanya 688 m, N agy M ilic 895.6 m, O ry ta 801 m, T o lv a j hegy 666 m, Harsas hegy 622 m stb. csucsok. Ezek, va la m in t a velük ôsszefüggô s az egész hegység vonulatara csaknem derékszôges
gerinc-172 L1FFA
rendszer azért érdemelnek külonos figyelm et, m ert ra jtu k vezet az elsza- k íto tt te riile t tria n o n i határa.
A hegység ittení kifejlódésére vonatkozólag csupán megemlíteni kivánom , hogy azt i t t is andezitek és rio lito k feltorései alkotják. M íg azonban É-on a legmagasabb pontokat csaknem kizárólag az andezitek képviselik, addig D-en a rio lito k csak néha érnek el ezeket megkozelíto magasságot. Ez utóbbiak J.eginkább alacsonyabb hegyeket alkotnak, ame- lyek rendszerint az elobbieknél lankásabbak és kevésbbé kúpform ájúak.
A z andezitek egyes helyeken, így külonosen a Pányok m elletti Nagyhegyen igen szép strato-vulkánt- engednek felismerni. A z említett helyen a feltorés tovében, csaknem koroskorül tu fá t, É -k i részében láva- folyásokkal váltakozva, m ajd csúcsán magát a lávát találni. Hasonló, de kevésbbé feltünó kifejlódést m utat a Felsókéked m elletti Szurok-hegy is, ahol az csak azért nem o ly szembeszóko, m ert É -i része mar megszállt teriiletre esik. Del és kelet felol azonban tobb ponton a tu fa veszi kbrül, a tetején piroxén-andezitbol alió lávát.
A z andeziteknek a rio lito kh o z való viszonyát illetóleg megjegyez- hetjük, hogy egy részük a rio lito k n á l idósebb, más részük azoknál fiata- labb kiomléseket alkot.
A hegységhez csatlakozó dombok jobbára a terület É -i részén, a Bózsva volgyével határos térszint foglalják el. É— D -i irányú vonulatuk Iegnagyobb tengerszint fe le tti magassága p too m -t alig éri el; átlagban 200— 300 m k ó z ó tt ingadozik.
A dombságot — m iként azt az alábbiakban részletesen lá tn i fog- ju k — leginkább laza üledékek alkotják. Ez az oka annak, hogy az igen meredek lejtókkel bíró hegységból lerohanó csapadékvizek ezekbe nem egy helyen tekintélyes mélységú s jelentékeny kiterjedésu vízmosásokat, szakadékokat vágtak. Ezek k o z iil méreteiben Iegnagyobb az, amely N y ir i kozség K - i kijá ra tá tó l a T o ro k-p a ta k volgyéig tart. Hossza alig éri el a 430— 500 m -t, de annál nagyobb e kiterjedéséhez m ért mélysége s keresztmetszete. A z elóbbinek a megítélésére tám pontot nyujtanak a kovetkezo adatok: a Eorokpatak volgyének a szakadék torkolatánál m ért tengerszint feletti magassága 205 m, míg N y ir i kozségé a reform á- tus templom talpánál 228 m. Mélysége ezek szerint 23 m -t tesz k i. Ehhez járul a hosszának csaknem felét meghaladó keresztmetszete, amely rész- ben partomlás, részben nagyobb fo kú csuszamlás fo lytá n egyre novekedik.
M iu tá n e szakadék medre m indinkább hátrál, a kozség épületei, a református paplak m ind nagyobb veszélynek néznek elébe.
Kisebb mélységíí s hosszkiterjedésben nagyobb vízmosások Radvány és Pálháza m ellett is elófordulnak.
A fe lve tt terület völgyeinek a kialakuläsära terve m egällapithato, hogy valamennyien, meg a legmelyebbek is — ig y a hollohäzi völgy, a Lapis patak, Hasdad patak stb. — eróziónak az eredmenyei. E gyik- mäsik melyen vägodott be a hegyseg tömegebe, m iä lta l ez több kisebb- nagyobb kiterjedesü reszre tagolódott. Lejtesük csupän a hegyseg talpa- hoz legközelebb eso szakaszon nagy, azontul enyhe, am it sok h e lyü tt a patak meanderszerü kanyargasa is elarul.
Ü gy iranyra, dim enziókra, m in t szerkezetre nezve eher ezektöl a Bozsva völgye. Egy nagyjaban N y — K - i nagy töres ira n y a t je lz i ez, amely nyugaton a N agykiralyhegyen at vezetö vizvalasztonal kezdodik es halad egesz Satoraljaujhelyig. Ebbe szakad valam ennyi im ent em litett m ellekvölgy. T e kto n ika i eredetet a ket p a rt szintbeli különbsegen k iv ü l igazolja az a langyos vizü forras is, amely Komlóson tö r a felszinre s valam ikor fü rd ö täplälasara szolgdlt.
E vö lg y eszaki vizg yü jtö teriilete nem nagy, amerinyiben azt a hollóhazai N agy H ra b o v hegytöl kezdve K -fele, mindama közeli kupob es gerincek hataroljak, amelyeken keresztül ezidoszerint az orszag tria - noni hatara vezet. Ennel jö va l nagyobb a deli v iz g y ü jtö területe, amelyet a H ernadetól a N agy H rabov-hegy, Päl-hegy, Orch-hegy, Susulka, N agy Peter menkö, Nagyhangya-hegy, Pap-hegy csucsain keresztül, Kovacs- vdgäs-hutanak ta rto vizvalaszto k ü lö n it el.
2. Geológiai viszonyok.
A vizsgalat targyat kepezö terület geológiai felepiteseben — m in t azt m är az elozokben is jeleztük — fökepp e ru p tiv es csak alärendelt mórtekben, üledekes kepzödmenyek vesznek räszt.
Kepviselve vannak elöbbiek:
a) andezitekkel, b) rio lito k k a l s
c) ezek v u lk ä n i törmeläkeivel.
A z utóbbiak pedig:
d) a szärmät emelet, e) pleistocen ós
f ) holocen leraködäsaival.
a) A n d e z i t e k .
A hegyseg zömet alkoto a n d e z i t e k ket, mär szabad szemmel is könnyen felismerhetö feleseggel vannak kifejlödve, amelyek egyuttal korban is eltórnek egymästöl. Ezek egyike, egyben a regebbik: a z ö 1
d-174 LIFFA
k o v e s , p r o p i l i t e s a n d e z i t . Kiterjedese nem nagy, m ivel csu- pan Hollohazan a porcellangyar mellett, reszben a T o rok-patak medre- ben, reszben az ebbe szakado Kreda-patak torkolataban, m ajd Panyokon a Nagy-hegy patakjaban, Alsokekeden a Lapis-patakban van kis felszini kiterjedesben feltarva.
M asik felesege a p i r o x e n - a n d e z i t , amely nemcsak a hegyseg toniegenek e teriiletre nyulo legnagyobb reszet kepezi, de kisebb fel- toresekben meg az alacsonyabb dombok egynemelyiken is felszinre bukik.
N agy osszefiiggo tomegben ta la lju k a Szantohegyen, ennek folytatasa- keppen a n y ir ii Vigyazo-dombon es az ettol N y -ra eso Feher-hegy keleti lejtdjen. Ez utobbi helyen a Feher-hegy nagy r io lit tomeget ugy latszik, bogy a ttori. E lo fo rd u l ezeken k iv iil meg H ollohazan, a Majos-hegyen, Vas-hegyen, Vagott-hegyen, Laszlo-tanyan es a Pusztafalu m elletti Er- hegyen. Feltarva tobb helyen talalni, de olyan szepen es surun sehol, m in t a Laszlo-tanyara vezeto muuton, — ahol az ut burkolasara hasz- naltak fel.
A ranylag nagy teriileten fo rd u l elo a N agy M ilic , a Remete-hegy es O ry ta tajan egy sotetsziirke felesege, amelyben piroxenen k iv iil meg b io tito t, sot elvetve kvarcot is talalni.
A piroxen-andezit kisebb feltoresei elszorva fo rd u ln a k elo. Ig y meg- talalhatok Komloson az uradalm i iparvasiit vegallomasa m elletti dom- bon, Nagy-Bozsvan az orszagut es az iparvasut osszeszogellesenel, ille to - leg a Tanarok nevu hegy D N y - i nyulvanyain. Ez utobbi helyen azonban mar agglomeratumos tu fa is elofordul.
Meg az elsoroltaknal is kisebb feltoreseket kepez Ligetpusztandl, a Biso-patak jobb partjan es a Cserepeshegy E -i lejtojen. Imentiekben elso- ro lt valam ennyi nagyobb es kisebb elofordulasara egyarant jellemzo, hogy m in d e n iitt a rio lit-tu fa t to ri at. Ip a ri celokbol csupan Komldson s nemileg meg Bozsvan is fe jtik .
Hasonlo, alig sokkal nagyobb feltoreseket a lko t a piroxen-andezit Telkibanya kornyeken is, meg pedig: az U j Csoport malom kozeleben, a vo lg y deli lejtojen, a Csomito ket pontjan, a N a g y K ira ly-h e g y keleti oldalan, az Egres- es Senyo-patakok osszetorkolasanal, vegiil a Szar- hegyen. V alam ennyi ut6bb felhozott helyen a rio lito k a t t iir i at ez a sotet- szinii piroxen-andezit.
b) R i o 1 i t o k.
E teriileten tobb v a lfa ju k k a l lepnek fel, amennyiben reszben tom ott, litoidos, reszben likacsos, liparitszeru, reszben iiveges felesegeikkel van- nak kifejlodve.
L i t o i d o s m ó d o s u l a t u k csak alárendelt mértékben, a cseh- szlovák határ mentén: H ollóháza es Pusztafalu kôzelében, m ajd a K ajáta s Radvàny k ô zo tti lejtôk egynémelyikén fo rd u l elô. H ollóháza mellett a Hrabov-hegyen egy sôtétszinü, flu id á lis szôvetu r io lit figyelhetô rneg, amely a kbrnyezô andezit kùpok ko zo tt to rt a felszinre s ig y kora a piroxén-andezitnél fiatalabb. Ugyancsak az andezitet áttorve ta lâ lju k még a kozeli Vágott-hegy csúcsának és lejtôjének egy-két pontjàn is.
A r io lit hollóházai elofordulását elhagyva, csak tàvolabb K-en, Pusztafalu kôzelében látni újból feltóréseit. E helyen részben magában a kôzségben, részben a tôle É-ra fekvô Tolvaj-hegyen s végül a D K -re fekvô Hársas-hegyen található nagyobb tomegben. Pusztafaluban való elofordulása egész vitro firo s , míg a Hársas-hegyen inkább litoidos szove- tûnek lâtszik.
Iméntieknél n a g y o b b osszefüggô te rü le te t b o r ít, sajátságos vôroses- színü, tom ôtt, itt- o tt flu id á lis szovetu félesége, a terület déli részén:
Telkibánya és Bôzsva kô zô tt a Borincàs-hegyen, a Régi Csoport malom mellett. Vôrhenyes szinû tom ôtt lava alakjàban még Fevenesen, Csailan- tyun, a Fekete-hegy É -i és a Magos-hegy É- és N y - i részén fo rd u l elô jel- legzetesen kifejlôdve.
L i p a r i t - s z e r u , likacsos féleségük valamennyi kozül a leg- nagyobb mértékben van elterjedve. Osszefüggô területeket b o rít a Biszke- hegyen, Fehér-hegyen, a Jó-hegy, K is k irá ly , N agy k irá ly stb. csucsain.
U v e g e s féleségei kozül a p e r l i t igen gyakori, bár nagyobb tomegeket sehol se alkot. Rendszerint a rio lito k szegélyén képez kisebb- nagyobb kiômléseket. Ig y H ollóházán az O rdogvár K -i, a K ajáta m elletti Baba-hegy N y - i lejtôjén, valam int Pálházán a Kemence-patak bejáratá- nál. Ezeknél valam ivel nagyobb területet b o rít T elkibányán a Csató-hegy N y - i lejtôin, a kis Orch-hegy osvavolgyi részén és a bôzsvai Magas- hegy tetején. Ezek kozül legszebb az osvavolgyi elófordulás, nem csupán inert kisebb toronynak beillo oszlopokat alkot, hanem m ert tômegébe egy litoidit-féleség tôbb vékonyabb eret hajtott. Legtobb helyen szferulitos illetôleg litofízás szerkezete van.
M ásik üveges félesége: az o b s z i d i á n, csupán kisebb-nagyobb to r- melékekben v o lt Pányok és H ollóháza tôbb pontján található.
c) V u 1 k á n i t o r m e l é k e k .
A z andezitek és rio lito k tu fá iv a l vannak képviselve. M íg azonban az andezittufa — mely helyenként agglomerátumos is — Alsókéked és Pányok táján b o rít nagyobb területet, addig a rio littu fa Komlós, N y ir i, Kajáta, majd távolabb D -re Nagybózsva, Kisbózsva és Pálháza
kornyé-176 LIFFA
kén csaknem lépten-nyomon meglelhetó. A rio litb ó l alió hegyek lejtói, a hozzájuk csatlakozó dombok, azok oldalai, a vízmosások feltárásai csak
nem m indenütt sárgásfehér színü rio littu fá t engednek felismerni. O tt, bol nagyobb tomegben van a felszínen, fehér színe m ár messziról elárulja jelenlétét. Legtobbnyire változó nagyságú, de m indig jelentékeny meny- nyiségú horzsakovet, m ajd lelóhelyenként változó mertékben p e rlite t ta r- talmaz. Kozete igen konnyü, jó l idom ítható, m ié rt is építkezési célokra sok helyen fe jtik .
E g y ik legszebb kofejtojét ta lá lju k Komlóson, az iparvasút végállo- másánál. Ennél nagyobb kiterjedésu kóbányában K ajatán, a H o rk a - hegyen, míg kisebbszerüekben Filkeházán, C irókán, Kisbózsván és N y i- rin fe jtik . A két elsonek em lített helyen vastag padozottságánál iogva, tobb kóbm étert meghaladó tomboket képesek csupán feszító m unkálatok- k a l tómegébol leválasztani. E m ellett azonban van számos elófordulása, hol kózetének az ósszetartása igen laza, m álló s ezért ip a ri célokra nem alkalmazható. Pálházán és Nagy-Bózsván pincéket vágtak anyagába.
M ie lo tt még a v u lká n i képzódményeknek iméntiekben egybefoglalt ismertetését lezárnók, meg k e ll még néhány szóval a p o s z t v u l k á n i t e r m é k e k némely i t t meglevó m aradékáról is emlékeznünk. Ezek egy részét k v a r c i t képviseli, amely Alsókékeden a Pál-hegy és N agy- Oszró É -i lejtóin, távolabb D -re N y ir in a Vigyázó-dom b és Szántó-hegy ko z o tti lejtón, m ajd Filkeházán, a Kishegy-pázsit nevu hegyoldalon fo r- dul eló. Feltárva egyik helyen sincs, csupán nagy tuskókat alkot, amelyek hol tómegesebben, hol szerteszórva hevernek a lósztol fedett felszínen.
d) U l e d é k e k .
A z üledékes képzódményekre térve, m in t legidósebbet a s z á r m á t e m e l e t rétegeit ta lá lju k aránylag kis kiterjedésben kifejlodve. Syn- desmya sp. tartalm ú, szürke színu agyagok és Potámides sp.-ben bovel- kedó tufás agyagokkal lépnek fe í a' terulet dombos részein. Elóbbiek, m in t a rio littu fa kózvetlen takarói Pányok m ellett, ez utóbbiak pedig Felsókékeden a lósz alól buknak a felszínre.
A szármata rétegeit Kisbózsvával szemkózt, a Szár-hegy É -i lejtó- jének egyik vízmosásában igen kovületdúsan ta lá lju k kifejlodve. A nya- guk v u lká n i hamuból áll, amely kiilonósen sok Potámides m itra lis -t tar- talmaz. Vastagon padozott rétegei É K -i irányú dólést mutatnak. Kevésbbé kovületdúsan lépnek fel e rétegek szürke, kemény agyag alakjában e leló- h elytól valam ivel távolabb K -re, kózvetlenül az ugyan e hegy szélén haladó iparvasút feltárásában.
A Pusztafalun s kózvetlen kornyékén felszínre bukó s nagyobb
terü-•••
.'A
:> jT'
leten nyomozható vonulatnak egv részét képezi ama Potámides m itralis Eichw. és C erithium rubiginosum E ic h w -on k ív ü l még egyéb kóvülete- ket is tartalm azó szürke, itt- o tt márgás agyag, amely a K ajáta s Liget- puszta ko z o tti lejtók tobb pontján k ib ú v ik . Kovületmentes, de petrográ- fiailag elóbbivel teljesen azonos szürke, tom ott agyagrétegek vannak fel- tárva az ugyane vonulatba eso Bisó- és Falu-patak medreiben is.
A szármát emelet kevés kovületet tartalm azó, erósen márgás rétegei a Nagybózsva s N y ir i k ó zo tt fekvo Cserepes-hegy csúcsához kozel eso lejtojén buknak k i a losz alól a felszínre. Legnagyobb feltárásaikat az elozokben már em lített n y ir i- i szakadékban ta lá lju k. Kovületeket i t t is meglehetósen gyéren tartalm aznak éppúgy, m in t a N y ir itó l É N y -ra vezeto Kéthegy-patak feltárásai is. Ellenben e kozségtól É-ra fekvo Vigyázó domb legdélibb nyulványán a már vu lká n i hamuval kevert agyagban C a r d iu m o b s o le tu m -ra e m lé k e z te tó kovületek elég gyakoriak.
su E¿ nttóbbiak éppúgy, m in t a kisbózsvai Szár-hegy É -i vízmosásának a rio littu fá já b ó l em lített kovületek, a rio littu fa korára: a szármata kezde- tén to rté n t lerakódásaira nyujtanak kelló tám pontot.
e) P 1 e i s z f ó c é n.
területen ritkábban kaviccsal, leggyakrabban losszel és n y iro k k a l van képviselve. A k a v i c s csupán néhány domb tetején bu kik, kisebb- nagyobb terrasz alakjában a felszínre. íg y T elkibányán a G unyakut- m ajor táján, Komlós m ellett a C iróka-, Ligetpuszta-, Akasztó-hegyen, valam int a Vas-hegynek Füzérrel szemkozt fekvo lejtojén. M íg azonban a G unyakuti-m ajo r tajan kózvetlen feküjét sarga, to m o tt — nagy való- ftzínfiség szerint- a pannop emelethez tartozó — agyag képezi, addig a fent elsorolt tóbbi elóforduláSst-^ozvetlenül rio littu fá n települ. Anyaga csaknem kizárólag febér kva rcitb ó l áll, ameíynek nagysága a mogyoróét alig éri el.
A 1 o s z az eddigiekben elsorolt üledékek legnagyobb részének kozos takaróját képezi. Anyaga nem m indenütt egyforma, amennyiben egyes helyeken Filkeháza m ellett, agyagos.
A n y i r o k az andezit feltorések kozelében, illetóleg azoknak sze- gelyekeppen fo rd u l eló. Vorhenyes színü, kemény, amely néhol alig észrevehetoen loszbe megy át, rniért is egyik-másik helyen igen nehéz a ke tto t egymástól elküloníteni.
f ) H o 1 o c é n.
Felszini kiterjedése csekély, m ivel csupán a terület keskeny vo l- gyeire szontkozik. Kizárólag agyag képviseli.
12
178 LIFFA
j . Bányászati viszonyok.
H abar a fennebbiekben geológiai szempontból ismertetett területünk a telkibányai nemesérc-területnek kozvetlen folytatása, bányászati viszo
nyok tekintetében róla sokat mondani nem lehet.
A propilites andezit, amelynek rio littó l á tto rt kürtóihez van látszó- lag a nemesérc fellépése kotve, e területen is jelen van. Azonban az emlí- te tt két kózet határán telepített nemesérc kutatásoknak it t már csak kisebb-nagyobb nyom ai lelhetók meg.
A régi, 1845. évbol származó térképen bejegyzett bányafeltárások- ból e területre m ár csak a M o h s nevu bánya két tárója esik. A Fehér- hegy K - i lejtójének ama részén v o lta k telepítve, ahol annak nagy rio lit tomegét az andezit á ttóri. Ittlé te m ko r azonban annyira be v o lta k omolva és nove a tárnák nyilásai, hogy még az uradalm i erdóórrel való hosszú keresés dacára se sikerült azok helyét meglelnünk. A zota utóbb szerzett értesüléseim szerint a tárnákat újból k in y ito ttá k . A bányászat régi nyo- m ait m egtalálhatjuk ezenkívül még Alsókéked és Pányok határában is.
E lobbi helyen a Lapis-volgyben, az ú. n. Radácsi kó kozelében van egy tárna. K ó rü lb e lü l 30— 35 m távolságban É É K -re a nevezett ponttól, 406 m tengerszint fe le tti magasságban van a tárna nyílása telepítve. Be- ható tárnája elkvarcosodott rio litb a van É felé, i h irányában hajtva.
Hossza 19.80 m. M in d já rt az elején, m integy 4.20 m távolságban a n y i- lástól, a táró K - i falán egy lejtós akna nyilása látszik, de be lévén sza- kadva, iránya s kiterjedése nem v o lt megállapítható.
A tárna 17.70 m-ében 15 m mély akna van, melynek alján mintegy 5 m magas vízoszlopot lehetett konstatálni. A tárna végig erósen k v a r- cos rio litb a van hajtva. Benne helyenként kisebb-nagyobb kaolin fészkek vannak. A táró fótéjének bal sarkában egy mindossze 15— 20 cm vastag, kvarcos telér figyelheto meg, amelynek É -i csapásirányában van a tárna hajtva. A telér dolése É N y — D K -i, anyaga végig kvarcos.
Pányok kornyékén tobb helyen lehet az érc utáni kutatás nyom aira ta lálni. Ig y van egy táró a kozségtól alig 400— 500 m-re D -re s a N a g y- hegytol N y -ra fekvo Kis-hegy tomegébe, m integy 1511 irányában hajtva.
A tárna szája a rio littu fa s andezit határán van telepítve, de teljesen beomlott.
A Hasdad-patakban három ku ta tó tám ának a nyom ait ta lálni. A z elso a Hasdad-pataknak kozvetlenül a kozségtól K -re fekvo kezdetén van a r io lit és andezit határa kozelében az andezitbe vágva. K é t másik kutató tárna a Hasdad-pataknak a Gyepü-hegy és N agy Oszró kozé ékelódó részén, m integy 380 és 387 m tengerszint feletti magasságban
van telepitve. M in d a kettö az andezit es r io lit hatarän D K - i iranyban v o lt hajtva, azonban m ind a kettö beomlott. A belölük kike rü lt, erösen elkovasodott mellekközet erös p ir it kivaldsokat tartalm az.
A banydszattal kapcsolatban rneg ke il meg emlitenem, hogy az eddi- giekben ismertetett terület több pontjan a ka o lin t is — telkibanyai elö- forduläsahoz hasonlöan — tdrnaszerüen fejtettek. Ig y H ollöhazan az ö rd ö g v ä r £ - i lejtöjenek a töveben levö patak ket oldalan van egy-egy tarna telepitve. Ezek egyike D -i, mäsika K - i iranyban van rio litb a , ille- töleg rio littu fä b a hajtva. A z utöbbiba dllitö la g 9 m -ig hatoltak, a . tovabbi m unkalatokat azonban v iz m ia tt kenytelenek v o lta k beszün- tetni. H o g y a k a o lin t megüssek, az u. n. N a g yre t D K - i sarkaban egy akndt m elyitettek. Eredmenyre azonban nem ju to tta k, mert csakhamar megütöttek a sötet, csaknem fekete piroxen-andezitet. M integy 12 m-ig lehatolva, a to v ä b b i m u n k ä t b e szü n te tt£ k.